"Minősített felelősségének" nevezte Novák Katalin köztársasági elnök szombaton, hogy elnökként megmutassa, mit jelent számára szülőföldje, Magyarország, a honfitársai, a magyarok, és mit gondol „közös életünkről és világban betöltött helyünkről”.
Novák Katalin beiktatási ünnepségén, az Országház előtt mondott beszédében kiemelte: ebből a személyes magyar világnézetből következnek majd cselekedetei köztársasági elnökként.
Az államfő úgy fogalmazott: együtt vagyunk, itt, Európa szívében, az ország fővárosában, a Kárpát-medence közepén, a nemzet főterén, de együtt vagyunk abban a szándékban és akaratban is, hogy a magyaroknak a 20. század erkölcsi megrendüléshez vezető évtizedei után a 21. században jobb, szebb, békésebb, gazdagabb és biztonságosabb életet teremtsünk.
Tíz pontban a háborúról
Novák beszédében elítélte a putyini agressziót, egy szuverén állam megtámadását, és tíz pontba szedve ismertette az ukrajnai háborúval kapcsolatos gondolatait.
- Elítéljük a putyini agressziót, egy szuverén állam fegyveres megtámadását.
- Örökre nemet mondunk a Szovjetunió visszaállítását célzó minden törekvésekre.
- Mi magyarok békét akarunk itt, és a szomszédos országokban is, mi a békét akarjuk megnyerni, nem a háborút.
- Ez nem a mi háborúnk, de ellenünk, békeszerető egymás iránti tiszteletre méltó magyarok ellen is vívják, követeljük a háborús bűnök kivizsgálását és megbüntetését.
- Nem vagyunk semlegesek, az ártatlan áldozatok és az igazság oldalán állunk. Az EU és NATO szövetségeként vállalt kötelezettségeknek eleget teszünk, és ha úgy kívánja a magyar érdek, nemet is mondunk.
- Többszörösen megharcolt szuverenitásunkról semmilyen körülmények közt nem vagyunk hajlandóak lemondani, honvédelmi erőnket folyamatosan fejlesztjük.
- Támogatjuk Ukrajna csatlakozását az EU közösségéhez.
- Készek vagyunk áldozatot hozni a békéért és nem akadályozzuk szövetségeseink áldozathozatalát, nem egyezünk bele azonban olyan döntésekbe, ami nagyobb áldozatot követel a magyaroktól, mint amekkora fájdalmat az orosz agresszornak.okoznak
- Készséggel vállalunk közvetítő szerepet a háborúban résztvevő felek között.
- Az Ukrajnában élő magyar embereket megillető jogok biztosításához ragaszkodunk, ahogy eddig, úgy most és ezután is.
Ugyanakkor jelezte:
Magyarország nem semleges, „az ártatlan áldozatok és az igazság oldalán állunk”, az EU és a NATO tagjaként vállalt kötelezettségeinek Magyarország eleget tesz.
Az államfő közölte azt is: Magyarország nem mond le szuverenitásáról, támogatja Ukrajna csatlakozását az európai országok közösségéhez.
Úgy fogalmazott: Magyarország kész áldozatot hozni a békéért, és nem akadályozza szövetségeseink áldozathozatalát, de nem egyezik bele olyan döntésekbe, amelyek nagyobb áldozatot követelnek a magyaroktól, mint amekkora fájdalmat okoznak az orosz agresszornak.
Első útja Varsóba vezet
Novák Katalin a béketárgyalások folytatása érdekében közvetítő szerepet ajánlott fel, és kiállt az ukrajnai magyarság érdekeiért is. Azt mondta, vannak szövetségeseink és barátaink is. „Néha kényelmetlen barátok vagyunk, de ha valódi a szükség, mi nem futamodunk meg”.
A köztársasági elnök május 17-én, kedden, Varsóba utazik, hogy a lengyel elnökkel találkozzon.
Mint mondta, a következő öt évben azon dolgozik majd, hogy többen, jobban, szebben éljünk Magyarországon. Köztársasági elnökként abban fogja erősíteni a magyarokat, ami személyes meggyőződéséből fakad, a kereszténységen nyugvó értékrendben, az élet továbbadásának, a gyermekek szeretetben való nevelésének bátorításában, a megfogant emberi élet és a család védelmében, egymás tiszteletében, a gyengék gyámolításában.
Hozzátette: szót emel azért, hogy segítsék a fiatalokat a családalapításban, a hivatásból és a gyermekvállalásból, idősgondozásból fakadó feladatok együttes ellátásában.
„Védjük a teremtési rendet és a teremtett világot” – mondta, felhívva a figyelmet a nagycsaládok, a főállású szülők, az örökbefogadók és a gyermekeikről egyedül gondoskodók támogatásának fontosságára.
Dolgozzunk azért, hogy a felelős gyermekvállalásnak ne legyen anyagi akadálya – kérte az új államfő.
