Novák Katalin: Motivált, megbecsült tanárok kellenek

  • narancs.hu
  • 2022. október 26.

Belpol

A köztársasági elnök minden megyébe ellátogat. Győrben tárgyalt a Nemzeti Pedagógus Kar elnökével.

„Győr-Moson-Sopron megyében járva az első utam Horváth Péterhez, a Nemzeti Pedagógus Kar elnökéhez vezetett, aki a győri Révai Miklós Gimnázium igazgatója is. Meghallgattam véleményét, tapasztalatait. Egyetértettünk: mielőbb megnyugtató megoldásra van szükség a tanárok anyagi biztonsága érdekében. Háromgyermekes édesanyaként és elnökként is az a meggyőződésem, hogy motivált, megbecsült, magas szinten teljesítő pedagógusok kellenek gyerekeink biztos jövőjéhez” – tette közzé szerdán a Facebookon Novák Katalin köztársasági elnök. 

Az államfő a következő években végigjárja Magyarországot, minden megyébe ellátogat.

„A vidékjárás első állomása Győrbe vezetett” – írja a találkozóról az MTI. „A köztársasági elnök nemcsak a megyeszékhelyre, hanem Lipótra és Mosonmagyaróvárra is ellátogatott. Lipótra és Mosonmagyaróvárra is ellátogatott. A Szigetközben fekvő Lipóton találkozott a település polgármesterével, Tóth Péterrel, aki egyben a Lipóti Pékség Kft. alapító tulajdonosa. Tóth Péter beszámolt Novák Katalinnak arról, hogyan alapította a céget és milyen fejlesztéseket hajtottak végre az elmúlt időszakban, majd az államfő megtekintette az üzemet is, ahol a pékség Nyugat-Dunántúlra szánt termékeit készítik. A látogatást követően átsétáltak a szigetközi településen a Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Bencés Általános Iskolához. Útközben Novák Katalin helyiekkel is találkozott, az óvodások pedig verssel köszöntötték. Az iskolánál Sárai-Szabó Tamás Kelemen perjel, bencés szerzetes fogadta, majd az iskola udvarán a szünetben Novák Katalin rövid ideig játszott és beszélgetett a gyermekekkel. A hetedik osztályos tanulók egy osztályfőnöki óra részeként angol nyelven, kötetlen hangulatban beszélgethettek az államfővel. Mosonmagyaróváron a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér karát kereste fel Novák Katalin, ahol a mosonmagyaróvári felsőfokú képzés történetét, valamint a mosonmagyaróvári vár közelmúltban befejeződött rekonstrukcióját mutatták be.”

A köztársasági elnök Mosonmagyaróváron az 1956-os sortűz emlékére szervezett megemlékezésen vett részt, később a megye egyházi, felsőoktatási, kulturális, egészségügyi, politikai vezetőivel találkozott a tudósítás szerint.

Nov?k Katalin Lip?ton

 Novák Katalin köztársasági elnök a lipóti Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Bencés Általános Iskolánál 2022. október 26-án. Mellette: Sárai-Szabó Tamás Kelemen perjel, bencés szerzetes (b) és Tóth József Péter, a Lipóti Pékség Kft. és a Lipóti Sütőipari Kft. tulajdonosa, polgármester (j).

MTI/Koszticsák Szilárd


Novák Katalin köztársasági elnök a lipóti Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Bencés Általános Iskolánál 2022. október 26-án. Mellette: Sárai-Szabó Tamás Kelemen perjel, bencés szerzetes (b) és Tóth József Péter, a Lipóti Pékség Kft. és a Lipóti Sütőipari Kft. tulajdonosa, polgármester (j).

MTI/Koszticsák Szilárd

  Novák Katalin köztársasági elnök a lipóti Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Bencés Általános Iskolánál 2022. október 26-án. Mellette: Sárai-Szabó Tamás Kelemen perjel, bencés szerzetes és Tóth József Péter, a Lipóti Pékség Kft. és a Lipóti Sütőipari Kft. tulajdonosa, polgármester. Fotó:  MTI/Koszticsák Szilárd

 

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódásról és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Zöld és fekete

A többszörös hozzáférhetetlenség határozza meg Nanna Frank Møller és Zlatko Pranjić frusztráló dokumentumfilmjét. Első ránézésre a téma filmes-antropológiai eszközökkel könnyedén megragadhatónak tetszik. Zenica egy Szarajevótól nem messze lévő kisebbecske város, amelynek határában a világ egyik legnagyobb acélgyárának, az ArcelorMittalnak a kokszolóüzeme terpeszkedik.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást” – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor.

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, Jean-Marie Le Pen mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.