Dörgő tapssal jutalmazták Pokorni Zoltán azon bejelentését 2009. június 13-án a Fidesz XXIII. tisztújító kongresszusán, mely szerint "marad a turul itt a kerületben, amíg én vagyok a polgármester". A párt frissiben újraválasztott alelnöke, aki 2006 óta első embere a főváros XII. kerületének, a még 2005 októberében illegálisan felállított turulos emlékművel kapcsolatban tartotta fontosnak ezt leszögezni. Fogadkozásának apropója az volt, hogy a Fővárosi Bíróság (FB) 2009. június 10-én úgy döntött, a fennmaradási engedélyt visszavonó, s az emlékmű 30 napon belüli bontását elrendelő másodfokú közigazgatási határozatot hatályában fenntartja. Réti Edit bíró kérdésemre annyit mondott, hogy a törvényes 30 napos határidő vége felé várható döntésének írásba foglalása. Így Deák Ferenc, a szintén Fidesz-irányítású és a turulügyben építési hatóságként eljáró I. kerületi jegyző Pokorni bejelentésekor nem láthatta az ítéletet, s ezért szakmai véleményt sem alakíthatott ki arról.
Pedig Pokorni bejelentése rendkívül kínosan érintheti Deákot, akinek végre kellene hajtatnia a jogerős bírósági ítéletet. Aligha valószínű ugyanis, hogy Pokorni a kongresszuson arra célzott volna: a közeljövőben követi a lebontásra ítélt madarat, és önként távozik a kerületből. Vagyis gyakorlatilag kijelölte a jegyző mozgásterét, akinek akkor is asszisztálnia kell a jogerős bírósági döntés annullálásához, ha azzal szakmailag nem értene egyet: jogkövető magatartásával ugyanis a polgármester bukását okozná. Pokorni nem sok esélyt adott Deáknak a taktikázásra, hiszen a TV2 Tények című műsorában június 15-én a következőket nyilatkozta: "A magyar építési jogszabályok, eljárási jogszabályok elég bonyolultak. Így alkalmat adnak arra, hogy azt az időt, ami még ennek a fővárosi testületnek (a Fővárosi Közgyűlésnek - F. P.) hátravan, mi kihasználjuk." Pokorni tehát politikai nyomást kíván gyakorolni a jegyzőre annak érdekében, hogy az építési jogszabályokkal zsonglőrködve húzza az időt az új összetételű (és Pokorni várakozásai szerint Fidesz-többségű) Fővárosi Közgyűlés felállásáig.
Pokorni elvben téved, hiszen a magyar építési jogszabályok alkalmazása csak addig bonyolult, amíg egy jogerős ítélet nem ad útmutatást. A kérdés inkább az, hogy Deák Ferenc újra
húzza-e majd az időt,
ahogyan az első turulper után. Az is kérdés, miként kerülhetett építési hatóságként megint képbe az az I. kerület, amelytől sorozatos jogsértések miatt a Közép-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal (KRKH) egyszer már visszavonta a kijelölést. Ennek megértéséhez tudni kell, hogy először 2005 végén kért a XII. kerület fennmaradási engedélyt a 2005 októberében jogellenesen felállított emlékműre a KRKH által építési hatóságként kijelölt I. kerülettől. Ekkor Deák ezt elutasította, 160 napos határidőt adva a bontásra. (2005 őszén még annak volt nagyobb a valószínűsége, hogy 160 nap múlva már a Fidesz kormányoz.) A KRKH a határozatot megváltoztatta: 30 napra csökkentette a bontási határidőt, amit a XII. kerület bíróságon megtámadott, s 2008. március 4-én elvesztett. Ekkor vált Deák főszereplővé: hónapokon keresztül ragaszkodott ahhoz, hogy a per teljes eredeti aktáját megkaphassa, beleértve az ítélet eredeti példányát, valamint azt a tértivevényt, amely igazolja, hogy a XII. kerület átvette az FB-től az ítéletet. Szakértők szerint elég lett volna az ítéletet elkérni a XII. kerülettől, de nem tette. Sőt, amikor Pokorniék mondvacsinált ürüggyel ismételten fennmaradási engedélyt kértek tőle 2008. július 3-án, azt Deák annak ellenére megadta, hogy korábban egyszer már elrendelte a turul bontását. A KRKH csak ekkor elégelte meg Deák manővereit, s 2008. július 15-én a IX. kerületet jelölte ki a 2008. márciusi ítélet végrehajtására. Deákék viszont azzal, hogy kiadták a fennmaradási engedélyt, egy új eljárást indukáltak, s ebben a második eljárásban automatikusan megint kijelölt hatóságként működhetnek. Miután az FB 2009. június 10-én megállapította, hogy jogellenes volt a fennmaradási engedély kiadása, újra kezdhetik a játékot: az ítélet eredeti példányát, sőt a teljes eredeti aktát követelve nem tekintik megkezdettnek a 30 napos bontási határidőt.
Szinte bizonyos, hogy a turul sorsa nem az I. kerületben dől el. Van egy másik jogerős bontási határozat is, amit még 2008. március 4-én hagyott jóvá az FB. Ennek végrehajtására Oszvári István IX. kerületi jegyző lenne a hivatott, aki 2008. július 15. óta ugyanúgy szembeszegül a bírói verdiktnek, mint Deák. Ürügyként kapóra jött neki, hogy amikor Pokorniék másodszor is pert indítottak a turul fennmaradásáért, egyben kérték a bíróságot: a per jogerős elbírálásáig függessze fel az első perben jóváhagyott jogerős bontási határozat végrehajtását. Bár ez a kérelem nem joghalasztó hatályú, Oszvári mégis ahhoz a - szakértők szerint egyenesen jogellenes - feltételhez kötötte a bontás megkezdését, hogy előtte kapja meg a felfüggesztési kérelmet elbíráló jogerős döntést. E kérelmet - Pokorniék félreérthető címzése miatt - a Magyar Posta véletlenül az ítélőtáblához kézbesítette, s mire az FB-hez eljutott, kifutottak a beadási határidőből. Emiatt az FB a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Ezt a végzést Pokorniék megfellebbezték, a postát okolva a késésért, aminek a Fővárosi Ítélőtábla 2009 februárjában adott helyt. Ma már a felfüggesztési kérelem érdemi elbírálása okafogyott, hiszen június 10-én megszületett az az ítélet, amelynek meghozataláig Pokorniék a felfüggesztést kérték. Oszváriék tehát egy éve lapítanak, s a június 10-i ítéletet követően is teljes a hírzárlat a IX. kerületben. Mivel a felfüggesztésről annak okafogyottsága miatt már nem dönthet az ítélőtábla, a jegyző most új feltételt szabott. A IX. kerületben kérdésemre annyit közöltek csupán, hogy a 2008. március 4. óta jogerősen végrehajtandó bontási határozatnak csak akkor szereznek érvényt, ha kézhez kapták a június 10-i ítéletet. Csakhogy ebben a perben Oszváriék semmilyen módon nem ügyfelek, így az ítéletet hivatalosan soha nem fogják megkapni, hiszen e per folyományaként megint az I. kerület az eljáró hatóság: vagyis egyre valószínűbb, hogy az I. után a IX. kerület is szabotálja a turul elszállíttatását.
Igen ellentmondásos a KRKH szerepvállalása is ebben az ügyben. Bár a határozatok meghozatalakor bátran járt el - vezetőjét, Forgács Imrét erőteljes szélsőjobboldali támadások érték -, a bírósági ítéleteknek eddig egyszerűen nem mert érvényt szerezni. Színfalak mögötti eljárási vitákba bonyolódott az I. kerülettel, miközben a kezdetektől nyilvánvaló volt, hogy a két fideszes kerület összejátszik. Az pedig egyenesen abszurd, hogy a második FB-ítélet végrehajtását megint az I. kerületnél hagyja. Még érthetetlenebb, hogy a KRKH miért asszisztál egy éve a IX. kerület törvénysértéseihez. A legkézenfekvőbb az lenne, ha keresne egy új kerületet, amely tényleg vállalná a turul lebontását. De akad-e egyetlen olyan kerületi jegyző, aki vállalja, hogy körözést adjanak ki ellene a Kuruc.infón, s ha kiderítik a lakcímét, telefonszámait, akkor őt és családját hónapokig zaklassák, jobb esetben csak gyalázkodó telefonhívásokkal? Mert ma Magyarországon ez zajlik, ami ellen a rendőrség semmit nem képes tenni. Már régen nem a madárról szól a történet, hanem a jogállamiságról.
A KRKH-nál menet közben személyi változás történt: Forgács Imre idén április 23-tól az önkormányzati tárca szakállamtitkára lett. A megbízott vezető, Dombóvári Ottó telefonbeszélgetésünk során még azt sem tudta megmondani, hogy a június 10-én ítélettel lezárt perben hivatalának másodfokú határozata tartalmaz-e bontásról szóló rendelkezést vagy sem. Csupán annyit volt hajlandó nyilatkozni, hogy az akta még a bíróságon van, a kérdéssel foglalkozó szakjogászuk, Pomázi Miklós pedig szabadságra ment. Arra a kérdésre, miért tűri a KRKH, hogy a IX. kerület egy éve nem hajtja végre a jogerős határozatukat, ő is a jegyzőkhöz hasonló technikát alkalmazta, azaz feltételhez kötötte a felügyeleti joguk gyakorlását. Elmondta, hogy csak akkor foglalkoznak a IX. kerülettel, ha a második ítéletet írásban is megkapták. Ellenvetésemre, hogy a két per nem azonos jogkérdést vizsgált, nem kívánt válaszolni.
Ha már Forgács Imre az önkormányzati minisztérium önkormányzatokkal foglalkozó szakállamtitkára lett, kíváncsi voltam, miért hallgat a tárca évek óta Magyarország legnagyobb közigazgatási skandalumáról? Az államtitkár elérhetetlennek bizonyult, miközben beosztottjai arra hivatkoztak: Forgács megtiltotta, hogy rajta kívül bárki is nyilatkozzon ebben az ügyben. Érdekelt volna,
Sólyom Lászlónak van-e
mondanivalója arról, hogy négy jegyző és a KRKH együttműködve szabotálják a jogállamiságot. A Magyar Köztársaság alkotmányának 29. § (1) bekezdése szerint "Magyarország államfője a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett". Kumin Ferenc, az elnöki hivatal főosztályvezetője kijelentette: "A köztársasági elnök hatáskörébe nem tartozik bele, hogy jogerős ítéletek végrehajtásával kapcsolatban intézkedjen." Hozzátette: "Az állásfoglalás, nyilatkozat is intézkedésnek számít." Ez kissé meglepő annak ismeretében, hogy Sólyom László 2006 októberében felszólította a rendőrséget, ne alkalmazzon erőszakot a Kossuth téren másfél hónapja randalírozó Magyar Nemzeti Bizottság 2006 nevű szervezet tagjai ellen, kiállt a radarmentes Zengő mellett, a Tubest viszont alkalmasnak találta a lokátorállomás létesítésére, legutóbb pedig a szentkirályszabadjai reptér-beruházást kritizálta kemény szavakkal.
Egyre nyilvánvalóbb: turulügyben az ököljog vette át az irányítást a közigazgatási jog felett, a politizáló vagy a megfélemlített köztisztviselők pedig évek óta csak ürügyeket keresnek, hogy húzzák a döntést a következő választásokig. A Jobbik előretörésével tovább nőtt a törvényesség betartatása esetén várható megtorlás kockázata. Vona Gábor Jobbik-elnök az uniós parlamenti választások estéjén bejelentette, hogy utcai demonstrációkkal kívánják kicsikarni az előre hozott választásokat. Ha a közigazgatás megfélemlítése, politikai befolyásolása elegendő lesz arra, hogy az új önkormányzati választásokig ne kerüljön sor a bontásra, akkor a turult "hősiesen" védelmező Fidesz jó néhány szélsőjobbos szavazatra számíthat. (Ne feledjük, az építés idején is fideszes vezetésű önkormányzat ugyancsak a szélsőjobbos érzelmű szavazóknak kívánt gesztust tenni a szobor fölállításával.) Alighanem ezért szólította fel jogsértésre az érintett jegyzőket Pokorni Zoltán. A Fidesz-alelnök jól tudja, ha repül a madár, akkor a Jobbik elementáris demonstrációkkal tiltakozik, s a mocskolódásból kijutna Orbán Viktoréknak is, amiért nem tudták megakadályozni a totemállat bontását.
