Márciusban várható határozat

Nincs ítélet Polt Péter és Kis János ügyében

  • - ngm -
  • 2011. december 15.

Belpol

A jelenlévők egy csoportja miatt főleg nem a konkrét keresetről szólt a Fővárosi Bíróságon tartott első tárgyalás.

 

Mint azt korábban már megírtuk, a dolog úgy kezdődött, hogy Kis János áprilisban azt írta az ÉS-ben, hogy Polt Péter nem független, hivatalát „megbízója kiszolgálójaként tölti be”. Erre a főügyész beperelte őt (és a lapot), amihez képest kicsit váratlannak tűnt, amikor az ügyben tartott mai első tárgyaláson az Apostoli Magyar Királyság kormányzója (!) a Fővárosi Bíróság második emeleti termében lemaffiázta Pataki Árpád bírót, és Polt Péternek szólította az alperesek képviseletét ellátó Csapó Annamária ügyvédnőt. És ez az ember végig magánál volt! Hogy az említett kompánia tagjai (a kormányzó, a főügyész és a többiek) miként vetődtek oda, az egyelőre még a tárgyalás alatt a testes kormányzó mellett kuporgó tudósító előtt sem teljesen világos. Ám az ismét bebizonyosodott, hogy a magyar jogrendszer a polgári pereken biztosított beavatkozási lehetőséggel módot ad arra, hogy bárki – akár illetékes, azaz érintett az ügyben, vagy csak annak véli magát – bármivel előhozakodhasson, és cirkuszt rendezzen abban a tárgyalási teremben, amit adott esetben maga sem ismer el, mert szerinte az az állami maffiarendszer része.

Maga a tárgyalás ezen kívül igen kevés izgalmat hozott. Se Polt Péter másodrendű felperes, se Kis János harmadrendű, se Kovács Zoltán másodrendű alperes nem jött el, így az első részben a felperes, illetve az alperes jogi képviselőjének beadványait ismertették. Azaz: Polt Péterék (az ügyészség és a főügyész) úgy vélik, hogy Kis János kijelentésének – már hogy Polt pártkatona volna – tényalapját kellene bizonyítania a szerzőnek, máskülönben az állítás rombolja a jogállamba vetett hitet és sérti Polt Péter jó hírnevét. Amint az ügyészség képviselőjének beadványa kiemeli: nem állapítható meg, hogy az ügyészség felé más szerv vagy más személy irányítási joggal rendelkezne, ebből következik, hogy a legfőbb ügyész nem is utasítható, s az, hogy a konkrét ügyben miképp jár el, magyarán mivel kapcsolatban rendel el vizsgálatot és mivel kapcsolatban nem, csakis az ügyész szakmai döntésén múlik.

 

Az alperes jogi képviselője – ahogy az várható volt – úgy érvelt, hogy a kijelentés nem tényállítás, hanem véleménynyilvánítás, összetett értékítélet volt, és noha valóban sarkos véleményről van szó, az nem lekicsinylés, illetve sértegetés volt. Dr. Csapó Annamária leszögezte: a bíróságnak nem feladata a tényállítás bizonyításának mérlegelése, hanem elvi kérdésben kell döntést hoznia. És bár a jó hírnév védelme korlátja lehet a véleménynyilvánítás szabadságának, az Alkotmánybíróság 36/1994. sz. ítélete szerint a közhatalmat gyakorlók esetében ez a korlát alacsonyabban van: a közszereplők szabad bírálatához különleges társadalmi érdek fűződik. Az alperesi képviselő mindezek miatt a kereset elutasítását kérte.

 

Ezt követően léptek elő a beavatkozók, akik személyeskedéstől sem mentesen, régi ügyekre hivatkozva, vastag papírkötegeket lobogtatva próbáltak minden követ megmozgatni, hogy Polt Péter és az ügyészség ellen elérjenek valamit. A bekiabálások sora olykor szomorú és képtelennek tűnő mozzanatokat is tartalmazott: egy idős férfi például kivégzett testvérét hozta fel, majd megemlítette, hogy ő most azért hajléktalan, mert egymilliárd forintra károsította meg a magyar igazságszolgáltatás. Ezért jött, hogy ezt rendezze…

 

Pataki Árpád bíró, noha oka épp lett volna rá, egyszer se hívta a biztonsági szolgálatot, és a lehetőségekhez képest türelemmel hallgatta a társaságot. Két órával a kezdés után szünetet rendelt el, majd a visszatérés után közölte: 2012. március 12-ére hívja össze a következő tárgyalást. Feltehetően akkor határozat is születik majd, legalábbis első fokon.

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.