Úgy tűnik, a rendőrséget nem izgatják az egyre gyakoribb rasszista plakátok

Belpol

Az elmúlt hónapokban több alkalommal kerültek ki gyűlöletkeltő plakátok a főváros forgalmas megállóiba, a rendőrség viszont nem nyomoz ezekben az ügyekben.

„Tájékoztatjuk, hogy az Ön által hivatkozott plakát tartalmát a Budapesti Rendőr-főkapitányság megvizsgálta és azzal kapcsolatosan hivatalból üldözendő bűncselekmény gyanúja nem merült fel” – írja a Budapesti Rendőrfőkapitányság.

Pár napja munkatársunk a Harminckettesek terén fotózott le egy durva antiszemita plakátot, amin a nemi erőszakért elítélt Harvey Weinstein látható, valamint egy idézet, ami azt állítja, hogy a producer azért szexuális ragadozó, mert zsidó származású. Ezért kerestük meg a rendőrséget, hiszen arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen büntetésre számíthat az, aki ilyen cselekményt hajt végre: a BRFK válaszából úgy tűnik, hogy semmilyenre.

Durva antiszemita plakát jelent meg Budapesten

Kollégánk a 32-esek terén fotózta egy villamosmegállóban. A plakát egy elektromos biztosítóberendezésen tűnt fel. Minden jel szerint nem hivatalos plakát, azaz nem valamelyik reklámcég terméke, nem egy számonkérhető ügynökség helyezte ki. Viszont nagyon jó minőségű, tehát valaki pénzt áldozott az elkészítésére. A közelben nem láttunk több ilyen plakátot, ám nem zárható ki, hogy nem ez az egyetlen.

Nem az első eset

Fontos leszögezni, nem először fordul elő, hogy gyűlöletkeltő képeket tesz ki valaki, vagy tesznek ki valakik Budapest forgalmas megállóiba: pár hónappal ezelőtt szintén antiszemita plakátok jelentek meg, amiben a készítők lezsidózták az Index két munkatársát, amiért szerintük nem kell állva hallgatni a Nélküled című számot. Ezt megelőzően két ellenzéki képviselőről, Kocsis-Cake Olivióról, valamint Camara-Bereczki Ferencz fotója volt látható rasszista üzenettel ellátva.

Nemzeti niggerezés: rasszista üzenettel kiegészített matricákon látható a Párbeszéd politikusa

2019, Magyarország.

„Tájékoztatjuk, hogy az Index újságíróival kapcsolatosan megjelent plakátok esetén több feljelentés érkezett a BRFK-ra, azonban közvádra üldözendő bűncselekmény gyanúja nem merült fel. Tekintettel arra, hogy a magánindítvány előterjesztésére jogosult személytől ilyen nem érkezett, így eljárás nem indult” – írja a BRFK.

Kocsis-Cake Olivio országgyűlési képviselőről megjelent plakátok ügyében is érkezett feljelentés a BRFK-ra, amelyet azonban szintén nem a magánindítvány előterjesztésére jogosult személy tett. „Tekintettel arra, hogy közvádra üldözendő bűncselekmény gyanúja ebben az esetben sem merült fel, így eljárás nem indult” – fogalmaz közleményben a rendőrség.

A harmadik esetként megjelölt plakát, tehát Camara-Berecki Ferenc ügyében a sértett bíróságon tett feljelentést a hatóság tájékoztatása szerint. „A bíróság nyomozati cselekmények végrehajtását rendelte el. A nyomozati cselekményeket a BRFK elvégezte és az ügyet a Pesti Központi Kerületi Bíróság részére megküldte. Ebben az ügyben további kérdéseivel a bírósághoz tud fordulni” – szögezi le.

Megelőzés?

Azt már tudjuk, hogy a rendőrség alapból nem, vagy már nem nyomoz az érintett esetekben, viszont felmerül a kérdés, hogy el lehetne-e kapni az elkövetőket, ugyanis elméletileg a közterek be vannak kamerázva. „Általánosságban elmondható, hogy amennyiben a rendőrség a térfigyelő központtól bűncselekmény, vagy szabálysértés elkövetésére vonatkozó valós idejű jelzést kap, úgy haladéktalanul intézkedik járőr küldésére” – írja a rendőrség.

Ugyanakkor szó sincs arról, hogy a bűnüldöző szervek eszköztelenek lennének. Még a kormány által kidolgozott, új Büntető törvénykönyvben is szerepel egy olyan tényállás, ami ezekben az esetekben alátámaszthatná a nyomozást. Ez az úgynevezett közösség elleni uszítás, amely szerint aki nagy nyilvánosság előtt

  • a magyar nemzet ellen,
  • valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoport, illetve annak tagja ellen, vagy
  • a lakosság egyes csoportjai, illetve azok tagjai ellen - különösen fogyatékosságra, nemi identitásra, szexuális irányultságra tekintettel

erőszakra vagy gyűlöletre uszít, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Pedig ezt a törvény úgy alkották meg, hogy figyelembe vették az Alkotmánybíróság korábbi években hozott döntéseit is. Az Ab ugyanis a vizsgálatai során mindig arra jutott, hogy csak nagyon indokolt esetben lehet korlátozni a véleménynyilvánítás szabadságát, akkor, ha a gyűlöletkeltés már valóban azzal a veszéllyel jár, hogy valaki az áldozatává válhat. Az Ab szerint az izgatás önmagában nem elég, az uszítás éri el azt a szintet, amikor már nyilvánvaló és közvetlen a veszély. Végül ezért is került a tényállás nevébe az „uszítás” szó. Magyarán a törvényalkotónak az volt a szándéka, hogy határozottan fel lehessen lépni azok ellen, akik gyűlöletet keltenek (korábban az Alkotmánybíróság inkább a véleményszabadság pártján állt, még akkor is, ha vitatott vélemények, állítások másokat sértettek).

Kíváncsiak voltunk arra is, hogy a nagy sajtónyilvánosságot kapott eseteken túl mennyire gyakori, hogy rasszista, antiszemita, vagy egyéb gyűlöletkeltő matricákat és plakátokat ragasztanak ki magánszemélyek vagy elkövetői csoportok, de a rendőrség külön statisztikai nyilvántartást ebben az esetben nem vezet, így nem tudott erre a kérdésre válaszolni.

Neked ajánljuk