Ez aztán a nagyvonalúság: Havi 60 ezerért lehet nevelőszülő

  • narancs.hu
  • 2018. augusztus 17.

Belpol

Hamarosan kampány népszerűsíti a „pályát”.

A nevelőszülői munkát ősztől országos kampány népszerűsíti. Megyénként mutatják be a hivatást, ezzel próbálva a fiatalok figyelmét felhívni a nevelőszülői pályára – újságolta az Emberi Erőforrások Minisztériuma szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára az M1 aktuális csatornán pénteken.

false

 

Fotó: fortepan.hu

Fülöp Attila elmondta, a kormány olyannyira elkötelezett a szociális szakma mellett, hogy a jövő évi költségvetésben 850 millió forinttal több jut a nevelőszülői hálózat fejlesztésére, ami az országszerte körülbelül ötezer nevelőszülőből álló hálózat megerősítését és az emelkedő bérek kifizetését biztosítja majd.

Fülöp szerint a nevelőszülők jelentős szerepet töltenek be a társadalmi felelősségvállalásban, azt vállalják, hogy amíg egy gyermeket különböző okok miatt nem helyezhetnek vissza családjához, addig megfelelő környezetet biztosítanak neki.

Noha a beszélgetésben elhangzott 850 millió forint hatalmas összegnek tűnik, pláne hogy a felelős államtitkár még azt is elmondta, hogy a foglalkoztatási jogviszony a „négyszeresére emelkedett”, a legfontosabb összeg mégis az volt a beszélgetésben, amikor kiderült, hogy a „nevelőszülői hivatással 2014 óta együtt jár a foglalkoztatási jogviszony, és az eltelt négy év alatt az egy gyermek után járó 15 ezer forint a négyszeresére, 60 ezerre emelkedett”.

Az MTI tudósításából – legnagyobb sajnálatunkra – nem derültek ki a kampány részletei.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.