Pénteken Kirgizisztán, hétfőn Bosznia-Hercegovina, kedden már a kelet-afrikai Seychelle Köztársaság – Facebook-bejegyzései alapján úgy tűnhet, Szijjártó Péter a világ minden pontjáról szinte egy időben jelentkezik, hogy újabb kormányközi megállapodásról vagy vakcinaadományról számoljon be.
A fáradhatatlanul utazó külügyminiszter teherbírása legendás, stábja pedig sokat tesz a legenda ápolásáért: alaposan dokumentálják a diplomáciai utakat, a hivatalos megbeszéléseken, protokoll kézfogásokon túl azonban próbálnak egy kis életet is lehelni Szijjártó hírfolyamába.
Például fiatal, csinos nők fotóival, hiszen az mindig feldobja az összképet. A külügyminiszter hivatalos oldalát pörgetve több olyan utcaképet is találtunk, melyet a jelek szerint a konvojból „kikattintva”, az autó ablakából lőhetett a politikus fotósa, és amelynek alapvetően semmi köze nem volt az adott miniszteri úthoz.
Ilyen fotók készültek Szijjártó október 28-i, párizsi látogatása során (a külügyminiszter ekkor a Pompidou Csoport 50. évfordulóján tartott párizsi rendezvényen járt),
egy nappal korábban Tallinban (a Bukaresti Kilencek ülése miatt utazott oda),
október 22-én Bécsben (a közép-európai országok C5 találkozójának alkalmából),
október 21-én Stuttgartban (ekkor egy munkalátogatás adta az apropót).
Szeptember 21-én New York-ban kaptak lencsevégre egy szelfiző lányt (az ENSZ 76. közgyűlésénél ez biztosan érdekesebb látvány lehetett),
Genfben egy gyermekét csípőjén hordó, papucsban sétáló színesbőrű nőt örökített meg Szijjártó fotósa (a miniszter az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának ülésére érkezett),
de júliusban is egy fiatal lány és egy háttérben álló gyerek került az albumba (külügyminiszter ekkor vette át a Szerb Zászló Rendjének Első Fokozata kitüntetést Aleksandar Vucic szerb elnöktől).
Ezekhez hasonló képek még tucatszám találhatóak a külügyminiszteri képtárban, és persze akadnak férfiakról, sétáló párokról készített fotók is. A közös ezekben az, hogy a fényképek az utcán, menet közben születtek. Sok járókelő láthatólag azt sem tudja, hogy kép készült róla, és ha észrevette is, tekintete nem tükröz beleegyezést; ritka az olyan fotó a Szijjártó-féle albumban, ahol a lekapott civilek belemosolyognak a kamerába, így jelezvén jóváhagyásukat.
Hangsúlyozzuk, itt egy magyar kormánytag hivatalos Facebook-profiljáról van szó, ahova indoklás nélkül kerülnek fel azonosítható civilek; közöttük lehet akár háborús menekült vagy politikai üldözött is, akiknél létkérdés, hogy tartózkodási helye ne váljon nyilvánossá.
Mindez pedig jogsértő, legalábbis a magyar Polgári törvénykönyv (Ptk) és a Büntető törvénykönyv (Btk) szerint. A 2013-ban, tehát már az Orbán-érában módosított Ptk 2:48 paragrafusa kimondja:
„Képmás vagy hangfelvétel elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személy hozzájárulása szükséges.”
A Magyarországra is vonatkozó GDPR-szabályozás alapján a fénykép személyes adatnak, annak használata adatkezelésnek minősül – ezt egy 2018-as dokumentumban Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke ismeri el.
Ennél szigorúbban fogalmaz a Btk 219-es paragrafusa: egy év szabadságvesztéssel büntethető vétségnek tekinti a jogosulatlanul vagy a céltól eltérően történő adatkezelést, de azt is, ha az érintettet nem tájékoztatták megfelelően személyes adatainak felhasználásáról – sőt, három évet is érhet, ha a vétséget közmegbízatás teljesítése közben követik el. Igaz, ehhez az is kell, hogy a vétkes tudatában legyen a bűncselekmény elkövetésének és haszonszerzés céljából sértsen törvényt.
Ez így biztosan nem jogszerű
A témában megkérdeztünk két médiajogászt is. „Ha az érintett személy azonosítható, a képmása személyes adatnak is minősül, vagyis ebben az esetben az adatvédelmi jogi aspektusokat is figyelembe kell venni” – mondta Szalai Anita ügyvéd. „A legbiztosabb megoldás a hozzájárulás jogszerűségének igazolására, ha írásban kéri az adatkezelő a fotó alanyának a hozzájárulását.” Hangsúlyozta, itt nem a konkrét esetről, hanem az általános, jogszerű eljárás rendjéről beszél.
„Ez nagyon fura, és biztosan nem jogszerű – mondta Szijjártó fotóiról Polyák Gábor médiajogász. Polyák szerint arra sem lehet hivatkozni, hogy közterületről készült képekről van szó, hiszen azonosítható arcokat látunk - egyúttal felhívta a figyelmet, hogy országonként ugyan eltérhet a képmáshoz való jog értelmezése, ám az általános adatvédelmi rendelet, vagyis a GDPR Európa minden országára érvényes.
Külügy: eddig senki sem reklamált
Az ügyben megkerestük a Külgazdasági és Külügyminisztériumot is. Szerettük volna megtudni, mi indokolja, hogy Szijjártó Péter külföldi utazásai során fotósa fiatal, attraktív nőket és gyerekeket is lefényképezzen, mennyiben fejezi ki az adott ország hangulatát, arculatát egy gyanútlan járókelőről lőtt fotó, és kitől kértek engedélyt a képek elkészítéséhez.
Levelünkre Szijjártó sajtófőnöke, Paczolay Máté válaszolt: „A külügyminiszter Facebook-oldalának elindulása óta közel 9000 fotót publikáltunk a felületen. A képszerkesztési gyakorlattal kapcsolatban eddig egyetlen esetben sem érkezett panasz, sokkal inkább azzal a jelenséggel találkozunk, hogy az emberek szívesen látják magukat viszont a képeken és a videókban, amelyeket örömmel osztanak meg ismerőseikkel a közösségi térben.”
Információink szerint kérdéseink megütközést keltettek a Szijjártó-féle stábnál, mivel ők csak színesíteni szerették volna a külügyminiszter albumát az utcai életképekkel – és sejthetően az ügy jogi vonatkozásaiba sem gondoltak bele. Bár erre Paczolay válaszában nem tért ki, úgy tudjuk, a képek elkészítéséhez nem kértek jóváhagyást. Mivel a képek engedély nélkül készültek, a MagyarNarancs.hu is csupán beágyazza ezeket felületén.
Egy fotós műfaj sorsa a kérdés
A magyar Ptk. és Btk. persze nem csak egy kormánytag hivatalos Facebook-oldalára érvényes, a szabályozás sok fotóriporter és művész munkáját is megnehezíti: „Az én életművem gyakorlatilag a streetfotóról szól, amit 2013-tól kvázi illegálisan kell csinálnom. Elkapott utcai jeleneteket, pillanatokat örökítek meg, amik azonnal 'meghalnának', ha fotózás előtt engedélyt kérnék az alanyoktól” – mondta lapunknak egy névtelenséget kérő sajtófotós, aki szerint a jogalkotás szigora lényegében egy teljes műfajt lehetetlenít el.
A művészet szabadsága és a személyes jogok tiszteletben tartása közötti feszültség máshol is jelen van: mint arról Völgyi Attila fotóriporter blogjában beszámolt, a japán Fuji céget komoly kritikák érték, mert egyik reklámjában a nyomulós, rámenős módszereiről hírhedt Tatsuo Suzuki streetfotója is szerepelt.
Suzuki mellett amúgy nyílt levélben állt ki a magyar BPSPC streetfotó közösség is: "Önáltatás a fotóművészeket azért meghurcolni, lejáratni, művészetüket leköpni, mert lefényképezik az utca emberét. Önáltatás akkor és abban a világban, ahol minden sarkon CCTV-k figyelnek minket, minden oldal adatot gyűjt és továbbít rólunk, amit megnyitunk, követnek minket GPS applikációk, jelentenek rólunk közösségi média felületek. (...) Nem mondjuk, hogy az utca embere ne kérhetné, hogy törölje a fotós a képet, ha az a kép alanyának nem tetszik. De azt nem látni, hogy amit ezek a művészek létrehoznak, az érték, az kordokumentáció, az a jelenünkre és a jövőnkre reflexió, a jövőből nézve pedig a múltunk értelmezéséhez, feldolgozásához elengedhetetlen szükséglet, az óriási hiba" – írták.
Kedves Olvasónk!
Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért.
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.
Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.
Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
