Nyoma sincs zalai lombkoronasétánynak, amire 112 millió forintot már elköltöttek

  • narancs.hu
  • 2025. április 11.

Belpol

A „Misztikus erdő” névre keresztelt projekt egy mindössze 600 lakosú falu határában kapott volna helyet.

112 millió forint közpénzt költöttek el egy lombkoronasétány előkészítésére Zalában, a turistalátványosságnak azonban nyoma sincs – írja a 24.hu.

Tavaly áprilisban a 444.hu cikkéből derült ki, hogy egy virtuális lombkoronasétány épülne Zala megyében. A „Misztikus erdő” névre keresztelt projekt egy mindössze 600 lakosú falu, Eszteregnye határában kapott volna helyet, az Obornak nevű településrész közelében. A tervek szerint a sétány útvonalán „augmented reality (AR) élmény stációk” számára kialakított kilátópontok várták volna a látogatókat. Az AR, vagyis kiterjesztett valóság a valós környezetre vetít rá digitális információkat, például egy okostelefon segítségével. Az összesen 3,9 milliárd forintos beruházás nem csak a sétányra szólt, egy fogadóközpont is épült volna, amelynek különlegessége egy 360 fokos kupola hologramos vetítésekkel. Emellett 120 fő befogadására alkalmas rendezvényhelyszín és étterem is szerepelt a tervek között.

A projekt a Mura Program égisze alatt indult, amely egy 2016-os kormányhatározat szerint hazai és uniós forrásokat használt fel a térség fejlesztésére. A kivitelezési szerződést 2024 tavaszán aláírták, és

bár a munka megkezdésére a szerződés életbe lépésétől számítva 18 hónap állt rendelkezésre, a valóságban semmi sem történt.

A 24.hu telefonon érte el Kele Lajos Attilát, a település volt független polgármesterét, aki annak idején a Dél-zalai Területfejlesztési Társulás képviselőjeként írta alá a projektről szóló szerződést. Tavaly ősz óta azonban már nem ő a település vezetője, és nincs tudomása arról, hogy az építkezés egyáltalán elkezdődött volna. A falu új polgármestere, az ugyancsak független Szilágyi Zoltán nem válaszolt a lap kérdéseire.

A 2024-es közbeszerzés nyertesétől, a Build It Mérnökiroda Zrt.-től azonban a portál azt a választ kapta: „Valóban elnyertük és 2024 áprilisában leszerződtünk a tárgyi projektre, viszont a szerződés nem lépett hatályba a megrendelő részéről szükséges fedezet hiánya miatt. A szerződés hatályba léptetésére vonatkozó határidők lejártak, így az aláírt szerződésünk sem élő már.” Cseresnyés Pétert, a térség fideszes országgyűlési képviselőjét – aki korábban a Mura Programért felelős miniszteri biztosként tevékenykedett – szintén nem tudta elérni a 24.hu, ám egy korábbi nyilatkozatában a politikus mér elismerte, hogy átütemezésre volt szükség, és emiatt a kormány az adott időben nem tudott forrást biztosítana erre a beruházásra.

A lap cikke szerint a Mura Programnak több eleme is hasonló sorsa jutott, a lombkoronasétány tehát csak az egyik a program elbukott projektjeinek sorában, amelyeknek csak az előkészítésére összesen félmilliárd forintot fordított az állam.

Magára lombkoronasétányra 112 millió forintot már elköltöttek, az öt elakadt projekt előkészítésére pedig összesen 475 millió forint értékben kötöttek szerződéseket, és ezeket a pénzeket fel is használták.

A portál azon kérdésére, hogy a tervek megvalósulnak-e a jövőben állami forrásból, egyelőre sem a falu vagy a megye önkormányzata, sem a Magyar Turisztikai Ügynökség nem válaszolt.

(Címlapképünkön: Hóesés és zivatar a Zala megyei Eszteregnye közelében 2021. április 7-én. Fotó: MTI/MTVA/Varga György)

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.