Népszavazási kezdeményezést nyújtottak be a Fővárosi Közgyűléshez a Szabadság-szobor talapzatára tervezett kereszt miatt – írja a hvg.hu.
A kezdeményezők a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia vezetése, illetve más művészek, közéleti szereplők, tudósok.
Közös nyilatkozatuk szerint „a kereszt, az erkölcsi megújulást hozó ember kínhalála, hatalmas jelképe az európai hagyománynak, de nem arra való, hogy politikai szimbólumként meggondolatlanul és ízléstelenül fitogtassák. Ott van helye, ahol hagyománya van, úton-útfélen szerte az országban, templomok előtt, vagy templomtornyok tetején, hívők és szentek emlékművén”.
A Szabadság-szobor talapzatán szerintük nincs helye a keresztnek, amelyet sokszor használtak ki politikai célból úgy, hogy a vallás- és gondolatszabadság sérült.
„És akkor még nem beszéltünk ennek a Szabadság-szobornak a mindenki által ismert történetéről, amelynek szemérmetlen eltörlése egy világi állam részéről várhatóan sokak szemében nem a kívánt hatást, hanem az erőszakosság és nevetségesség érzését kelti föl. Annak idején indokolható döntés volt az emlékmű elől a szovjet katona szobrát eltávolítani, hogy az emlékmű a szabadság fogalmának egy szélesebb és általánosabb fogalmát fogadhassa be; a mostani elhatározás újra, s megengedhetetlenül szűkítené e fogalom tartalmát” – érvelnek a kezdeményezők. Felszólítják Budapest önkormányzatát, kérdezze meg a budapestieket helyi népszavazáson a keresztről.
A levelet a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia vezetősége: Maurer Dóra, Ferencz Győző, Haász István, Hegedűs D. Géza, Imre Flóra, Tihanyi László, Vincze László, Csomay Zsófia, Klimó Károly mellett aláírta Ács Pál, Békés Csaba, Darvasi László, Demszky Gábor, Dés László, Eörsi Anna, Fokasz Nikosz, Gábor György, Gervai Judit, Győrffy Dóra, Iványi Gábor, Kalmár Melinda, Kardos Julianna, Katona Gyula, Katona Tamás, Kenesei István, Kertész János, Kovács Ilona, Lakatos Mária, Lövei Pál, Ludassy Mária, Máté András, Nagy Dénes Lajos, Nagy Péter Tibor, P. Szűcs Julianna, Pálné Kovács Ilona, Parti Nagy Lajos, Radnóti Sándor, Rényi András, Romsics Ignác, Rudas Tamás, Sali Attila, Sarkadi Balázs, Solti László, Somlai Péter, Sz. Bíró Zoltán, Széchenyi Ágnes, Spíró György, Várady Szabolcs, Vásárhelyi Mária, Vörös Imre, Závada Pál.
A szobor megváltoztatása nem tetszett a szobrász, Kisfaludi Strobl Zsigmond jogörököseinek, szót emelt ellene egy jezsuita szerzetes is, valamint Bencsik András, a Demokrata főszerkesztője. Gulyás Gergely miniszter viszont támogatja, hogy odakerüljön a kereszt, mert szerinte az nem sérti a Szabadság-szobor „integritását”.
