Titkosszolgálati vizsgálat zajlik Márki-Zayékkal szemben

  • narancs.hu
  • 2022. október 26.

Belpol

Az Alkotmányvédelmi Hivatal a bankoktól kér adatokat a Mindenki Magyarországa Mozgalmat támogató amerikai szervezetről. Az MMM és a Fidesz-frakció vezetője is reagált.

A rendőrség és a NAV után az Alkotmányvédelmi Hivatal is vizsgálja, hogyan támogatta az Action for Democracy (AFD) nevű amerikai szervezet Márki-Zay Péter mozgalmát – írja a HVG.

A lap úgy értesült, hogy a napokban az AH levélben szólította fel a hazai bankokat, listázzák ki azokat a tranzakciókat, amelyeket az Action for Democracy (AFD) indított idén január elseje óta.

Az AFD a magyarországi választási kampány idején jött létre az Egyesült Államokban, és idén közel 2 milliárd forintot gyűjtött támogatóktól és adott át az ellenzéki miniszterelnök-jelölt által vezetett szervezetnek, a Mindenki Magyarországa Mozgalomnak.

Erről a kormánypárti politikusok azt állítják, jogsértő utalás volt, hiszen párt nem fogadhat el külföldről támogatást, tehát az ellenzék kampányát törvénytelenül finanszírozták. A kormánypárti sajtóban megszületett a dollárbaloldal kifejezés. A HVG idézi az Alapjogokért Központot, amely szerint ha bebizonyosodik, hogy „a baloldal külföldről származó pénzeket használt fel a választási kampányban”, az életfogytiglani börtönnel is büntethető hazaárulás.

Azt nem tiltja törvény, hogy civil szervezetek pénzt fogadjanak el külföldről, de az AH joggal vizsgálja, rejt-e kockázatot az, ha a támogatást olyan szervezet kapja, amely pártokkal működik együtt – mondta erről Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója. 

Az esettel kapcsolatban a Mindenki Magyarországa Mozgalom közleményt adott ki.

A szervezet eddig csak a sajtóból értesült arról, hogy titkosszolgálati vizsgálat zajlik ellene.

„Minden félelem nélkül állunk bármilyen vizsgálat elé, hiszen tudjuk, hogy minden jogszabályt betartottunk, támogatásainkkal pontosan és átláthatóan elszámoltunk. Azonban megdöbbenésünknek adunk hangot, hogy a hatalom már titkosszolgálati eszközöket vet be ellenünk. Nincs kétségünk: a kormány ezzel kíván üzenni mindazoknak, akik a demokratikus jogállam megteremtése érdekében kívánnak tevékenykedni” – írja az MMM.  A szervezet furcsállja, hogy a titkosszolgálat nem érezte kötelességének például a Fudan Egyetem vagy a letelepedési kötvények ügyének vizsgálatát. A szervezet közleménye szerint az igazi veszélyt Magyarország biztonságára nem az MMM teveékenysége jelenti, hanem azoknak a politikai szereplőknek a ténykedése, „akik keleti autoriter államok szolgálatába állították hazánkat.”

A hír nyomán a Fidesz-frakció vezetője és a nemzetbiztonsági bizottság tagja, Kocsis Máté is közleményt juttatott el a sajtóhoz. Ez így szól:

„A nemzetbiztonsági bizottság kérte a baloldal külföldi finanszírozásának vizsgálatát. A parlament nemzetbiztonsági bizottsága a legutóbbi ülésén egyhangú szavazással rendelte el a baloldali pártok amerikai kampányfinanszírozásával kapcsolatos titkosszolgálati vizsgálatot. Ez a munka elkezdődött. Példátlan és jogellenes, hogy a baloldal több milliárd forint kampánytámogatást kapott külföldről, ez durva beavatkozási kísérlet a magyar választásokba és részletes értékelő-elemző munkát igényel.”

 

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódásról és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.