Márciusban várható határozat

Nincs ítélet Polt Péter és Kis János ügyében

  • - ngm -
  • 2011. december 15.

Belpol

A jelenlévők egy csoportja miatt főleg nem a konkrét keresetről szólt a Fővárosi Bíróságon tartott első tárgyalás.

 

Mint azt korábban már megírtuk, a dolog úgy kezdődött, hogy Kis János áprilisban azt írta az ÉS-ben, hogy Polt Péter nem független, hivatalát „megbízója kiszolgálójaként tölti be”. Erre a főügyész beperelte őt (és a lapot), amihez képest kicsit váratlannak tűnt, amikor az ügyben tartott mai első tárgyaláson az Apostoli Magyar Királyság kormányzója (!) a Fővárosi Bíróság második emeleti termében lemaffiázta Pataki Árpád bírót, és Polt Péternek szólította az alperesek képviseletét ellátó Csapó Annamária ügyvédnőt. És ez az ember végig magánál volt! Hogy az említett kompánia tagjai (a kormányzó, a főügyész és a többiek) miként vetődtek oda, az egyelőre még a tárgyalás alatt a testes kormányzó mellett kuporgó tudósító előtt sem teljesen világos. Ám az ismét bebizonyosodott, hogy a magyar jogrendszer a polgári pereken biztosított beavatkozási lehetőséggel módot ad arra, hogy bárki – akár illetékes, azaz érintett az ügyben, vagy csak annak véli magát – bármivel előhozakodhasson, és cirkuszt rendezzen abban a tárgyalási teremben, amit adott esetben maga sem ismer el, mert szerinte az az állami maffiarendszer része.

Maga a tárgyalás ezen kívül igen kevés izgalmat hozott. Se Polt Péter másodrendű felperes, se Kis János harmadrendű, se Kovács Zoltán másodrendű alperes nem jött el, így az első részben a felperes, illetve az alperes jogi képviselőjének beadványait ismertették. Azaz: Polt Péterék (az ügyészség és a főügyész) úgy vélik, hogy Kis János kijelentésének – már hogy Polt pártkatona volna – tényalapját kellene bizonyítania a szerzőnek, máskülönben az állítás rombolja a jogállamba vetett hitet és sérti Polt Péter jó hírnevét. Amint az ügyészség képviselőjének beadványa kiemeli: nem állapítható meg, hogy az ügyészség felé más szerv vagy más személy irányítási joggal rendelkezne, ebből következik, hogy a legfőbb ügyész nem is utasítható, s az, hogy a konkrét ügyben miképp jár el, magyarán mivel kapcsolatban rendel el vizsgálatot és mivel kapcsolatban nem, csakis az ügyész szakmai döntésén múlik.

 

Az alperes jogi képviselője – ahogy az várható volt – úgy érvelt, hogy a kijelentés nem tényállítás, hanem véleménynyilvánítás, összetett értékítélet volt, és noha valóban sarkos véleményről van szó, az nem lekicsinylés, illetve sértegetés volt. Dr. Csapó Annamária leszögezte: a bíróságnak nem feladata a tényállítás bizonyításának mérlegelése, hanem elvi kérdésben kell döntést hoznia. És bár a jó hírnév védelme korlátja lehet a véleménynyilvánítás szabadságának, az Alkotmánybíróság 36/1994. sz. ítélete szerint a közhatalmat gyakorlók esetében ez a korlát alacsonyabban van: a közszereplők szabad bírálatához különleges társadalmi érdek fűződik. Az alperesi képviselő mindezek miatt a kereset elutasítását kérte.

 

Ezt követően léptek elő a beavatkozók, akik személyeskedéstől sem mentesen, régi ügyekre hivatkozva, vastag papírkötegeket lobogtatva próbáltak minden követ megmozgatni, hogy Polt Péter és az ügyészség ellen elérjenek valamit. A bekiabálások sora olykor szomorú és képtelennek tűnő mozzanatokat is tartalmazott: egy idős férfi például kivégzett testvérét hozta fel, majd megemlítette, hogy ő most azért hajléktalan, mert egymilliárd forintra károsította meg a magyar igazságszolgáltatás. Ezért jött, hogy ezt rendezze…

 

Pataki Árpád bíró, noha oka épp lett volna rá, egyszer se hívta a biztonsági szolgálatot, és a lehetőségekhez képest türelemmel hallgatta a társaságot. Két órával a kezdés után szünetet rendelt el, majd a visszatérés után közölte: 2012. március 12-ére hívja össze a következő tárgyalást. Feltehetően akkor határozat is születik majd, legalábbis első fokon.

Neked ajánljuk