Novák: „Nem lehetetlenítettük el a homoszexuális párokat, egyszerűen bezártunk egy jogi kiskaput”

  • narancs.hu
  • 2020. november 21.

Belpol

A családügyi miniszter szerint nincs helye a „szexuális propagandának” az óvodában, iskolában.

„Magyarországon homoszexuális párok eddig sem fogadhattak örökbe törvényesen gyermekeket. Ezért ezeket a párokat mi nem lehetetlenítettük el, egyszerűen bezártunk egy jogi kiskaput. Sőt, a baloldal által 2009-ben meghozott jogszabály mondta ki ezt először: ők ugyanis az azonos nemű párok számára ugyan biztosították a bejegyzett élettársi kapcsolat lehetőségét, ugyanakkor az örökbefogadást nem tették lehetővé számukra. Ezen mi azóta nem változtattunk” – nyilatkozta Novák Katalin a Heteknek, az interjút a saját honlapjára is feltöltötte.

A kormány egy törvénymódosítási javaslata szerint egy gyermeket csak házastársak fogadhatnak örökbe, ez adta a beszélgetés apropóját. A családügyi miniszter állítása szerint az örökbefogadás szabályozásánál a gyermekek érdekeit tartják szem előtt, ezért ha lehetőség nyílik arra, hogy házaspárokhoz kerüljenek, akkor ezt biztosítani lehet, de ha ez nem sikerül, akkor egyedülálló is örökbefogadhat. „Rosszindulatú hangulatkeltés azt mondani, hogy megbélyegeznénk az egyedülálló szülőket. Éppen ellenkezőleg: a lehető legtöbb eszközzel igyekszünk nekik is segíteni, hiszen emberfeletti munkát végeznek, amikor kettő helyett egyedül állnak helyt nap mint nap” – mondta.

A beszélgetés során szóba került a Meseország mindenkié című mesekönyv is; Novák szerint semmilyen „szexuális propagandának” nincs helye az óvodában és az iskolában. „Nem véletlen az a mondás, hogy valaki azt sem tudja, fiú-e vagy lány. Ez azt jelenti, hogy a legbiztosabb pont sincs meg az ember életében, teljesen elveszettnek érzi magát. Ha a gyerekeket megfosztjuk attól a bizonyosságtól, hogy ő fiú vagy lány, azzal ártunk nekik. Hogy felnőttként a szexuális identitása kit milyen cselekvésre késztet, az mindenkinek a magánügye. A gyerekeket meg kell védeni attól, hogy propagandaeszközként használják őket, a szülők is ezt várják tőlünk” – mondta.

Figyelmébe ajánljuk

Emlékfénybetörés

Reisz Gábor Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmjének nyitójelenetében a főszereplő azon gondolkodik, vajon feltűnne-e bárkinek is, ha egyszer csak összeesne és meghalna. Budapest különböző helyszíneire vizionálja a szituációt: kiterül a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, a Blahán, a villamoson, egy zebra közepén, az emberek pedig mennek tovább, mintha mi sem történt volna.

Bácsirománc

Mintha csak időgépben röppennénk vissza a 80-as, 90-es évekbe. Semleges, visszatérő díszletek, élesen bevilágított terek, minden epizód végén fontos leckéket tanuló, mégis ismerősen stagnáló figurák és élőben kacagó közönség.

Nők, tájban

Januško Klaudia (1998) csak tavaly végzett a Képzőművészeti Egyetem festőművész mesterszakán, mégis izmos bibliográfiával, számos egyéni kiállítással és külföldi ösztöndíjjal büszkélkedhet – köztük az éppen csak „csírázó” életmű és a mostani egyéni kiállítás szempontjából a legjelentősebbel, a 2024-es izlandival, ahol az „ökofeminizmus szempontjából vizsgálta a lokális éghajlatváltozás hatásának és az izlandi nők társadalmi helyzetének metszéspontjait”.

Mari a Covidban

A groteszkre vett darabban Kucsera Viktória (Kárpáti Barbara) magyar–történelem szakos tanár a Covid-járvány alatt a színjátszó csoportjával ír drámát a díva életéről.

Vörösök, proletárok

Annak a fényében, hogy 1990 előtt a párt történetével kizárólag az erre a feladatra delegált MSZMP Párttörténeti Intézet foglalkozott, talán nem meglepő, hogy a kiváló történésznek, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára kutatójának most megjelent munkája az első nem „belülről” érkezett összefoglaló a kommunista eszme és gyakorlat sajátos magyarországi karrierjéről.

Itt a norma

Vannak alapvető bizonyosságai a szuverén magyar életnek, az egyik ilyen például az, hogy az anya nő, az apa férfi. A másik meg az, hogy az asszony nem ember. A harmadik, hogy a medve nem játék.

Járványkezelés 2.

Az Aphthovirus nemzetségbe tartozó FMDV vírus által terjesztett ragály, amely még március elején ütötte fel fejét egy kisbajcsi szarvasmarhatelepen, olyan országot talált telibe, amelyben nemcsak a beteg embernek, de a beteg állatnak sem könnyű a túlélés.

„Kiásni a dinoszauruszt”

Az Anya csak egy van című monodrámájáért Antistigma-díjat kapott, amelyet azoknak a művészeknek ítélnek oda, akik sokat tesznek azért, hogy egy-egy mentális problémát kevesebb előítélet övezzen. Ennek kapcsán a tabuk ledöntéséről, a problémák kimondásának fontosságáról és a színház erejéről beszélgettünk.

Apja lánya

Míg Jean-Marie Le Pent, a Nemzeti Front (NF) alapító atyját 1998-ban, nagyjából hasonló ügyben, mindössze egy évre tiltották el a közügyektől, lányát – igaz, egyelőre nem jogerősen, de azonnali hatállyal – rögtön ötre. Marine Le Pen hiába igyekszik középre pozicionálni pártját és önmagát, akárcsak apja, ő is törvénysértés és képmutatás között keresi a hatalomhoz vezető utat.

Gyávák legyünk vagy szabadok

Hivatalba lépése óta a Donald Trump-adminisztráció vámok sorát vezette be – hivatalosan az Egyesült Államok gazdasági és nemzetbiztonságának megerősítésére. Az efféle lépések sikere és megalapozottsága legalábbis kétséges.

Amerikai álom

Orbán Viktor nagy reményeket fűzött Donald Trump elnökségéhez, ám úgy tűnik, Trumpnak egyelőre elegendő annyi, hogy az EU-ban Magyarország tüske legyen a köröm alatt. Ezen a Danube Institute, a Mathias Corvinus Collegium, a CPAC Hungary kiterjedt, drága kapcsolati hálója sem változtat.