Visszavonja a kormány a "külföldről finanszírozott" civil szervezeteket megbélyegző jogszabályt

  • narancs.hu
  • 2020. október 26.

Belpol

A kormánynak nem sikerült bizonyítani, miért szükséges a Civiltörvény.

Visszavonja a kormány a "külföldről finanszírozott" civil szervezeteket megbélyegző jogszabályt –írja a Népszava az Országgyűlés Igazságügyi Bizottsága hétfői ülésére hivatkozva. A lap úgy tudja, az egyeztetésen a Fidesz-KDNP képviselőinek támogatásával vették tárgysorozatba az erről szóló ellenzéki indítványt.

A Szabó Tímea (Párbeszéd), Tóth Bertalan MSZP elnök és Harangozó Tamás szocialista képviselő által jegyzett indítvány szerint hatályát veszti a "Külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló", még 2017-ben elfogadott törvény, melynek értelmében azok a civil szervezetek, melyek külföldről is kapnak adományokat, ezt kötelesek feltüntetni, különben a Nemzeti Adó és Vámhivatal eljárást indíthat ellenük.

Az Európai Unió luxembourgi bírósága még nyáron hozott döntést arról,  a 2017-es magyar civiltörvény szembemegy az uniós joggal.

A "külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról" szóló jogszabály szerint "külföldről támogatott szervezetként" kell regisztrálnia magát minden olyan civil szervezetnek, amely a megelőző évben legalább 7,2 millió forint külföldi támogatást kapott. Illetve mégsem mindegyiknek, a törvény hatálya  nem terjed ki a vallási szervezetekre, a nemzetiségi érdekképviseletet ellátó szervezetekre és (nem is annyira) meglepő módon a sportszervezetekre.

A luxembourgi bíróság szerint a külföldi támogatásra kirótt külön adminisztratív terhek sértik a tőke szabad áramlásának elvét, valamint korlátozzák az érintettek egyesülési szabadságát, illetve magánélethez és a személyes adatok védelméhez való jogát.

A parlamenti tárgysorozatba vett ellenzéki indítványban – mely kormánypárti képviselők támogatásával került napirendre – többek között az szerepel:

„Fontos kiemelni azt is, hogy Magyarország Kormányának nem sikerült bizonyítania azt, hogy a Civiltörvényre miért volna szükség, nem sikerült igazolnia azt, hogy ez valóban bármiféle jogszerű célt szolgálna, mivel Magyarország Kormánya által hangoztatott célok túlságosan általánosak voltak és a konkrét esetben a célok elérése érdekében alkalmazott lépések nem voltak igazolhatóak. Magyarországnak, az Európai Unió tagjaként, teljesítenie kell az Európai Unió Bíróságának ítéletét és helyre kell állítania az Unió jogával összeegyeztethető állapotot. Meg kell szüntetni a civil szervezetek megbélyegzését, a velük szembeni ellenséges légkör kialakítására irányuló kormányzati lépéseket.”

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.