Növekvő várólisták, kórházbezárások jönnek, vagy Orbán nekifog a reformoknak?

  • Kincses Gyula
  • 2018. augusztus 17.

Belpol

Bár még nincs új, a kormány(fő) által elfogadott egészségügyi program, néhány részlet már tisztul. Rendet tesz-e végre a kormány az ágazatban?

„Kásler tízparancsolatos és őstörténeti kijelentéseivel nem foglalkozom, de az tény, hogy az apolitikus szakmai közeg számára ezek ezoterikus átpolitizáltsága nem túl bizalomépítő. (…) Első intézkedései a legsúlyosabb problémákra koncentráltak, arra, ami a lakosságot leginkább zavarja. Meghirdette a sürgősségi és az alapellátás »rendbetételét«, a kórházi fertőzések visszaszorítását és nagy nemzeti programokat a lakosság zömét érintő népbetegségek ellen” – írja a Magyar Narancs legfrissebb számában a negyedik Orbán-kormányra váró egészségügyi reformról és annak vezetőjéről Kincses Gyula, korábbi egészségügyi államtitkár.

A magyarnarancs.hu-n blogot is vezető szakember arra vállalkozott, hogy a Kásler Miklós körüli történéseket, a Magyar Nemzeti Bank 180 felzárkóztatási pontját, a 2019-es költségvetés tervezetét, valamint Domokos Lászlónak, az Állami Számvevőszék elnökének a kórházakkal kapcsolatos kijelentéseit elemezve megjósolja és értékelje, mi várható ebben a kormányzati ciklusban az egészségügyben, javul-e az ellátás.

A megkerülhetetlen – Portré Kásler Miklósról, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatójáról

Sebész, onkológus, 24 éve az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója. Nevéhez köthető a rákgyógyítás centralizálása, módszertanok kidolgozása, de a szakma jelenlegi rossz helyzetéért is sokan tartják felelősnek.

„Átfogó rendelet született a kórházi fertőzések visszaszorítása érdekében, de Kásler bírósági döntés ellenére sem hajlandó kiadni az adatokat; szerinte a lakosság nem elég okos ahhoz, hogy jól értelmezze azokat. A nép – úgy tűnik – jól tűri a lehülyézést, mégis meg kellene érteni: nélkülünk – sőt ellenünk – nehezebb értünk dolgozni” – állapítja meg Kincses Kásler egyik első intézkedését vizsgálva.

De mit lehet kiolvasni a költségvetés számaiból? Bevetik a fűnyírót, megszorítások jönnek az ágazatban, esetleg kórház- vagy osztálybezárások? Odacsapnak a magán-egészségbiztosításoknak? A kórházakra szigorúbb gazdálkodási szabályok várnak, ami ellátási hiányokat hoz, esetleg tovább nőnek a várólisták?

A válaszok Kincses Gyula cikkében, a friss Magyar Narancs pedig a standokon, továbbá itt lehet rá előfizetni.

Magyar Narancs

A digitális Magyar Narancs digitális olvasójának a digitális olvasáshoz szüksége lesz a DIMAG Reader letöltésére. A digitális példányok a következő platformokon érhetőek el online és offline is: Iphone/Ipad (iOS), Google Android, PC. Fizessen elő egy évre, fél évre, negyedévre, egy hétre!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.