Tízmilliós támogatások: ha a kormányon múlik, nemsokára csincsilla-nagyhatalom leszünk

  • B. Papp Máté
  • 2019. augusztus 5.

Belpol

Az állam 120 millió forintos támogatást adott egy nyúlszőrmét feldolgozó üzem létesítésére, de az érintett társaság visszatáncolt. De a csincsillatelep kapott 20 milliót.

Sokan nem tudják, hogy Magyarországon működik a világ egyik legnagyobb csincsilla tenyészállat ellátó és prémforgalmazó telepe, a Wanger Csincsillatenyészeti Rendszer, amit ráadásul immáron több mint 40 éve, 1978-ban alapítottak. A társaság magáról így ír a saját weboldalán:

„A komáromi farmunk 6000 törzsanyával rendelkezik. Valamennyi csincsilla államilag törzskönyvezett, minősített. Összefogjuk és koordináljuk a magyarországi és a környező országok csincsillatenyésztőit, állandó szakmai irányítással, rendszeres továbbképzéssel segítjük munkájukat. Jelentős eredményeket értünk el a legkorszerűbb tenyésztési, tartástechnológiai és takarmányozási eljárások kidolgozásában. A csincsillaprém kikészítési munkáját forradalmasítottuk, egy új irányt, egy új minőségi kategóriát felállítva.”

Hogy miért érdekes ez?

Háború a szőrme ellen

Az elmúlt években a nemzetközi állatvédelem fókusza – sok egyéb más terület mellett – a szőrmeviselésre koncentrálódott: a világ legnagyobb állatvédelmi szervezete, a People for the Ethical Treatment of Animals (PETA) számos demonstrációt, akciót szervezett, amelynek következtében többek között elérte, hogy az egyik legnépszerűbb nagy divatmárka, a Prada kivonja a forgalomból a szőrmehasználatot. Ráadásul a szervezet májusi közleményéből kiderül, hogy hasonló sikereket tudott elkönyvelni többek között a Ralph Lauren, a Versace és az Armani cégek esetében is.

Nem véletlen, hogy ez az állatvédelmi tevékenység nálunk is elterjedt: a Magyar Szőrmeellenes Liga (MSZEL) csütörtökön demonstrációt szervezett a Wanger komáromi telepéhez, hogy felhívja a figyelmet a kérdés fontosságára. A rendezvényen a népszerű előadóművész, tévés személyiség, köztudottan vegán – tehát olyan ember, aki állati eredetű élelmiszert nem fogyaszt – Puskás Péter is beszédet mondott:

Sikerült elérnünk az MSZEL egyik aktivistáját, Vakula Tímeát, aki felszólalt az akció alkalmával és a Narancs.hu-nak eljutatta a beszédének a vázlatát. Többek között azt mondta a rendezvényen, hogy

  • a telepeken tartott állatok nem tudnak rendesen mozogni a ketreceikben,
  • nem tudnak normális szociális életet élni, hiszen el vannak zárva egymástól,
  • sokszor borzasztó genetikai betegségekben szenvednek a beltenyészet miatt,
  • nem kapnak olyan takarmányt, amilyenre szükségük lenne,
  • a legtöbb telepen nem kapnak megfelelő orvosi ellátást,
  • 8 hónapos korukban, a kölyökkoruk végén leölik őket.

A szervezet aktivistája a kérdésünkre elmondta, az probléma, hogy nincs Magyarországon rendes nyilvántartás arról, hogy kik prémeznek, ők milyen minőségben teszik ezt, mennyit keresnek ezen, és hogy mennyit adóznak. „Kicsit ellenőrizetlen ez a terület” – fogalmazott.

Az a tapasztalata, hogy a – a Wanger állításával ellentétben – sokszor megfelelő edukáció és ellenőrzés nélkül zajlik ez a tevékenység az országban: „voltunk olyan telepen, amelynek a tulajdonosa 37 éve prémezett, és soha senki nem volt nála kontrollon. Mint később kiderült, ez a személy több mint 20 ponton szegett törvény, a hatósági állatorvos azonnali bezárásra ítélte. Ez nem derült volna ki, ha nem avatkozunk közbe.”

A MSZEL fellépése márcsak azért is érdekes, mert Magyarországon nem túl gyakoriak az állatvédelmi akciók. Bizonyára sokan emlékeznek rá, pár éve a Négy Mancs próbálkozott meg azzal, hogy a lúd– és kacsa tömését, illetve tépését visszaszorítsa. A baromfipiacot mélyen érintette a kérdés: a felek pereskedésekbe kezdtek, aminek eredményeképp nem zárható ki, hogy a szervezet elhagyja az országot.

A távozásuk nem lenne nagy meglepetés, hiszen az elmúlt pár évben már nem is folytattak érdemi tevékenységet Magyarországon. Nem mellékesen azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a Négy Mancs elleni - a kormány által is megsegített - kommunikációs hadjárat nagyon hasonlított ahhoz, ahogy a civilek elleni támadások zajlanak..

„Külföldi érdekeket szolgál" - A recept, amivel bárkit ki tud csinálni a kormány

A „libasimogatókat" hasonló módszerekkel lehetenítették el, mint manapság a „migránssimogatókat." Évtizedes történet, rengeteg áthallással és tanulsággal. „Nem viccelek: furkósbotokkal álltak demonstrálók az iroda előtt. Nem volt olyan kis szabolcsi falu, ahol a Négy Mancsot ne átkozták volna" - mesélte az egyik forrásunk, mit éltek át pár éve az állatvédő szervezet munkatársai.

A prémezés egyébként az Európai Unión (EU) belül is viták tárgyát képezi: számos országban be van tiltva ez a tevékenység, de olyanok is vannak, ahol olyan szigorúak a szabályok, hogy inkább senki vállalkozik. A Fur Free Alliance névre hallgató szervezetnek van egy virtuális térképe, amin látható, hogy az EU országai miképpen állnak a kérdéshez.

„Dilettáns állatvédők”

„Egy külföldi támogatást élvező maroknyi csoport próbál támogatást szerezni, megdolgozni a kapott pénzért. Minden állításuk rosszindulató hazugság, de csak ennek segítségével lehetséges embereket maguk mellé állítani. Jogilag utolérhetetlenek” – nyilatkozta a Narancs.hu-nak Potháczky Lajos, a Wanger igazgatója, aki éppen nyári szabadságát tölti, így csak rövid időre tudtunk vele beszélni.

Hozzátette, tavaly járt a társaságnál az MSZEL egyik képviselője, aki „akkor nem talált kivetnivalót a telepünkön.” Azt is megtudtuk, a prémesállat telepek rendszeresen tartanak nyílt napokat, ahol bárki megnézheti, hogyan zajlik a tenénytés, feldolgozás.

„Megjegyezném, hogy ma már a vidéki fiatalok sem látnak otthon állattartást, és sokan azt hiszik, hogy a csirkecomb, a hamburger a szupermarketek raktárában képződik. Rengeteg példát lehetne felhozni arra, hogy ezek a «diletáns állatvédők» mennyi kárt okoztak” – fogalmazott Potháczky. Az igazgató azt mondta, a cég fennállása óta sok ezer embernek adott munkát, több mint húszmilliárd forint értékben termelt valutát az országnak, kidolgozott egy olyan tenyésztési és feldolgozási eljárást, amely az egész világon elismert.

Aranyos állat, annyi biztos

Aranyos állat, annyi biztos

Fotó: Pixabay

Mindenesetre az állam támogatja

„Magyarországon államilag támogatott a prémtelepek működése. Nagyon sok millió forintot lehet felvenni erre a tevékenységre, amiért semmi mást nem kell tenni, csak néhány száz állatot leölni” – nyilatkozta lapunknak Vakula Tímea, aki úgy tudja, a Wangernek körülbelül 210 beszállítója van. Hozzátette, az Európai Unió is támogatja a telepek létesítését, ezért belevágnak a prémezésbe, majd „rájönnek, hogy nem képesek erre”, és mepróbálják eladni az állataikat az interneten.

„Csincsilla telepből körülbelül 300 van az országban, prémfeldolgozással 5 üzem foglalkozik. Kiállításokon való részvételre többször kaptunk támogatást, illetve a Magyar Szőrmeipari Szövetség keretein belül is voltunk több alkalommal kiállítók” – mondta el a társaság igazgatója.

A Wanger egyébként nem rejti véka alá, hogy az állam támogatja: rögtön a nyitóoldalon látható a Széchenyi2020 program logója: 2017-ben 20 millió forintot nyert a társaság nemzetközi kiállításokon való megjelenésre.

Ezen kívül a társaság újra is közöl, közvetít pályázati felhívásokat, így a „fiatal gazdák induló támogatása” névre hallgató projekt keretében közel 13 millió forintot lehet lehívni termelői tevékenységre, ami csincsilla tenyésztésre is fordítható. Továbbá van egy másik támogatási lehetőség is, amely állattartó telepek korszerűsítésére szolgál: a nyertes pályázók közel 6 millió forintot kaphatnak.

Befuccsolt üzlet

Minden jel szerint a Wanger nagyban űzi a csincsillaipart, ugyanakkor Potháczkytól megtudtuk, hogy más terveik is voltak. Azt mesélte a Narancs.hu-nak: 120 millió forintos támogatást kaptak az államtól egy, a rexnyúl (rövid szőrű házinyúl, aminek a bundáját ugyancsak feldolgozzák) szörméjét kikészítő üzemre, amit később nem vettek igénybe a „piaci helyzet változása miatt”. Mint elmondta, ez alatt azt kell érteni, hogy időközben a rexnyúl ára jelentősen csökkent.

Vakula Tímeától megtudtuk, a PETA Deutschland egyik munkatársa és a Fur Free Forever egyik önkéntese is eljött a tegnapi demonstrációra, ami azt mutatja, a hazai állatvédelemnek növekvőben a nemzetközi presztízse. „Biztos, hogy sokat kell még tennünk az ügy érdekében. Csatlakoztunk egy nemzetközi mozgalomhoz is, így ősszel lesz egy nagyobb kampányunk. Biztosan sokan fognak róla értesülni, mert már most több nagy figyelmet kapó médiaszemélyiség csatlakozott a kezdeményezéshez” – fogalmazott.

(Megkerestük az Innovációs és Technológiai Minisztériumot, mint a Széchenyi2020 program felelősét, hogy mennyi támogatást nyújtottak csincsilla tenyésztőknek. Amint válaszolnak, közöljük egy új cikkben.)

Neked ajánljuk