Orbán: A háború és a szankciók az Unió értelmét kérdőjelezik meg

  • narancs.hu
  • 2023. március 31.

Belpol

A miniszterelnök a Kossuth Rádióban arról beszélt, Oroszország és Ukrajna érdeke is az, hogy ne halljon meg több ember, az inflációt pedig „nyakon kell ragadni és törni kell”.

A héten nem volt kormányülés, ennek ellenére a parlament ma is szavaz, méghozzá a Fidesz „békepárti” javaslatáról – derült ki Orbán Viktor szokásos péntek reggeli rádióinterjújából, amit a hvg.hu szemlézett.

A Kossuth Rádió műsorvezetője elsőként a háborúról kérdezte a miniszterelnököt. Orbán elmondta, a legutóbbi EU-s csúcstalálkozón saját szemével látta, hogy az uniós vezetők hogyan látják az egyre brutálisabb és egyre véresebb háborút. „Itt Budapesten, Magyarországon azt vesszük alapnak, hogy a háborút megtorpantani kell, a háborút kívülről támogatóknak pedig a béke felé kellene mozdulnia. Na, ezt nem láttam” – nyilatkozott Orbán. A miniszterelnök úgy véli, ahogy egyre nő az áldozatok száma, úgy fordulnak az emberek a tűzszünet és a béketárgyalások irányába, ez azonban szerinte még nem érte el a vezetőket.

Mivel a nyugati országok egyre több fegyverrel támogatják Ukrajnát, az eszkaláció lehetőségével kapcsolatban a miniszterelnök úgy fogalmazott:

„A világháború veszélye nem irodalmi túlzás.”

Igaz, Ukrajnának nem szállítunk lőszert, Magyarország részt vesz az uniós lőszerbeszerzésben, de Orbán szerint itt nem Ukrajna a lényeg, hanem az, hogy a magyar sereg hogyan és milyen gyorsan jut lőszerhez.

Orbán Viktor elmondta, az európai háborúpárti álláspont szerinte erkölcsi alapú, meg vannak arról győződve, hogy ez helyes dolog, ellenben „szerintük nem helyes, béke kell, mert azzal lehet csak elkerülni a világháborút. Csak a béke garantálja azt, hogy ne éhezzenek Afrikában vagy Ázsiában.” Ez szerinte legalább olyan erős érvelés, mint az európai háborúpárti álláspont. „Erkölcsi alapon a béke kell” – mondta Orbán, aki szerint a magyar vélemény Európában kisebbség, világszinten a többség része.

A miniszterelnök hozzátette, a magyar álláspont nem a béketárgyalásokról szól, hanem a tűzszünetről, hiszen ha tűzszünet van, akkor lehet a békéről gondolkodni.

Orbán úgy fogalmazott, Oroszország és Ukrajna érdeke is az, hogy ne halljon meg több ember, és ne pusztuljon el több város. A parlament ma szavaz a kormány békepártinak mondott javaslatáról. Orbán szerint a Fidesz és a baloldal álláspontja is világos: a baloldal háborúpárti.

A háború gazdasági oldaláról a miniszterelnök azt mondta: az orosz támadás óta minden idegszálával figyeli a tényleges háborús eseményeket, és próbálja megérteni európai kollégái gondolkodásmódját. „Ha feltesszük magunknak a kérdést, mit várunk az EU-tól, akkor az egyik válasz a háború távoltartása, a tartós béke. Az Unió viszont mára háborúpárti intézményrendszer. A másik a jólét.

Ehhez képest a háború és a szankciók tönkreteszik az európai gazdaságot. Az Unió értelme megkérdőjeleződik”

– fejtette ki Orbán.

A miniszterelnök állítja, munkája jelentős része abból áll, hogy végiggondolja: hogyan tudja az EU hibáit legalább itt Magyarországon kijavítani. A szankciók hatását értékelése szerint nehéz felmérni, mivel a legnagyobbat szerinte az emberek háború közben hazudnak, így óvatos lenne az orosz gazdaság helyzetének megítélésében. Az oroszok alkalmazkodnak az európai helyzethez, alkalmazkodókészségüket pedig a miniszterelnök szerint hiba lenne alábecsülni.

A kormánynak az a célja, hogy az infláció év végére egy számjegyű legyen. „Nem fog magától csökkenni, le kell törni” – fogalmazott Orbán, hozzátéve:

„Az inflációt nyakon kell ragadni és törni kell.”

„Ennek vannak módszerei világszerte, ezeket adaptálni, értelmezni kell, ezt a munkát mi elvégeztük, a vakcinát beadtuk, le fogja vinni a lázat” – jelentette ki a miniszterelnök.

Szerinte egyébként „antiinflációs verseny” alakult ki a boltokban, ezért a háttérben a fogyasztóvédelem és a versenyhivatal nagyon sokat dolgozik, hogy ne alakuljon ki inflációs spekuláció. „Vannak még árstopjaink, ezek zavarokat is okoznak még az ellátásban, az a jó, ha ezek eltűnnek a rendszerből, viszont amíg az infláció nagyon magas, nem lehet ezt megtenni”  – mondta. Hogy ezt pontosan mikor kell megtenni, az egy komoly munka, ezen Nagy Márton minisztériuma dolgozik.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.