Norvég Alap: mindkét fél engedett, de lehet még konfliktus a civil pénzek körül

Belpol

A kormány beleszólást kapott a civil alapkezelő kiválasztásába, viszont nem alkalmazhatja a norvég pénzekre a civiltörvényt és a bevándorlási különadót.

December 21-én a magyar és a norvég kormány együttműködési megállapodást írt alá az EGT és Norvég Alapok 2014-2021-es finanszírozási időszakáról. A megállapodás értelmében Magyarország összesen 214,6 millió euró (kb. 77 milliárd forint) támogatásban részesül, ebből a pénzből 2024 áprilisáig lehet projekteket megvalósítani.

Az Európai Gazdasági Térség tagjaként Norvégia (Izlanddal és Lichtensteinnel közösen) 15 EU-s tagállamnak nyújt felzárkózási támogatást. 14 országgal már jóval korábban megállapodtak a finanszírozás feltételeiről, a magyar kormánnyal azonban évek óta húzódtak a tárgyalások.

Ennek oka, hogy az Orbán-kormány a 2014-es választás után lejárató hadjáratot indított a Norvég Alapok előző ciklusában a civil alaprészt kezelő Ökotárs Alapítvány és konzorciumi partnerei ellen. A kormányzati vádak lényege az volt, hogy az Ökotárs politikai pártokhoz kötődő szervezeteket támogatott a norvég pénzekből, illetve pénzügyi visszaéléseket is elkövetett. Ám hiába küldték rá a civilekre a rendőrséget, a NAV-ot és Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt, végül semmilyen szabálytalanságot nem találtak.

A kormány mindenesetre azt a tanulságot vonta le az esetből, hogy a következő ciklusban ő szeretné kiválasztani, ki kezeli Magyarországon a civil alapot. A norvégok ebbe nem mentek bele, ezért nem született évekig megállapodás az alapokról. A 214,6 millió eurónak csak egy kis része, körülbelül 11 millió euró (közel 4 milliárd forint) jut a civileknek, a maradékot a kormány költheti el, például klímavédelemre, zöld gazdaságfejlesztésre vagy roma felzárkóztatásra.

 
 Az EGT és Norvég Alapok 2014-2021-es keretösszegei Magyarországon.

A civil alap körüli vita a teljes összeget blokkolta, ennek vetett véget – legalábbis első ránézésre - a decemberi megállapodás. A megállapodás szövegéből és a civil alapkezelő szerepére kiírt pályázati felhívásból azonban az derül ki, hogy bár a magyar és a norvég fél is tett engedményeket,

a következő hónapokban még kialakulhat olyan konfliktus, ami veszélyezteti az EGT és Norvég Alapok magyarországi kifizetéseit.

Hogy ki lesz a civil alap kezelője, az azért lényeges kérdés, mert a norvégok a civil alapnál csak a felhasználás alapelveit és főbb területeit fektetik le előre; hogy milyen típusú civil projektekre írnak ki pályázatokat Magyarországon, az a jobb terepismerettel rendelkező alapkezelőn múlik, ahogy a pályázatok elbírálásáért is az alapkezelő felelős. A 2009-2014-es ciklusban az Ökotárs, az Autonómia Alapítvány, a DemNet és a Kárpátok Alapítvány által alkotott konzorcium látta el ezt a feladatot, és a pályázati kiírás alapján a 2014-2021-es időszak alapkezelői pozíciójára is csak konzorciumok jelentkezhetnek, a pályázatok beadási határideje február 16.

A legfontosabb alapelvből nem engedtek a norvégok: az alapkezelő konzorcium tagjainak továbbra is függetlennek kell lenniük a kormánytól, politikai pártoktól és egyházaktól. Az sem változik az előző ciklushoz képest, hogy a civil alap magyarországi lebonyolításáért a végső felelősséget a donor országok által felügyelt Finanszírozási Mechanizmus Iroda viseli, nem pedig a magyar kormány valamely szerve (mint az alapok többi programjánál).

Ehhez az irodához pályázhatnak azok a konzorciumok, amelyek vállalnák a civil alap lebonyolítását; az iroda fogja elbírálni, hogy teljesül-e a pályázók politikai függetlensége, és az iroda rangsorolja a pályázatokat. A rangsor azonban ezután egy olyan bizottság elé kerül, amelybe

a magyar kormány és a donor országok is delegálnak képviselőket (hogy milyen arányban, az nem derül ki).

A bizottság „konszenzusos döntésre törekszik”, ha pedig nem sikerül megállapodni, akkor hat héttel kitolódik a pályázati határidő.

Ez a vegyesbizottság új elem, az előző ciklusban nem volt ilyen, akkor egyszerűen a donor országok dönthettek az alapkezelőről. Más országokban nem is nagyon alkalmazzák ezt a megoldást, egyedül a lengyeleknél vezettek be hasonló rendszert. Itt is van azonban egy fontosnak tűnő különbség: míg Lengyelország esetében az szerepel a szabályzatban, hogy amennyiben a bizottság második alkalommal sem tud megállapodni, a donor országok dönthetnek a civil alapkezelőről, a magyar dokumentumból nem világos, mi történik, ha másodszorra sincs konszenzus.

A norvég fél azért megpróbálta biztosítani, hogy a magyar kormánynak is érdeke legyen kompromisszumra jutni, az együttműködési megállapodásból ugyanis az következik, hogy ha december 21-től számítva hét hónapon belül nem sikerül kiválasztani a civil alapkezelőt, akkor egyáltalán nem indulnak el a Norvég és EGT Alapok programjai Magyarországon,

tehát bukjuk a teljes, 214,6 millió eurós támogatást.

Az előző ciklusból tanulva a norvégok annak is megpróbálták elejét venni, hogy a magyar kormány megint vegzálhassa a civil alap pénzeiből részesülő NGO-kat. Az együttműködési megállapodásban kikötötték, hogy a civil alap pénzeire nem lehet kivetni a bevándorlási különadót, és a támogatási összeg nem számít bele a „külföldről finanszírozott szervezetek” támogatásába sem, sőt a későbbiekben sem lehet ezekhez hasonló „civilellenes” törvények alá vonni a norvég civil pénzeket.

 
Részlet a magyar és a norvég kormány által aláírt megállapodásból. 

Ez gyakorlati szinten persze nem nagy engedmény a magyar kormánytól; a 25 százalékos bevándorlási különadót ismereteink szerint eddig nem vetették ki egyetlen szervezetre sem, és a „külföldről finanszírozott szervezetek” regisztrációját sem igazán tartatják be a hatóságok. Ettől még a Soros- és Brüsszel-ellenes kommunikációban fontos szerepet játszott a két törvény, és mindenképpen érdekes, hogy a kormány írásba adta: a norvégoktól várt közel 4 milliárdnyi civil támogatást kiveszi a hatályuk alól.

(Címlapképünkön: A norvég és a magyar fél képviselői az együttműködési megállapodás aláírását követően. Forrás: Norvég Királyság Nagykövetsége Facebook)

Neked ajánljuk