Orbán: A háború és a szankciók az Unió értelmét kérdőjelezik meg

  • narancs.hu
  • 2023. március 31.

Belpol

A miniszterelnök a Kossuth Rádióban arról beszélt, Oroszország és Ukrajna érdeke is az, hogy ne halljon meg több ember, az inflációt pedig „nyakon kell ragadni és törni kell”.

A héten nem volt kormányülés, ennek ellenére a parlament ma is szavaz, méghozzá a Fidesz „békepárti” javaslatáról – derült ki Orbán Viktor szokásos péntek reggeli rádióinterjújából, amit a hvg.hu szemlézett.

A Kossuth Rádió műsorvezetője elsőként a háborúról kérdezte a miniszterelnököt. Orbán elmondta, a legutóbbi EU-s csúcstalálkozón saját szemével látta, hogy az uniós vezetők hogyan látják az egyre brutálisabb és egyre véresebb háborút. „Itt Budapesten, Magyarországon azt vesszük alapnak, hogy a háborút megtorpantani kell, a háborút kívülről támogatóknak pedig a béke felé kellene mozdulnia. Na, ezt nem láttam” – nyilatkozott Orbán. A miniszterelnök úgy véli, ahogy egyre nő az áldozatok száma, úgy fordulnak az emberek a tűzszünet és a béketárgyalások irányába, ez azonban szerinte még nem érte el a vezetőket.

Mivel a nyugati országok egyre több fegyverrel támogatják Ukrajnát, az eszkaláció lehetőségével kapcsolatban a miniszterelnök úgy fogalmazott:

„A világháború veszélye nem irodalmi túlzás.”

Igaz, Ukrajnának nem szállítunk lőszert, Magyarország részt vesz az uniós lőszerbeszerzésben, de Orbán szerint itt nem Ukrajna a lényeg, hanem az, hogy a magyar sereg hogyan és milyen gyorsan jut lőszerhez.

Orbán Viktor elmondta, az európai háborúpárti álláspont szerinte erkölcsi alapú, meg vannak arról győződve, hogy ez helyes dolog, ellenben „szerintük nem helyes, béke kell, mert azzal lehet csak elkerülni a világháborút. Csak a béke garantálja azt, hogy ne éhezzenek Afrikában vagy Ázsiában.” Ez szerinte legalább olyan erős érvelés, mint az európai háborúpárti álláspont. „Erkölcsi alapon a béke kell” – mondta Orbán, aki szerint a magyar vélemény Európában kisebbség, világszinten a többség része.

A miniszterelnök hozzátette, a magyar álláspont nem a béketárgyalásokról szól, hanem a tűzszünetről, hiszen ha tűzszünet van, akkor lehet a békéről gondolkodni.

Orbán úgy fogalmazott, Oroszország és Ukrajna érdeke is az, hogy ne halljon meg több ember, és ne pusztuljon el több város. A parlament ma szavaz a kormány békepártinak mondott javaslatáról. Orbán szerint a Fidesz és a baloldal álláspontja is világos: a baloldal háborúpárti.

A háború gazdasági oldaláról a miniszterelnök azt mondta: az orosz támadás óta minden idegszálával figyeli a tényleges háborús eseményeket, és próbálja megérteni európai kollégái gondolkodásmódját. „Ha feltesszük magunknak a kérdést, mit várunk az EU-tól, akkor az egyik válasz a háború távoltartása, a tartós béke. Az Unió viszont mára háborúpárti intézményrendszer. A másik a jólét.

Ehhez képest a háború és a szankciók tönkreteszik az európai gazdaságot. Az Unió értelme megkérdőjeleződik”

– fejtette ki Orbán.

A miniszterelnök állítja, munkája jelentős része abból áll, hogy végiggondolja: hogyan tudja az EU hibáit legalább itt Magyarországon kijavítani. A szankciók hatását értékelése szerint nehéz felmérni, mivel a legnagyobbat szerinte az emberek háború közben hazudnak, így óvatos lenne az orosz gazdaság helyzetének megítélésében. Az oroszok alkalmazkodnak az európai helyzethez, alkalmazkodókészségüket pedig a miniszterelnök szerint hiba lenne alábecsülni.

A kormánynak az a célja, hogy az infláció év végére egy számjegyű legyen. „Nem fog magától csökkenni, le kell törni” – fogalmazott Orbán, hozzátéve:

„Az inflációt nyakon kell ragadni és törni kell.”

„Ennek vannak módszerei világszerte, ezeket adaptálni, értelmezni kell, ezt a munkát mi elvégeztük, a vakcinát beadtuk, le fogja vinni a lázat” – jelentette ki a miniszterelnök.

Szerinte egyébként „antiinflációs verseny” alakult ki a boltokban, ezért a háttérben a fogyasztóvédelem és a versenyhivatal nagyon sokat dolgozik, hogy ne alakuljon ki inflációs spekuláció. „Vannak még árstopjaink, ezek zavarokat is okoznak még az ellátásban, az a jó, ha ezek eltűnnek a rendszerből, viszont amíg az infláció nagyon magas, nem lehet ezt megtenni”  – mondta. Hogy ezt pontosan mikor kell megtenni, az egy komoly munka, ezen Nagy Márton minisztériuma dolgozik.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Emlékév

A hatalom és a muzsikus viszonya sokféle lehet: az utcai zenész nyitott gitártokja, a homlokra csapott vagy vonóba tűzött nagycímletű bankjegy éppúgy kifejezi ezt a viszonyt, mint a Mozartot és Salierit is udvari zeneszerzővé kinevező II. József telhetetlensége.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.

Oktatás helyett

Akár több ezer kamuórát is beírhattak a KRÉTA rendszerbe egy miskolci technikumban az elmúlt évek során, de a szakképzési centrum állítja, most már minden rendben van. Diákok és egy volt tanár szerint egyáltalán nincs így.