Az Experient ingatlanforgalmazó cég azért perelte be a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesületét (MTE), mert ez utóbbi honlapján az Experient reklámjairól szóló cikk alatt a kommentek rossz színben tüntették fel a céget, többen szidták őket – írta az Index. Az Alkotmánybíróság (AB) ezután úgy döntött, hogy a honlap működtetője felelős a kommentért, még akkor is, ha nem volt tudomása róla, sőt ha a sértett figyelmeztetésére és kívánságára azonnal el is távolította azt. Mindez igencsak problémás. „Ez rendkívül nagy, feltétel nélküli felelősséget akaszt az internetes oldalak fenntartóinak vagy a bloggereknek a nyakába – mondta a magyarnarancs.hu-nak Szabó Máté Dániel, a TASZ szakmai igazgatója. – Azért rossz a döntés, mert hiába távolítja el az üzemeltető a problémás kommentet, akkor is felelnie kell. Ez azt fogja eredményezni, hogy sokan nem kívánják majd bevállalni ezt a szigort, és egyszerűen betiltják a kommentelés lehetőségét. Ettől kezdve pedig megszűnik az értelmes viták egyik lehetséges platformja.”
Ahogy a TASZ tegnap kiadott állásfoglalásában is írja, természetesen a kommentek között sok jogsértő tartalom is fellelhető, sok esetben viszont egy-egy cikk alatt a kommentekből újabb viták, ötletek, megoldások születhetnek. Szabó elmondta, hogy ennek fényében az AB döntése „nem a szólásszabadság direkt megnyirbálása, hanem egy visszatartó erő. A vita lehetősége beszűkül, akik pedig eddig vitatkoztak, azok most önkéntesen veszik fel a szájkosarat.” A szakmai igazgató hozzátette: a TASZ honlapjain a kommentelés lehetősége továbbra is fennáll.
„A jogsértő közleményekért viselt felelősség (és adott esetben a helytállási kötelezettség) független a moderálástól: egyedül a jogsértő közlés tényén alapszik” – áll az AB határozatának indoklásában. A döntéssel egyébként egyedül Stumpf István alkotmánybíró nem értett egyet, ő megoldásként az értesítési-eltávolítási eljárást javasolta. „Az értesítési eljárás ideális megoldás lenne – jegyezte meg Szabó. – Sok országban így oldják meg, tehát a tárhely szolgáltatóját csak akkor terheli felelősség, ha a jogsértett fél kérése ellenére sem távolítja el a tartalmat kellő időben a honlapról.” Szabó azt is elmondta, hogy ez az eljárás a magyar jogrendszerben nem ismeretlen, ezt alkalmazzák ugyanis a szerzői jogi jogsértések esetében is, amikor például valaki zenét, képet, illetve egyéb jogvédett tartalmat tölt fel egy honlapra. „Ilyenkor az értesítési eljárás segítségével tudja érvényesíteni saját jogait a jogsértett. Ez a kommentek esetében is elég lenne, egyensúlyt képezne” – fűzte hozzá.
A szakmai igazgató egyébként nem túl derűlátó, hiszen „a kommentekkel kapcsolatos szólásszabadság ügyében Európában sem állunk valami fényesen, körülbelül ezen a szinten mozog az európai szintű jogvédelem is”. Pedig az értesítési eljárást sok országban használják. Ez tulajdonképpen a „notice and take down” elve, amelyet mind az Amerikai Egyesült Államokban, mind az Európai Unión belül például a szerzői jogok megsértése vagy rágalmazás és becsületsértés esetén alkalmaznak.
Az Experient kontra MTE ügy egyébként jelenleg a strasbourgi emberi jogi bíróság előtt van – már az AB határozata előtt elindították az eljárást. Szabó szerint az európai jogvédelem negatív példái ellenére azért van rá esély, hogy Strasbourg korrigálja majd a döntést.
