A nyomozás elrendeléséről a Pest Megyei Főügyészség tájékoztatta a magyarnarancs.hu-t. A nyomozás az Együtt-MLP helyi képviselője, Vargha Nóra feljelentése nyomán indult, amit január végén tett a Pest Megyei Főügyészségen ismeretlen tettessel szemben.
Az ügy tárgya a Fót déli vállalkozási területe II., vagyis az M3-as autópálya melletti 75 hektáros beépítetlen ingatlan, ahová régóta vállalkozásokat akar csábítani az önkormányzat. 2004-ben az Ipari és Szolgáltató Kft. eladta a területet a Rofondo Investment nevű társaságnak. Ez a cég kötelezettséget vállalt arra, hogy minden beépített négyzetméter után 6,7 eurót fizet a fóti útalapba, de legkésőbb a szerződés megkötése után két évvel 2 millió eurót utal át Fótnak. A Rofondo 2009-ben a fejlesztésre projekttársaságot alakított, amely végül egy német érdekeltségű nemzetközi ingatlanfejlesztőhöz, a Prologishoz került; utóbbi a Rofondo említett fizetési kötelezettségét is átvállalta.
Majd ha
A megállapodás szerint az ingatlanfejlesztőnek 2 éven belül be kellett volna fizetnie 2 millió eurót a fóti útalapba. A beruházás az ingatlanpiaci válság miatt tárgytalanná vált, ezért a projektgazda 2009-ben fizetéshalasztást kezdeményezett az önkormányzatnál, azaz hogy a 2011. január 19-i határidő helyett csak a fejlesztések megkezdése után, a tényleges beépítési százalék arányában téríthesse meg a hozzájárulást. Azt vállalta, hogy a 2 millió euró helyett addig is 300 ezer eurót fizetnek 2010 októberéig. Mivel 2008-2009-ben a település viharos időket élt és a éppen polgármester nélkül működött, a kérelem Bartos Sándor (független, de a Fidesz által támogatott) alpolgármester asztalán landolt.
Bartos ennek megfelelően írta alá a szerződés módosítását, és ez Vargha Nóra fóti képviselő szerint törbénytelen volt, több okból is. Se a befektető kérelme, se Bartos 2010. januári válaszlevele nem tartalmazta a fennálló és az átütemezni kívánt tartozás pontos összegét. Hiányzott belőle a fizetési ütemezés, a tényleges beépítési százalék ellenőrzésének kikötése, valamint a fizetési véghatáridő. Az ügyleti vagy késedelmi kamat felszámítását szintén elmulasztották, amely – a képviselő szerint – az átütemezett tartozás után jogszerűen kiköthető és érvényesíthető lett volna. Vargha számítása szerint a projektcég a mindösszesen 2 millió 125 ezer eurós befektetői tartozásból csak 300 ezret fizetett be, azaz 1 millió 825 ezer euróval még mindig tartozik. Ennek a körülbelül 567 millió forintnak Vargha érvelése szerint Fót kasszájában kellene lenni.
A képviselő semmilyen adatot nem talált arra, hogy a polgármester a képviselő-testület felhatalmazását kérte volna az engedmény megadásához. Vargha tudomása szerint a szerződésmódosításhoz Bartos a képviselő-testület utólagos jóváhagyását sem kérte, és a testületet nem tájékoztatta. „Bartos a polgármestert helyettesítő jogkörében eljárva, a rábízott idegen vagyon kezelőjeként feltehetően megszegte az önkormányzati törvényt és az önkormányzat hatályos szervezeti és működési szabályzatát. Olyan megállapodást kötött, amelyre nem volt sem átruházott, sem általános hatásköre” – állapította meg feljelentésében.
Vargha szerint a jogszerűen devizában fennálló követelés megfizetését bizonytalan, a város számára beláthatatlan és nem befolyásolható időre tolta el a módosított szerződés. Ezzel pedig az önkormányzatnak járó tartozás elengedésével "egyenértékű jogi helyzet" állt elő - véli.
Nem közszemlére való információk
Bartos Sándor (akit 2014-ben megválasztottak polgármesternek) érdeklődésünkre azt mondta, nem hallgatták meg a nyomozók, a várost pedig kár nem érte, mivel halasztott kifizetésről van szó. Azt már nem tudtuk megkérdezni, mikor fog a befektető fizetni, mert letetette a telefont.
A polgármester március elején közleményben fejtette ki részletesen álláspontját. Eszerint semmilyen visszaélés vagy vagyonvesztés nem valósul, vagy valósulhat meg a fejlesztéssel kapcsolatban. „Bartos Sándor polgármester 7 évvel korábban alpolgármesterként nem mondott le 500 millió Ft-ról. Szerződés-módosítás nem történt, a 2009/2010 fordulóján tőle kérelmezett követelés-átütemezés általa történő elfogadásához pedig (az akkor hatályos önkormányzati rendeletek rendelkezései szerint) nem volt szükséges képviselőtestületi felhatalmazásra, sem pedig beszámolási kötelem nem kapcsolódott hozzá, azaz a polgármester úr a vonatkozó szabályoknak megfelelően, jogszerűen járt el” – tudatta.
Bartos megjegyezte, Vargha olyan információkat használt fel hamisan, amelyek „a város érdekében nem közszemlére valók.” Szerinte Vargha Nóra politikai önérdekből, valótlan állításokkal kárt okozott Fót Városának, ezért vizsgálják a jogi válaszlépések lehetőségét.
