NOlimpia 2.0: a Kúria elutasította a Momentum népszavazási kezdeményezését

  • narancs.hu
  • 2025. február 16.

Belpol

Az emberek nem dönthetnek az orbáni rémálomról.

„Az állampárti Kúria elutasította a fellebbezésünket Nolimpia 2.0 ügyében. Szerintük az emberek nem dönthetnek arról, hogy valóra váljon az orbáni rémálom, az olimpiarendezés” – írja a Momentum Mozgalom Facebook-oldalán.

A párt még tavaly év végén jelezte, hogy a Kúriához fog fordulni, miután a Nemzeti Választási Bizottság elutasította a Momentum olimpia rendezéssel kapcsolatos országos népszavazási kezdeményezését. Ekkor közleményükben azt írták: úgy gondolják,

amíg egy átlagos hétköznapot képtelen megszervezni a kormány, addig nem beszélhetünk olimpiáról”.

Mint a Telex összefoglalójában írja, a Momentum akkor fordult a Kúriához, amikor a Kúria épp döntést hozott egy másik olimpiai népszavazásos ügyben. Ebben hitelesítette azt a kezdeményezést, amely a fővárosban népszavazást akart egy budapesti olimpiai rendezéséről – ez részben momentumos kezdeményezés volt. A Kúria döntését az Alkotmánybíróság aztán elkaszálta. Ekkor a Momentum elnöke, Tompos Márton azt írta az AB döntéséről a Facebookon, „2017 után 2024-ben sem engedi a Fidesz, hogy az emberek dönthessenek arról, hogy akarnak-e olimpiát Budapesten”.

A párizsi olimpia után augusztusban ismét előkerült a budapesti nyári olimpia kérdése, miután Orbán Viktor a Nemzeti Sportnak arról beszélt, „az aranykapu ki van nyitva, csak át kéne bújni rajta. Már most is itt volt, már elhozhattuk volna a mostanit is, de a 36-osat, ha akarjuk, el tudjuk hozni”. Azt Orbán is elismerte, hogy a főváros nélkül nem fog menni a 2036-os olimpia megszervezése, de úgy néz ki, Karácsony Gergely főpolgármester beállhat Orbán régi álma mögé, elvből nem ellenzi az eseményt. Azt viszont elvárná cserébe, hogy a kormány rendezze viszonyát a fővárossal.

Párizs példája jól mutatja, mennyiből jönne ki egy budapesti olimpia. A tavalyi párizsi olimpia szervezése az eredeti költségvetés több mint duplájába, körülbelül 3200 milliárd forintnyi euróba került, de a francia fővárosban szinte minden adott volt a játékhoz. A korábbi tervekből és a nemzetközi statisztikákból az jön ki, hogy az elmúlt években megépült stadionokkal együtt 5000 milliárd forintba került volna, ha Budapest rendezné az olimpiát.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

„A harmincas-negyvenesek gyakran megkérdezik maguktól, hogy miért élünk még mindig itt”

Soltész Béla Osztatlan közös című második novelláskötetének szereplői átlagos emberek, akik a 2020-as évek rossz közhangulata ellenére, a polikrízis közepette próbálnak boldogulni. Generációs tapasztalatokról és az élet minden területére beférkőző politikáról is beszélgettünk a szerzővel, aki társadalomtudósként a migráció hatásait kutatja, dél-amerikai kalandjairól pedig útleírásaiban számolt be.

Köszönjük meg a Fidesznek a sok-sok leleplezést!

A Fidesz számára úgy kell a titkos terveket szövő ellenség leleplezése, mint a levegő: egyszerre mutat rá az ellenség vélt szándékaira, és tereli el a figyelmet önmaga alkalmatlanságáról. De hogyan lehet leleplezni hetente valamit, amit már mindenki tud? Hányféle leleplezés van? És hogy jön ide a konyhában ügyködő Magyar Péter? Ezt fejtettük meg.

Nemcsak költségvetési biztost, hanem ÁSZ-vizsgálatot és büntetést is kapott Orosháza

Nincs elég baja Békés megye egykor virágzó ipari centrumának, Orosházának, amhova nemrégiben költségvetési biztost neveztek ki. Állami számvevőszéki vizsgálat is folyik az önkormányzatnál, a korábbi fideszes vezetés miatt súlyos visszafizetési kötelezettségek terhelik, ráadásul kormánypárti településekkel ellentétben egyelőre nem kap pótlólagos forrásokat a működésére.

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.