Orbán: „A Jobbikot elérte a klímaválság: olvadásnak indult, mint egy jéghegy”

  • BM
  • 2020. március 2.

Belpol

A kormányfő elment a munkahelyére, egyből csörte lett belőle.

„Menjen ki a nép közép, nézze meg, hogyan élnek abban az országban, ahol nincsen minőségi munka és bér” – mondta parlamenti felszólásában Jakab Péter. A Jobbik elnöke többek között a koronavírusról, valamint az egészségügy állapotáról kérdezte a miniszterelnököt az azonnali kérdések órájában.

Orbán Viktor válaszában azt mondta, szeretné a párt elnökét megkímélni a további erőfeszítésektől, akinek felszólalásában hemzsegnek a személyeskedések. „Nem veszek róluk tudomást” – mondta.

A miniszterelnök szerint Magyarország 2010-ben csődbe ment, és amit emelkedő és növekvő pályára akar vinni. Szerinte a Jobbikot elérte a klímaválság, hiszen „olvadásnak indult, mint egy jéghegy”, utalt ezzel arra, hogy az elmúlt hetekben sokan hagyták el a pártot. „A kilépőknek nem tetszik az ön [Jakab Péter – a szerk.] gyurcsányista irányvonala. Kapják össze magukat, amíg nem késő” – mondta Orbán.

Jakab Péter viszontválaszában azt mondta, hogy márpedig a dunaújvárosi jéghegynél a „fideszes Titanic” kapott erőteljes léket – utalva arra, hogy a településen nemrégiben időközi választást tartottak, amit a közös ellenzéki jelölt nyert meg. Orbán viszontválaszában gratulált neki, majd emlékeztette Jakabot, hogy azért tudták megnyerni a választást, mert összefogtak Gyurcsány Ferenc pártjával. „Nem tud olyan hangosan kiabálni, ami ezt a tényt elfedtetné” – mondta.

Hatalmasat bukott a Fidesz Dunaújvárosban

Nem jött be az új taktika. A jobbikos Kálló Gergely nyerte az időközi országgyűlési képviselő választást Fejér megye 4. választókörzetében. A jobbikos Kálló mögé a teljes ellenzék beállt (Jobbik, DK, MSZP, Momentum, Párbeszéd, LMP). A választás érdekessége, hogy a Fidesz ezúttal nem indított saját jelöltet, hanem a függetlenként induló Molnár Tibort támogatták.

Jakab Péter, a Jobbik elnöke azonnali kérdést tesz fel a miniszterelnöknek az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. március 2-án.

Jakab Péter, a Jobbik elnöke azonnali kérdést tesz fel a miniszterelnöknek az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. március 2-án.

Fotó: MTI/Kovács Tamás

Zsidó törvények hangulata

Harangozó Tamás, az MSZP képviselője felszólalásában felhívta a figyelmet rá, Orbán többször is arra panaszkodott, hogy a képviselők személyeskednek, miközben a miniszterelnök ez, aki egyetlen egy kérdésre sem válaszol, csak személyeskedik. „Így volt ez az imént is, Jakab Péterrel” – mondta.

Harangozó emlékeztette Orbánt, egy régi 168 Órának adott interjújára, amiben azt mondta: faluszéli vályogházból indult, majd gimnaizsta, egyetemista, végül pedig az ország miniszterelnöke lett. „Ön szerint ma egy faluszéli vályogházból bárkiből lehet bármi?” – tette fel kérdését, majd hozzáfűzte, „zsidótörvényeket idéző hangulatkeltés zajlik a cigánysággal szemben.

Orbán reakciójában azt mondta, „nem kenyerünk a panaszkodás, de amilyen a fogadj Isten, olyan az adjon Isten”. Hozzátette, amikor zsidótörvényekről beszél az MSZP-s képviselő, gondoljon arra hogy egy olyan párttal vannak szövetségbe, amelynek alelnöke listázni akarta a zsidó származású képviselőket a parlamentben. „2010 után egy olyan Magyarországot élünk, ahol jóval több esélye van a magyaroknak, mint 2010 előtt” – tette hozzá.

Harangozó viszontválaszában azt mondta, „önnek fogalma sincs, milyen országot vezet”. Erre Orbán azt mondta, a kormányzása alatt csökkent a munkanélküliség, de nőtt a foglalkoztatás, „amitől az élet még nem lesz könnyű, de mindenre van Magyarországon ma lehetőség”.

Nincs koronavírus, de lesz

Arató Gergely, a DK képviselője felhívta Orbán figyelmét, nem válaszolt Jakab Péter azon kérdésére, hogy miképpen fog Magyarország megbírkózni a koronavírussal? Ahogyan arra sem válaszolt, hogy miért rekesztik ki a szegénysorsú diákokat az oktatási rendszerből, és mit kínál nekik az ország a közmunkán vagy a kivándorláson kívül?

Orbán azt mondta, a koronavírus szakmai és nem politikai kérdés: még nincs ilyen fertőzés Magyarországon, de lesz. Hozzátette, az koronavírus terjedését megfékező operatív törzs már egy hónapja felállt. „Komoly szakemberek és laborkörülmények állnak rendelkezésre” – mondta.

Arató szerint a miniszterelnök válaszai nem nyugtatják meg az embereket, amire Orbán azzal vágott vissza, hogy ismertette a Gyurcsány-kormány egészségügyi politikáját.

Arató Gergely, a DK képviselője felszólal az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. március 2-án.

Arató Gergely, a DK képviselője felszólal az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. március 2-án.

Fotó: MTI/Kovács Tamás

Mikor kérdezik meg Paksról a választókat?

Keresztes László Lóránt, az LMP frakcióvezetője felszólalásában elmondta, több százezer ember hagyta el az országot, és minden harmadik gyermek külföldön születik. „Milyen esélyt adott ön a magyar fiataloknak?” – kérdezte.

Kitért az atomenergiára, ami szerinte drága és nem biztonságos. „Hoztak egy politikai döntést, ami generációkat adósított el. Ma már minden érvük hazugságnak bizonyul. Van fogalma arról, hogy mennyibe került ez az országnak? Mikor jön el az a pont, amikor visszalépnek? – utalt Paks II beruházásra, és akörüli anomáliákra.

Orbán elismeréssel van azok iránt a fiatalok iránt, akik külföldre mennek: „úgy beszélnek róluk, mintha valami rossz dolgot tennének” – reagált viszontválaszában. Szerinte semmilyen negatív véleményt nem szabad kialakítani róluk, és úgy tujda, 2019-ben többen jöttek haza, mint ahányan kimente. Az atomenergiáról elmondta, jelenleg nem lehet nélkülözni.

A LMP képviselője reakciójában azt mondta, egy nemzeti politikusnak mindent meg kell tennie azért, hogy a fiatalok a hazájukban maradhassanak. „Nem nyelvet tanulni vagy kalandvágyból mentek el, akik elmentek” – tette hozzá. Megemlítette, hogy a kormány blokkolja a szélerőművek terjedését, és megkérdezte, hogy mikor fog arról konzultálni a kormány, hogy az emberek elégedettek-e a Paks II-vel?

Orbán szerint ez megtörtént, ugyanis az LMP 2014-ben tematizálta a kérdést a parlamenti választás során, a „választók pedig megadták erre a választ”.

Tudom, hogy gyűlöl minket

Mellár Tamás, a Párbeszéd képviselője elmesélte, hogy a 60-as, 70-es években nőtt fel, ekkor szerzett diplomát, majd egyetemi tanár lett belőle. Ezzel szemben manapság csak az elitbe tartozó vagy értelmiségi szülők gyerekeinek adatik ez meg. A mobilitás szerinte befagyott.

Orbán erre azt mondta, a Mellár által földicsért kommunista rendszerben a fiataloknak kevesebb mint 10 százaléka ment felsőoktatásba, ma ezzel szemben 30 százalék az arány. „Azt akarja elmesélni, hogy jó volt az a világ? Tudom, hogy gyűlöl bennünket, de ez ne homályosítsa el a látását!” – mondta.

Mellár reakciójában azt mondta, hogy akkor egy diploma megszerzésének sokkal nagyobb jelentősége volt, amióta az egyetemre járás tömegessé váltak, a középiskolák szerepét vették át az egyetemek. Orbán erre reakcióképpen felolvasott egy nyilatkozatot, amit még a Párbeszéd képviselője tett 2011-ben: „»Ha nyárra nincs IMF-szerződés, akkor bedőlhet a magyar gazdaság. De ez nem reális, ugyanis nincs más alternatíva«. Gratulálok!” – mondta Orbán.

Hogyan oldják meg a migrációt?

Z. Kárpát Dániel emlékeztette Orbánt, hogy nem válaszolt a képviselők kérdéseire. Elmondta, újabb migrációs hullám fenyegeti az országot, és nincsenek megbizonyosodva arról, hogy a kormány meg tudja védeni az országot.

Orbán egy korábbi kérdésre reagálva azt mondta, 6000-el több orvos van Magyarországon, mint 2010 előtt. „Mindig úgy tesznek, mintha ez nem így lenne”. Ő sem elégedett a 770 milliárd forinttal, amit az egészségügyre fordítottak, de ez a legmagasabb összeg, amit valaha erre a területre kerítettek szerinte.

Elmondta, rendőrök és katonák látják el a határőrizetet. „A határok védve vannak. Ellenzéki szimpatizánsok sem vonják ezt kétségbe. Elismerést érdemelnénk, nem támadásokat” – mondta.

Z. Kárpád szerint a kormány nem támogatta az önálló határőrség visszaállítását, és megszegi a saját házszabályát, ugyanis nem adnak semmire sem a kormány tagjai egyértelmű, érdemi választ.

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”