Az 1967 és 2000 között letett több százezer nyelvvizsgáról nincs hiteles adatbázis. Ha a vizsgázók elveszítették a papírjukat, Magyarországon ma nincs olyan hivatal, amely hitelt érdemlően igazolni tudná, hogy van nyelvvizsgájuk — írta meg az Index egy olvasójuk története alapján.
Gabriella elveszítette az 1987-ben letett orosz felsőfokú nyelvvizsgájáról kapott bizonyítványát, amire egy új munkahely megpályázásához lett volna szüksége. Először az egykori Rigó utcai nyelvvizsga-központ utódjának számító ELTE Origo Nyelvi Centrumot kereste meg, de azt a választ kapta, hogy a régi nyelvvizsgákról nincs közhiteles adatbázisuk.
Ezután a hazai nyelvvizsgaközpontok szakmai felügyeletét ellátó Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központhoz (NYAK) fordult, de itt sem tudtak segíteni neki. Bár 2000 óta az elveszett nyelvvizsga-bizonyítványok pótlására kizárólag a Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ jogosult, a 2000 előtti bizonyítványok ügyében azonban ők sem tudnak segíteni, mivel a megalakulásuk előtt letett nyelvvizsgákról ők sem rendelkeznek közhiteles adatbázissal.
A 2000 előtt letett nyelvvizsgák továbbra is érvényesek, de csak abban az esetben lehet őket felhasználni, ha valaki fizikailag is rendelkezik velük.
Magyarországon 1967 szeptembere óta van egységes nyelvvizsgáztatás. Az Állami Nyelvvizsga Bizottságot az Eötvös Loránd Tudományegyetem szakmai felügyelete alatt Idegennyelvi Továbbképző Központ bázisán hozták létre a Rigó utcában. Hosszú ideig csak itt lehetett nyelvvizsgát tenni, a nyolcvanas évektől már vidéki helyszínek is nyíltak. A letett nyelvvizsgákról természetesen akkoriban is készültek nyilvántartások: papíron. Az aktákat hosszú ideig a Rigó utca pincéjében tárolták, de többször előfordult, hogy a pince beázott, és az amúgy is rendezetlen iratok egy része megsemmisült.
