Ököljog és törvényesség a turulszobor ügyében - Jómadarak

  • Félix Péter
  • 2009. június 25.

Belpol

A XII. kerületi turulszobor ügyében az érintett közigazgatási vezetők politikai megfontolásból, továbbá személyes fizikai veszélyt érzékelve tudatosan szembeszegülnek a jogerős bírósági ítéleteknek. A turul ma már a Jobbik és a Fidesz szavazatszerző küzdelmének egyik szimbolikus terepe.

Dörgő tapssal jutalmazták Pokorni Zoltán azon bejelentését 2009. június 13-án a Fidesz XXIII. tisztújító kongresszusán, mely szerint "marad a turul itt a kerületben, amíg én vagyok a polgármester". A párt frissiben újraválasztott alelnöke, aki 2006 óta első embere a főváros XII. kerületének, a még 2005 októberében illegálisan felállított turulos emlékművel kapcsolatban tartotta fontosnak ezt leszögezni. Fogadkozásának apropója az volt, hogy a Fővárosi Bíróság (FB) 2009. június 10-én úgy döntött, a fennmaradási engedélyt visszavonó, s az emlékmű 30 napon belüli bontását elrendelő másodfokú közigazgatási határozatot hatályában fenntartja. Réti Edit bíró kérdésemre annyit mondott, hogy a törvényes 30 napos határidő vége felé várható döntésének írásba foglalása. Így Deák Ferenc, a szintén Fidesz-irányítású és a turulügyben építési hatóságként eljáró I. kerületi jegyző Pokorni bejelentésekor nem láthatta az ítéletet, s ezért szakmai véleményt sem alakíthatott ki arról.

Pedig Pokorni bejelentése rendkívül kínosan érintheti Deákot, akinek végre kellene hajtatnia a jogerős bírósági ítéletet. Aligha valószínű ugyanis, hogy Pokorni a kongresszuson arra célzott volna: a közeljövőben követi a lebontásra ítélt madarat, és önként távozik a kerületből. Vagyis gyakorlatilag kijelölte a jegyző mozgásterét, akinek akkor is asszisztálnia kell a jogerős bírósági döntés annullálásához, ha azzal szakmailag nem értene egyet: jogkövető magatartásával ugyanis a polgármester bukását okozná. Pokorni nem sok esélyt adott Deáknak a taktikázásra, hiszen a TV2 Tények című műsorában június 15-én a következőket nyilatkozta: "A magyar építési jogszabályok, eljárási jogszabályok elég bonyolultak. Így alkalmat adnak arra, hogy azt az időt, ami még ennek a fővárosi testületnek (a Fővárosi Közgyűlésnek - F. P.) hátravan, mi kihasználjuk." Pokorni tehát politikai nyomást kíván gyakorolni a jegyzőre annak érdekében, hogy az építési jogszabályokkal zsonglőrködve húzza az időt az új összetételű (és Pokorni várakozásai szerint Fidesz-többségű) Fővárosi Közgyűlés felállásáig.

Pokorni elvben téved, hiszen a magyar építési jogszabályok alkalmazása csak addig bonyolult, amíg egy jogerős ítélet nem ad útmutatást. A kérdés inkább az, hogy Deák Ferenc újra

húzza-e majd az időt,

ahogyan az első turulper után. Az is kérdés, miként kerülhetett építési hatóságként megint képbe az az I. kerület, amelytől sorozatos jogsértések miatt a Közép-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal (KRKH) egyszer már visszavonta a kijelölést. Ennek megértéséhez tudni kell, hogy először 2005 végén kért a XII. kerület fennmaradási engedélyt a 2005 októberében jogellenesen felállított emlékműre a KRKH által építési hatóságként kijelölt I. kerülettől. Ekkor Deák ezt elutasította, 160 napos határidőt adva a bontásra. (2005 őszén még annak volt nagyobb a valószínűsége, hogy 160 nap múlva már a Fidesz kormányoz.) A KRKH a határozatot megváltoztatta: 30 napra csökkentette a bontási határidőt, amit a XII. kerület bíróságon megtámadott, s 2008. március 4-én elvesztett. Ekkor vált Deák főszereplővé: hónapokon keresztül ragaszkodott ahhoz, hogy a per teljes eredeti aktáját megkaphassa, beleértve az ítélet eredeti példányát, valamint azt a tértivevényt, amely igazolja, hogy a XII. kerület átvette az FB-től az ítéletet. Szakértők szerint elég lett volna az ítéletet elkérni a XII. kerülettől, de nem tette. Sőt, amikor Pokorniék mondvacsinált ürüggyel ismételten fennmaradási engedélyt kértek tőle 2008. július 3-án, azt Deák annak ellenére megadta, hogy korábban egyszer már elrendelte a turul bontását. A KRKH csak ekkor elégelte meg Deák manővereit, s 2008. július 15-én a IX. kerületet jelölte ki a 2008. márciusi ítélet végrehajtására. Deákék viszont azzal, hogy kiadták a fennmaradási engedélyt, egy új eljárást indukáltak, s ebben a második eljárásban automatikusan megint kijelölt hatóságként működhetnek. Miután az FB 2009. június 10-én megállapította, hogy jogellenes volt a fennmaradási engedély kiadása, újra kezdhetik a játékot: az ítélet eredeti példányát, sőt a teljes eredeti aktát követelve nem tekintik megkezdettnek a 30 napos bontási határidőt.

Szinte bizonyos, hogy a turul sorsa nem az I. kerületben dől el. Van egy másik jogerős bontási határozat is, amit még 2008. március 4-én hagyott jóvá az FB. Ennek végrehajtására Oszvári István IX. kerületi jegyző lenne a hivatott, aki 2008. július 15. óta ugyanúgy szembeszegül a bírói verdiktnek, mint Deák. Ürügyként kapóra jött neki, hogy amikor Pokorniék másodszor is pert indítottak a turul fennmaradásáért, egyben kérték a bíróságot: a per jogerős elbírálásáig függessze fel az első perben jóváhagyott jogerős bontási határozat végrehajtását. Bár ez a kérelem nem joghalasztó hatályú, Oszvári mégis ahhoz a - szakértők szerint egyenesen jogellenes - feltételhez kötötte a bontás megkezdését, hogy előtte kapja meg a felfüggesztési kérelmet elbíráló jogerős döntést. E kérelmet - Pokorniék félreérthető címzése miatt - a Magyar Posta véletlenül az ítélőtáblához kézbesítette, s mire az FB-hez eljutott, kifutottak a beadási határidőből. Emiatt az FB a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Ezt a végzést Pokorniék megfellebbezték, a postát okolva a késésért, aminek a Fővárosi Ítélőtábla 2009 februárjában adott helyt. Ma már a felfüggesztési kérelem érdemi elbírálása okafogyott, hiszen június 10-én megszületett az az ítélet, amelynek meghozataláig Pokorniék a felfüggesztést kérték. Oszváriék tehát egy éve lapítanak, s a június 10-i ítéletet követően is teljes a hírzárlat a IX. kerületben. Mivel a felfüggesztésről annak okafogyottsága miatt már nem dönthet az ítélőtábla, a jegyző most új feltételt szabott. A IX. kerületben kérdésemre annyit közöltek csupán, hogy a 2008. március 4. óta jogerősen végrehajtandó bontási határozatnak csak akkor szereznek érvényt, ha kézhez kapták a június 10-i ítéletet. Csakhogy ebben a perben Oszváriék semmilyen módon nem ügyfelek, így az ítéletet hivatalosan soha nem fogják megkapni, hiszen e per folyományaként megint az I. kerület az eljáró hatóság: vagyis egyre valószínűbb, hogy az I. után a IX. kerület is szabotálja a turul elszállíttatását.

Igen ellentmondásos a KRKH szerepvállalása is ebben az ügyben. Bár a határozatok meghozatalakor bátran járt el - vezetőjét, Forgács Imrét erőteljes szélsőjobboldali támadások érték -, a bírósági ítéleteknek eddig egyszerűen nem mert érvényt szerezni. Színfalak mögötti eljárási vitákba bonyolódott az I. kerülettel, miközben a kezdetektől nyilvánvaló volt, hogy a két fideszes kerület összejátszik. Az pedig egyenesen abszurd, hogy a második FB-ítélet végrehajtását megint az I. kerületnél hagyja. Még érthetetlenebb, hogy a KRKH miért asszisztál egy éve a IX. kerület törvénysértéseihez. A legkézenfekvőbb az lenne, ha keresne egy új kerületet, amely tényleg vállalná a turul lebontását. De akad-e egyetlen olyan kerületi jegyző, aki vállalja, hogy körözést adjanak ki ellene a Kuruc.infón, s ha kiderítik a lakcímét, telefonszámait, akkor őt és családját hónapokig zaklassák, jobb esetben csak gyalázkodó telefonhívásokkal? Mert ma Magyarországon ez zajlik, ami ellen a rendőrség semmit nem képes tenni. Már régen nem a madárról szól a történet, hanem a jogállamiságról.

A KRKH-nál menet közben személyi változás történt: Forgács Imre idén április 23-tól az önkormányzati tárca szakállamtitkára lett. A megbízott vezető, Dombóvári Ottó telefonbeszélgetésünk során még azt sem tudta megmondani, hogy a június 10-én ítélettel lezárt perben hivatalának másodfokú határozata tartalmaz-e bontásról szóló rendelkezést vagy sem. Csupán annyit volt hajlandó nyilatkozni, hogy az akta még a bíróságon van, a kérdéssel foglalkozó szakjogászuk, Pomázi Miklós pedig szabadságra ment. Arra a kérdésre, miért tűri a KRKH, hogy a IX. kerület egy éve nem hajtja végre a jogerős határozatukat, ő is a jegyzőkhöz hasonló technikát alkalmazta, azaz feltételhez kötötte a felügyeleti joguk gyakorlását. Elmondta, hogy csak akkor foglalkoznak a IX. kerülettel, ha a második ítéletet írásban is megkapták. Ellenvetésemre, hogy a két per nem azonos jogkérdést vizsgált, nem kívánt válaszolni.

Ha már Forgács Imre az önkormányzati minisztérium önkormányzatokkal foglalkozó szakállamtitkára lett, kíváncsi voltam, miért hallgat a tárca évek óta Magyarország legnagyobb közigazgatási skandalumáról? Az államtitkár elérhetetlennek bizonyult, miközben beosztottjai arra hivatkoztak: Forgács megtiltotta, hogy rajta kívül bárki is nyilatkozzon ebben az ügyben. Érdekelt volna,

Sólyom Lászlónak van-e

mondanivalója arról, hogy négy jegyző és a KRKH együttműködve szabotálják a jogállamiságot. A Magyar Köztársaság alkotmányának 29. § (1) bekezdése szerint "Magyarország államfője a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett". Kumin Ferenc, az elnöki hivatal főosztályvezetője kijelentette: "A köztársasági elnök hatáskörébe nem tartozik bele, hogy jogerős ítéletek végrehajtásával kapcsolatban intézkedjen." Hozzátette: "Az állásfoglalás, nyilatkozat is intézkedésnek számít." Ez kissé meglepő annak ismeretében, hogy Sólyom László 2006 októberében felszólította a rendőrséget, ne alkalmazzon erőszakot a Kossuth téren másfél hónapja randalírozó Magyar Nemzeti Bizottság 2006 nevű szervezet tagjai ellen, kiállt a radarmentes Zengő mellett, a Tubest viszont alkalmasnak találta a lokátorállomás létesítésére, legutóbb pedig a szentkirályszabadjai reptér-beruházást kritizálta kemény szavakkal.

Egyre nyilvánvalóbb: turulügyben az ököljog vette át az irányítást a közigazgatási jog felett, a politizáló vagy a megfélemlített köztisztviselők pedig évek óta csak ürügyeket keresnek, hogy húzzák a döntést a következő választásokig. A Jobbik előretörésével tovább nőtt a törvényesség betartatása esetén várható megtorlás kockázata. Vona Gábor Jobbik-elnök az uniós parlamenti választások estéjén bejelentette, hogy utcai demonstrációkkal kívánják kicsikarni az előre hozott választásokat. Ha a közigazgatás megfélemlítése, politikai befolyásolása elegendő lesz arra, hogy az új önkormányzati választásokig ne kerüljön sor a bontásra, akkor a turult "hősiesen" védelmező Fidesz jó néhány szélsőjobbos szavazatra számíthat. (Ne feledjük, az építés idején is fideszes vezetésű önkormányzat ugyancsak a szélsőjobbos érzelmű szavazóknak kívánt gesztust tenni a szobor fölállításával.) Alighanem ezért szólította fel jogsértésre az érintett jegyzőket Pokorni Zoltán. A Fidesz-alelnök jól tudja, ha repül a madár, akkor a Jobbik elementáris demonstrációkkal tiltakozik, s a mocskolódásból kijutna Orbán Viktoréknak is, amiért nem tudták megakadályozni a totemállat bontását.

Figyelmébe ajánljuk

Aki úton van

Amikor 2021 nyarán megjelent Holi, azaz Hegyi Olivér első lemeze, sokan egy újabb izgalmas hazai rapkarrier kezdetét látták az anyagban.

A franciák megértették

Ritkán halljuk az isteneket énekelni. Néhanapján azonban zongoráznak, szájharmonikáznak és még gitároznak is. Legutóbb Párizs elővárosában, Boulogne-Billancourt-ban, a Szajna partján álló La Seine Musicale kulturális központban történt ilyen csoda.

Hitler fürdőkádjában

Lee Miller a múlt század húszas–harmincas éveinek bevállalós top divatmodellje volt, igazi címlaplány, de festette Picasso, fotózta és filmezte Man Ray, utóbbi élt is vele, és mentorálta mint fotóművészt.

Csaló napfény

Igaz, hamis, tény, vélemény, valóság és fikció. Ilyen és ehhez hasonló címkéket sietünk felnyalni a ránk zúduló információhalom darabjaira, hogy a kontroll, a rend illúziójával nyugtassuk magunkat és ne kelljen szembesülnünk vele, hogy nem létezik bizonyosság, csak kellően szűkre húzott nézőpont.