A Lépjünk, hogy léphessenek! Közhasznú egyesület érintett szülőkkel, tizenöt szervezettel és szakemberekkel közösen nyílt levelet fogalmazott meg Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkárnak arról, hogy mire van szüksége a Sajátos Nevelési Igényű (SNI) tanulóknak és családjaiknak ahhoz, hogy a koronavírus járvány második hulláma alatt se sérüljön az oktatáshoz való.
Az államtitkárt korábban is keresték már levélben, de érdemi választ nem kaptak, és az SNI-s tanulók oktatás-neveléséhez továbbra sem érhető el olyan protokoll, mely lehetővé tenné, hogy az újabb pandémiás helyzetben a diákok részesüljenek a tankötelezettségük teljesítéséhez szükséges fejlesztésekben – mindezért fordult most a nyilvánossághoz az egyesület.
„A tantermen kívüli oktatás az SNI-s tanulók jelentős részénél súlyos negatív következményekkel járt, a kimaradó fejlesztések lemaradásokat, visszaeséseket okoztak számos diák részére. Az SNI-s tanulók így ebben az időszakban a tanuláshoz való jogukat nem gyakorolhatták, példaul a súlyosan, halmozottan fogyatékos gyermekek a törvényileg előírt 20 órás fejlesztést tartalmazó tankötelezettségüknek sem tehettek eleget.” – foglalja össze az egyesület a csoportot érintő problémákat.
A levélben arra kérik az államtitkárt, hogy a következő intézkedéseket tegyék meg:
- A fogyatékossággal élő tanulók számára, akik eleve tipikusan kis csoportokban (6-8 fő) tanulnak a tantermen kívüli oktatás egy lehetséges újabb időszakában is tegyék lehetővé a tantermi oktatást a megfelelő járványügyi óvintézkedések betartása mellett és szülői döntés alapján!
Ez a csoport egy eleve szűkebb réteget takar, ahol a fogyatékossággal élő gyermekek támogatási szükségletei következtében jelentősen kevesebb a nagyobb közösségekbe való ingázás lehetősége. Többségében a szokásos napi rutint jelentő helyszínek között (pl. iskola-otthon) történik a tényleges mozgás, ami ezáltal könnyebben utánkövethető. Mindezeket figyelembe véve, számukra az otthonmaradás legtöbb esetben nem indokolt. - A tantermen kívüli oktatás időszakában a fogyatékossággal élő tanulók mozgásfejlesztései tipikusan elmaradtak, aminek súlyos következményei voltak egészségügyi állapotukra nézve. Ellentmondásos helyzet állt elő, melynek során az államilag alkalmazott pedagógus nem biztosíthatott személyesen oktatást-fejlesztést, miközben a szülő – ha rendelkezett vele – saját költségén kénytelen volt mozgásfejlesztő szakemberrel pótolni a kieső gyógytornát, gyógypedagógiát.
- Ezek tükrében kérjük, hogy amennyiben az iskolák alkalmazásában lévő szakemberek nem tarthatják meg a tantermi óráikat, és a digitális oktatás nem biztosítja a megfelelő mozgás- és gyógypedagógiai fejlesztés lehetőségét, a gyermekek után járó iskolai normatívát csoportosítsák át a Sajátos Nevelési Igényű gyermekek otthonában történő egyéni, személyes fejlesztés megvalósításának piaci alapú finanszírozására.
- Amennyiben a tantermi oktatás mégsem megoldható, például fokozottan veszélyeztetett gyermekek esetében, a Sajátos Nevelési Igényű tanuló képességeinek megfelelő digitális távoktatását a megfelelő digitális platformok használatával (például Zoom vagy Teams) kérjük szervezzék meg! A tavaszi tantermen kívüli oktatás időszakában a gyermekek lemaradásához vezetett a kontaktórák és csoportos órák hiánya, az e-mailben elküldött, önállóan vagy szülői segítséggel megoldandó feladatok nem elégségesek, ezért kérjük, hogy a tantermen kívüli oktatás kötelezően jelentsen heti rendszerességű egyéni és csoportos online órákat! Amennyiben egy családban nem áll rendelkezésre videóhívásra alkalmas eszköz vagy internetelérés, ennek biztosítására csoportosítsanak át támogatást!
- A tanítás élőben való folytatásához nagyon fontos a potenciálisan érintett tanulók és pedagógusok gyors tesztelése, hogy napokon belül kideríthető legyen, hogy elterjedt-e a vírus. Azonban, a PCR-tesztek 30 ezer forint körüli ára sokaknak nehezen vagy egyáltalán nem kifizethető. Ezért kérjük, hogy amennyiben fertőzés gyanúja áll szemben egy tanuló vagy pedagógus esetében, biztosítsanak számukra ingyenes PCR-tesztelést az osztályközösségek biztonsága érdekében!
A sajátos nevelési igényű gyerekek számára még nagyobb kihívás a digitális távoktatás, pedig ennek nem kellene így lennie – a számítógépes eszközök kifejezetten hasznosak lehetnének a fejlesztésben. A lelkesebb gyógypedagógusok próbálkoznak, de vannak intézmények, ahol egyáltalán nem működik a karanténiskola. – minderről részletesen írtunk korábbi print kiadásunkban.
Keresik az egyensúlyt
A sajátos nevelési igényű gyerekek számára még nagyobb kihívás a digitális távoktatás, pedig ennek nem kellene így lennie - a számítógépes eszközök kifejezetten hasznosak lehetnének a fejlesztésben. A lelkesebb gyógypedagógusok próbálkoznak, de vannak intézmények, ahol egyáltalán nem működik a karanténiskola.
