Nomen est omen? – Vádemelés Hiszékeny Dezső szocialista képviselő ellen

Egyre több jel szerint szándékosan állítottak csapdát Hiszékeny Dezsőnek; hogy a szocialista politikus ebbe belesétált vagy sem, nem tudni pontosan. A XIII. kerület volt alpolgármesterét egy magát vállalkozóként bemutató fedett nyomozó próbálta rávenni a bűncselekményre. A furcsa részletekkel tarkított történet a bíróságon folytatódik.

Hiszékeny Dezső ellen a közelmúltban vezető beosztású személy által elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette miatt vádat emelt a Központi Nyomozó Főügyészség. A szocialista országgyűlési képviselőre a Fidesz már hosszú évek óta kiadhatta a kilövési engedélyt, hiszen XIII. kerületi alpolgármestersége idején is többször próbáltak fogást találni az ő tevékenységéhez és feladatköréhez is köthető kisebb-nagyobb ügyekben. Számos jel utalhat arra, hogy valakik nagyon szeretnék a vádlottak padján látni Hiszékenyt, és ehhez most minden körülmény adott, mivel a Fővárosi Törvényszékre került a politikus legutóbbi ügye. Azzal vádolják, hogy alpolgármesterként 2013-ban 5 millió forintot kért azért, hogy segítsen megszerezni egy önkormányzati üzlethelyiség bérleti jogát. Noha Hiszékeny bűnössége nem zárható ki, a már napvilágot látott és a lapunk birtokába jutott újabb információk szerint egyes jobboldali köröknek és a nyomozó hatóságnak valamiért a szokásosnál is fontosabb az ügy.

Tavaly május végi lemondását megelőzően Hiszékeny Dezső csaknem 8 évig volt a főváros egyik legszilárdabb szocialista bázisaként emlegetett XIII. kerület alpolgármestere, a városrészt jelenleg is irányító Tóth József polgármester egyik legfőbb bizalmasaként az önkormányzat vagyongazdálkodásáért és fejlesztéseiért is ő felelt. Ennyi elég is volt a helyi Fidesz-frakciónak ahhoz, hogy – a legtöbb esetben az önkormány­zati választások előtti hónapokra időzítve – általuk korrupciósnak vélt eljárások sorával álljon elő.
A 2010-es kampány alatt és közvetlenül azelőtt a XIII. kerületi fideszes politikusok és a hozzájuk közel állók gyanúja alapján számos feljelentés érkezett olyan beruházások miatt, amelyek alpolgármesteri tevékenysége révén Hiszékeny Dezsőhöz is köthetők. A Fidesz helyi emberei ezeket általában úgy adták elő, hogy az önkormányzat a beruházások egy részében jelentősen túlárazott bizonyos elemeket, a gyanú szerint egyebek közt így építtethettek 8 millió forintért mellékhelyiséget mozgássérültek számára, vagy éppen költöttek túl sokat, 52 millió forintot egy óvoda homlokzat-felújítására. A nyilatkozatháborúban a kerületi vezetőség részéről többször Hiszékeny Dezső reagált, például a fentebb említett két esetben elmondása szerint nem egy 10 négyzetméteres illemhelyet újítottak fel 8 millió forintból, hanem egy 32 négyzetméteres vizesblokkot építettek át úgy, hogy azt a mozgáskorlátozottak is használhassák. Az óvodai beruházásnál pedig azzal érvelt, hogy az 52 millió valójában 37 millió forint volt, és nemcsak a homlokzatot, hanem a díszburkolatot, a terasz- és lépcsőburkolatokat, valamint a korlátokat is modernizálták.

 

Fotó: Beliczay László / MTI

E feljelentések után végül minden eljárás ugyanúgy végződött: a több esetben 1,5–2 évig is el­húzódó nyomozások bűncselekmény és bűnös hiányában lezárultak. A jelenlegi vesztegetési ügy­ben azonban a politikusnak immár a Fővárosi Törvényszéken kellene bizonyítania, hogy nem kért és nem is fogadott el pénzt semmilyen vállalkozótól.

Nyomozók hada gyűjtötte

Az országgyűlési választások so­rán tavaly az MSZP–Együtt–DK–PM–MLP támogatásával egyéni mandátumhoz jutott szocialista képviselő ellen indult nyomozás 2013-ban kezdődött: egy nem is annyira véletlenül elcsípett telefonbeszélgetés alkalmával valaki az ő nevét is megemlíthette egy XIII. kerületi üzlethelyiség lehetséges bérbevétele kapcsán. Pontosabban akkor, amikor két ember arról beszélgetett, talán Hiszékeny Dezső el tudná intézni, hogy egy vállalkozó bérbe vehesse a hőn áhított ingatlant. Információink szerint a beszélgetés azért tűnhetett fel a hatóságnak – hacsak az már nem egy előre megtervezett akció része volt –, mert azt a személyt, aki állítólag a vállalkozót képviselte, a Nemzeti Védelmi Szolgálat munkatársai éppen lehallgatták. Úgy tudjuk, hogy vele szemben akkor éppen eljárás folyt, így ő is tudhatott arról, hogy telefonbeszélgetéseit rögzítik. Ez az ember olyasvalakit hívott fel, aki Hiszékeny Dezsőt jól ismeri. Az akkori alpolgármester úgy kerülhetett először képbe, hogy a telefonbeszélgetés során a két fél arról is kommunikált, hogy az a bizonyos vállalkozó némi kenőpénzt is hajlandó lenne fizetni az általa kinézett ingatlan bérbe vételéért, ugyanis azt az üzlet­helyiséget akkor már hónapok óta nem hirdette meg nyilvánosan az önkormányzat. A vállal­kozó kilétéről nincs tudomásunk, egyes források szerint nem is létezett, mert már a telefonbeszélgetés során is az a fedett nyomozó lehetett a háttérben, aki végül személyesen is egyeztetett Hiszékeny Dezsővel. A volt polgármester ezért is hangoztatja azt, hogy őt provokálták – ám tudomásunk szerint Hiszékeny találkozott a magát vállalkozónak kiadó nyomozóval, sőt az üzlethelyiséget is megmutatta neki. A szocialista politikus pénzt nem vett át, de a „vállalkozó” többször utalhatott arra, hajlandó lenne „áldozni” a bérleti vagy a tulajdoni jogért. Arról nincs informá­ciónk, hogy Hiszékeny Dezső mennyire zárkózott el a kenőpénz ötletétől, állítása szerint a találkozások során ő még csak nem is utalt arra, hogy belemenne egy ilyen játszmába.
A Magyar Nemzet legutóbbi, az ­általuk megismert vádiratrészletekre alapozott információja szerint a szocialista politikus maga jelezte: 5 millió forintért el tudná intézni az ingatlan bérbe- vagy eladását.

Több vádlott

Az ingatlan egy újlipótvárosi, 100–200 négyzetméter közötti üzlethelyiség, ahol korábban vendéglátó-ipari egység is üzemelt. Az önkormányzat túl akart adni rajta, mivel az ott lakók folyamatosan panaszkodtak a korábban ott működő vállalkozásokra. A kerület néhány hónappal a gyanúsítás egyik alapjául szolgáló telefonbeszélgetés után nyílt licites eljáráson akarta értékesíteni a helyiséget, de végül nem érkezett rá vevő. A sajtóban keringő korábbi információk szerint az ingatlan a Pozsonyi út és a Radnóti utca sarkán van, de a Magyar Nemzet a napokban a Visegrádi utca 9. szám alatti, egykor a Rigoletto presszónak is helyet adó üzlethelyiséget említette.

A gyanús telefonbeszélgetést és a fedett nyomozó próbálkozásait követően a hatóság majd’ minden eszközt bevetett Hiszékeny Dezsővel szemben. Lehallgatták a saját telefonját, alpolgármesteri irodáját, és abban az ét­teremben is megfigyelték, ahová rendszeresen járt, és ahol – információink szerint – többször is találkozott azzal az emberrel, aki fogadta azt a telefonhívást, amelynek során felmerült Hiszékeny neve. A politikust személyesen is megfigyelték, volt olyan eset, amikor egyszerre hatan – állítja Hiszékeny Dezső. A nyomozók rengeteg iratot kértek be az önkormányzat jegyzőjétől és az ingatlangazdálkodással foglalkozó XIII. Kerületi Közszolgáltató Zrt.-től is. Korábbi sajtóhírek szerint az ügynek további négy gyanúsítottja is van, ám lapunk úgy tudja, a Központi Nyomozó Főügyészség öt embert hallgatott ki gyanúsítottként, de csak két személlyel szemben született vádemelés.
A Hiszékeny Dezsőn kívüli másik gyanúsított nem a kerületi önkormányzat munkatársa, és nem is valamely közigazgatási szerv dolgozója. Az MSZP-s politikus egyébként kihallgatásakor megtagadta a vallomástételt, és a gyanúsítás ellen panaszt jelentett be.

Akár nyolc év börtön

A vesztegetési ügyről a nyomozó hatóság már 2013-ban beszerezhetett minden jelenleg rendelkezésre álló információt, ám a botrány csak tavaly júliusban robbant ki, közvetlenül az MSZP rendkívüli tisztújító kongresszusa előtt, ahol Hiszékeny Dezső a párt elnökségi tagja szeretett volna lenni, de végül – vélhetően a körülötte kialakult helyzet miatt is – ehhez nem kapott elég támogatást. A szocialista politikus ekkor már csak országgyűlési képviselő volt, hiszen lemondott alpolgármesteri pozíciójáról. Az erre vonatkozó jogszabályok szerint a két poszt betöltése már összeférhetetlen, de csak a 2014-es önkormányzati választások utáni időszaktól. Hiszékeny saját álláspontja szerint azért mondott le május legvégén, mert látta, hogy nem tudja a két feladatot párhuzamosan ellátni. A politikust is jól ismerő kerületi forrásaink ezt úgy kommentálták, hogy a büntetőügy és kerületi pozícióinak megszüntetése szerintük csak kismértékben függhet össze, bár nyáron, amikor a parlamentben és az önkormányzatban is lazább a munkatempó, még el lehetett volna látni mindkét feladatot. Megkérdőjelezik viszont Hiszékeny azon állítását, miszerint ő egészen 2014 júliusáig nem tudott az ellene zajló eljárásról, mert külön­böző pletykák azelőtt is terjedtek belső körökben. Szintén kerületi, nem szocialista forrásaink beszéltek arról lapunknak, hogy egyébként nehezen képzelik a szavaira és reakcióira mindig figyelő Hiszékeny Dezsőről, hogy belesétálna egy ilyen csapdába; ennél sokkal „dörzsöltebbnek” ismerik. Egyik forrásunknak tudomása van olyan vállalkozói csoportról, amely „nem feltétlenül a tisztességes eljárásairól híres”, és jó kapcsolatot ápolt a volt alpolgármesterrel. Megkérdeztük a XIII. kerületi önkormányzatot, hogy náluk más ügylet okán korábban felmerült-e bármilyen gyanú Hiszékeny Dezső munkásságával szem­ben – egy szűkszavú nem volt a válasz.

A volt alpolgármester szerint az ügyészség eljárása koncepciós és provokatív, előre megírt forgatókönyv alapján alakulnak az események. A szocialista politikus szerint az sem véletlen, hogy mentelmi jogának a felfüggesztését tavaly júliusban indítványozta Polt Péter legfőbb ügyész az Országgyűlés elnökénél. A mentelmi bizottság legközelebb csak szeptemberben ülhetett össze, így közvetlenül az önkormányzati választások előtt könnyebben napirenden lehetett tartani a témát – állítja Hiszékeny Dezső, aki maga is lemondott a mentelmi jogáról (a felfüggesztést a bizottság és a parlament többsége megszavazta). A képviselő azt is hangoztatja, hogy a vele szemben bizonyítékként emlegetett hangfelvétel manipulált, és azt is meglepőnek tartja, hogy miért nem szivárogtatták ki, ha az tényleg annyira súlyos és bizonyító erejű. A kép­viselő szerint ha az V. kerületi ügyekben is ilyen vehemenciával nyomoznának, már biztosan jutottak volna valamire. (Február ­
12-éig derül majd ki, hogy a Rogán Antal volt kerületi polgármester önkormányzatában feltárt visszaélések kapcsán indul-e egyáltalán nyomozás.)

Csak találgatni lehet, hogy van-e forgatókönyv, és ha van, ki írja. Ami biztos: a Fővárosi Törvényszék kiemelt és soron kívüli ügyként kezeli az eljárást, a per első tárgyalási időpontja lapzártánkkor még nem volt nyilvános. Ha a vádiratban szereplő korrupciós bűncselekményt tényleg rábizonyítják, Hiszékeny kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztést is kaphat.

Az ajkai példa

Hiszékeny Dezső helyzete több ponton is hasonlíthat az ajkai szocialista polgármesteréhez. Schwartz Bélával szemben az utóbbi öt évben 21 eljárást indítottak, folyamatosan a helyi Fidesz célkeresztjében van. A napokban első fokon lezárult ügyében jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és zsarolás miatt indult büntetőper 2013 tavaszán. A vádirat szerint az ajkai önkormányzat egy korábban már elvégzett és kifizetett beruházásra fiktív vállalkozási szerződést kötött egy építőipari céggel, amely alapján a tényleges munkavégzés nélkül leszámlázott vállalkozói díjat – 10,7 millió forintot – a gazdasági társaság, majd onnan az ajkai futballklub számlájára utalták át. Az ügyészség szerint a futballklub számlájára átutalt pénz egy részét visszafizették, de az építőipari vállalkozás az egész összegre igényt tartott. Ezt követően a polgármester a vállalkozót megfenyegette, aki a vád szerint aztán beleegyezett, hogy követelésének egy részéről lemond, s azt támogatás címén az egyesületnek átadja.

A polgármester állítása ezzel szemben az volt, hogy ők egy meglévő járda javítására, egy lakóparkhoz vezető út, illetve egy emlékpark kialakítására fizették ki a 10,7 milliót. A beruházások értéke a szakértői vélemény szerint 22 millió forint, így Schwartz Béla szerint nem hátrányt okoztak a városnak, hanem éppen ellenkezőleg, anyagi előnyhöz juttatták. A tárgyalást vezető bíró szerint sem érte vagyoni hátrány Ajka városát. A városvezetőt a zsarolás vádja alól is felmentették, mivel a sértett vallomása nem volt következetes, nem lehetett rá alapozni. Az ügyész fellebbezett, úgyhogy az eljárás másodfokon folytatódik.

A polgármester védője szerint bizonyítani tudják, hogy a városi Fidesz miként szervezte meg a feljelentéseket, és azt is, hogy az ügy érdekében kivel vették fel a kapcsolatot. Egyes szálak Pintér Sándor belügyminiszterhez vezethetnek. Schwartz Béla pedig azt állítja, hogy kreált vádról volt szó, és az elvárt végeredményhez igazították a nyomozást. A településvezető az ellene indított 21 eljárást – amelyek jelentős része bűncselekmény hiányában már lezárult – egy politikai lejárató kampány részének tekinti.