Úgy tűnik, a rendőrséget nem izgatják az egyre gyakoribb rasszista plakátok

Belpol

Az elmúlt hónapokban több alkalommal kerültek ki gyűlöletkeltő plakátok a főváros forgalmas megállóiba, a rendőrség viszont nem nyomoz ezekben az ügyekben.

„Tájékoztatjuk, hogy az Ön által hivatkozott plakát tartalmát a Budapesti Rendőr-főkapitányság megvizsgálta és azzal kapcsolatosan hivatalból üldözendő bűncselekmény gyanúja nem merült fel” – írja a Budapesti Rendőrfőkapitányság.

Pár napja munkatársunk a Harminckettesek terén fotózott le egy durva antiszemita plakátot, amin a nemi erőszakért elítélt Harvey Weinstein látható, valamint egy idézet, ami azt állítja, hogy a producer azért szexuális ragadozó, mert zsidó származású. Ezért kerestük meg a rendőrséget, hiszen arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen büntetésre számíthat az, aki ilyen cselekményt hajt végre: a BRFK válaszából úgy tűnik, hogy semmilyenre.

Durva antiszemita plakát jelent meg Budapesten

Kollégánk a 32-esek terén fotózta egy villamosmegállóban. A plakát egy elektromos biztosítóberendezésen tűnt fel. Minden jel szerint nem hivatalos plakát, azaz nem valamelyik reklámcég terméke, nem egy számonkérhető ügynökség helyezte ki. Viszont nagyon jó minőségű, tehát valaki pénzt áldozott az elkészítésére. A közelben nem láttunk több ilyen plakátot, ám nem zárható ki, hogy nem ez az egyetlen.

Nem az első eset

Fontos leszögezni, nem először fordul elő, hogy gyűlöletkeltő képeket tesz ki valaki, vagy tesznek ki valakik Budapest forgalmas megállóiba: pár hónappal ezelőtt szintén antiszemita plakátok jelentek meg, amiben a készítők lezsidózták az Index két munkatársát, amiért szerintük nem kell állva hallgatni a Nélküled című számot. Ezt megelőzően két ellenzéki képviselőről, Kocsis-Cake Olivióról, valamint Camara-Bereczki Ferencz fotója volt látható rasszista üzenettel ellátva.

Nemzeti niggerezés: rasszista üzenettel kiegészített matricákon látható a Párbeszéd politikusa

2019, Magyarország.

„Tájékoztatjuk, hogy az Index újságíróival kapcsolatosan megjelent plakátok esetén több feljelentés érkezett a BRFK-ra, azonban közvádra üldözendő bűncselekmény gyanúja nem merült fel. Tekintettel arra, hogy a magánindítvány előterjesztésére jogosult személytől ilyen nem érkezett, így eljárás nem indult” – írja a BRFK.

Kocsis-Cake Olivio országgyűlési képviselőről megjelent plakátok ügyében is érkezett feljelentés a BRFK-ra, amelyet azonban szintén nem a magánindítvány előterjesztésére jogosult személy tett. „Tekintettel arra, hogy közvádra üldözendő bűncselekmény gyanúja ebben az esetben sem merült fel, így eljárás nem indult” – fogalmaz közleményben a rendőrség.

A harmadik esetként megjelölt plakát, tehát Camara-Berecki Ferenc ügyében a sértett bíróságon tett feljelentést a hatóság tájékoztatása szerint. „A bíróság nyomozati cselekmények végrehajtását rendelte el. A nyomozati cselekményeket a BRFK elvégezte és az ügyet a Pesti Központi Kerületi Bíróság részére megküldte. Ebben az ügyben további kérdéseivel a bírósághoz tud fordulni” – szögezi le.

Megelőzés?

Azt már tudjuk, hogy a rendőrség alapból nem, vagy már nem nyomoz az érintett esetekben, viszont felmerül a kérdés, hogy el lehetne-e kapni az elkövetőket, ugyanis elméletileg a közterek be vannak kamerázva. „Általánosságban elmondható, hogy amennyiben a rendőrség a térfigyelő központtól bűncselekmény, vagy szabálysértés elkövetésére vonatkozó valós idejű jelzést kap, úgy haladéktalanul intézkedik járőr küldésére” – írja a rendőrség.

Ugyanakkor szó sincs arról, hogy a bűnüldöző szervek eszköztelenek lennének. Még a kormány által kidolgozott, új Büntető törvénykönyvben is szerepel egy olyan tényállás, ami ezekben az esetekben alátámaszthatná a nyomozást. Ez az úgynevezett közösség elleni uszítás, amely szerint aki nagy nyilvánosság előtt

  • a magyar nemzet ellen,
  • valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoport, illetve annak tagja ellen, vagy
  • a lakosság egyes csoportjai, illetve azok tagjai ellen - különösen fogyatékosságra, nemi identitásra, szexuális irányultságra tekintettel

erőszakra vagy gyűlöletre uszít, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Pedig ezt a törvény úgy alkották meg, hogy figyelembe vették az Alkotmánybíróság korábbi években hozott döntéseit is. Az Ab ugyanis a vizsgálatai során mindig arra jutott, hogy csak nagyon indokolt esetben lehet korlátozni a véleménynyilvánítás szabadságát, akkor, ha a gyűlöletkeltés már valóban azzal a veszéllyel jár, hogy valaki az áldozatává válhat. Az Ab szerint az izgatás önmagában nem elég, az uszítás éri el azt a szintet, amikor már nyilvánvaló és közvetlen a veszély. Végül ezért is került a tényállás nevébe az „uszítás” szó. Magyarán a törvényalkotónak az volt a szándéka, hogy határozottan fel lehessen lépni azok ellen, akik gyűlöletet keltenek (korábban az Alkotmánybíróság inkább a véleményszabadság pártján állt, még akkor is, ha vitatott vélemények, állítások másokat sértettek).

Kíváncsiak voltunk arra is, hogy a nagy sajtónyilvánosságot kapott eseteken túl mennyire gyakori, hogy rasszista, antiszemita, vagy egyéb gyűlöletkeltő matricákat és plakátokat ragasztanak ki magánszemélyek vagy elkövetői csoportok, de a rendőrség külön statisztikai nyilvántartást ebben az esetben nem vezet, így nem tudott erre a kérdésre válaszolni.

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.