NOlimpia 2.0: a Kúria elutasította a Momentum népszavazási kezdeményezését

  • narancs.hu
  • 2025. február 16.

Belpol

Az emberek nem dönthetnek az orbáni rémálomról.

„Az állampárti Kúria elutasította a fellebbezésünket Nolimpia 2.0 ügyében. Szerintük az emberek nem dönthetnek arról, hogy valóra váljon az orbáni rémálom, az olimpiarendezés” – írja a Momentum Mozgalom Facebook-oldalán.

A párt még tavaly év végén jelezte, hogy a Kúriához fog fordulni, miután a Nemzeti Választási Bizottság elutasította a Momentum olimpia rendezéssel kapcsolatos országos népszavazási kezdeményezését. Ekkor közleményükben azt írták: úgy gondolják,

amíg egy átlagos hétköznapot képtelen megszervezni a kormány, addig nem beszélhetünk olimpiáról”.

Mint a Telex összefoglalójában írja, a Momentum akkor fordult a Kúriához, amikor a Kúria épp döntést hozott egy másik olimpiai népszavazásos ügyben. Ebben hitelesítette azt a kezdeményezést, amely a fővárosban népszavazást akart egy budapesti olimpiai rendezéséről – ez részben momentumos kezdeményezés volt. A Kúria döntését az Alkotmánybíróság aztán elkaszálta. Ekkor a Momentum elnöke, Tompos Márton azt írta az AB döntéséről a Facebookon, „2017 után 2024-ben sem engedi a Fidesz, hogy az emberek dönthessenek arról, hogy akarnak-e olimpiát Budapesten”.

A párizsi olimpia után augusztusban ismét előkerült a budapesti nyári olimpia kérdése, miután Orbán Viktor a Nemzeti Sportnak arról beszélt, „az aranykapu ki van nyitva, csak át kéne bújni rajta. Már most is itt volt, már elhozhattuk volna a mostanit is, de a 36-osat, ha akarjuk, el tudjuk hozni”. Azt Orbán is elismerte, hogy a főváros nélkül nem fog menni a 2036-os olimpia megszervezése, de úgy néz ki, Karácsony Gergely főpolgármester beállhat Orbán régi álma mögé, elvből nem ellenzi az eseményt. Azt viszont elvárná cserébe, hogy a kormány rendezze viszonyát a fővárossal.

Párizs példája jól mutatja, mennyiből jönne ki egy budapesti olimpia. A tavalyi párizsi olimpia szervezése az eredeti költségvetés több mint duplájába, körülbelül 3200 milliárd forintnyi euróba került, de a francia fővárosban szinte minden adott volt a játékhoz. A korábbi tervekből és a nemzetközi statisztikákból az jön ki, hogy az elmúlt években megépült stadionokkal együtt 5000 milliárd forintba került volna, ha Budapest rendezné az olimpiát.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Ping és Pong

A pingpong egy végtelenül kedves játék – legalábbis a filmeken. Ezt játszotta Forrest Gump, ezzel viccelődött a Szerva itt, pofon ott, vagy épp Michael Tully 2014-es felnövéstörténete, a Ping Pong Summer is, de képes volt még a két Koreát is egyesíteni a Ko-ri-a (As One) című 2012-es sportfilmben.

Leszármazottak

A mester legutóbb éppen tíz éve készített értékelhető játékfilmet (Paterson), a 2019-es A holtak nem halnak meg című bűnrossz zombikomédiára pedig boruljon a feledés jótékony homálya.

Kukac a pürében

Száznál is több verset tartalmazó új kötetében a szerző nem arról számol be, hogy mi történt vele a hosszú csend alatt, a szövegek ezúttal inkább azt mutatják meg, hogy az elmúlt tizenöt év alatt az élet dolgai akár új minőséget is kaphattak.

Magyar pikareszk

Az ’56-os forradalom rövidre szabott történetének ikonikus figurájáról ez idáig még nem jelent meg átfogó, alapos, friss kutatásokon alapuló történeti biográfia.

„Borzasztó állapot”

Schaár pályája még a művész életutakhoz képest is szabálytalanabbul alakult: egészen fiatalon felfigyeltek rá – csodagyereknek tartották –, de aztán több megtorpanás után túl a hatvanadik életévén, az avantgárd jegyé­ben fogalmazódott újra a művészete, hogy végül a térinstallációival átlépjen a szobrászat hatá­rain. A művész halálának ötvenedik évfordulóján nyílt emlékkiállítás külön érdekessége, hogy a kiállítótértől néhány száz méterre állt egykor Schaár Erzsébet szülőháza, később Vilt Tiborral közös otthona és műterme.

Nem a nyúl viszi

Funtek Frigyes valóságos filmsorozatot rendezett már Zalaegerszegen: az Augusztus Oklahomában volt a kezdet, azóta színpadra állította A király beszédét és az Életrevalókat, most pedig a Hétköznapi mennyország című Kay Pollack-film színpadi változata került sorra.

Disznóláb

Magyarország külügyminisztere, Szijjártó Péter múlt pénteken a hivatalában fogadta Bondár Anna teniszezőt, aki azért érdemelte ki e megtiszteltetést, mert előtte kedden a kolozsvári Transylvania Open teniszversenyen nem fogott vele kezet legyőzője, az ukrán Olekszandra Olijnikova.

A Balkán Ukrajnája

Miközben Ukrajna EU-csatlakozásáról ádáz viták dúlnak, Brüsszelben eldöntött tényként kezelik Montenegró 2028-as, de legkésőbb 2029-es csatlakozását. Az ország kicsi, és csak 620 ezren lakják, emiatt különösebben nem zavar senkit, és a felvételükkel üzenni is lehet a Balkán többi részére: nektek is sikerülhet, ha tesztek érte. De miért kell, hogy Montenegró mielőbb az EU tagja legyen, és mi köze van ehhez Szerbiának?

„Orbán kora akkor is velünk lesz”

Dolgozott Csurka Istvánnal, és ott volt a Fidesz kampányaiban is. A jobboldali közeg ismerőjeként állítja: látszik ugyan az erózió a kormánypárt környékén, de még egy választási vereség sem biztos, hogy véget vet Orbán állammodelljének.

Néma helyett bűnös

Csaló váltja az eddigi semmittevő szószólót – háborog a hazai román nemzetiség egy része. A költségvetési csalás miatt jogerősen felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt Tát Margit méhkeréki fideszes polgármester lehet az áprilisi nemzetiségi voksolás után a magyarországi románok parlamenti szószólója.