Pert vesztett az állam egy piliscsabai családdal szemben

  • narancs.hu
  • 2023. március 30.

Belpol

Az Emberi Jogok Európai Bírósága kimondta, a felperest szegregált körülmények között oktatták.

Magyarország megsértette egy roma kisfiúval szemben az Emberi Jogok Európai Egyezményének azt a tételét, amely a diszkriminációt tiltja, a kisfiúnak az oktatáshoz való joga sérült – állapította meg csütörtökön közzé tett ítéletében az Emberi Jogok Európai Bírósága.

Az MTI által is – a felperesek neve nélkül – közölt hírben az áll, hogy a strasbourgi ítélet értelmében a felperest a magyar állam részéről 7000 euró illeti meg erkölcsi kártérítés címén, és további 4537 euró perköltség.

A 444 az Európai Roma Jogok Központjára és Kegye Adél ügyvédre hivatkozva arról ír, hogy Szolcsán Imre a piliscsabai Jókai Mór Általános Iskola tanulója volt, az intézménybe kizárólag roma gyerekek jártak. Imre 8 éves volt, amikor édesanyja át szerette volna íratni őt a pilisjászfalui iskolába, azért, hogy ne szegregált körülmények között tanuljon. Az anya ez ügyben kérelmet küldött az oktatási hivatalhoz. Hivatkozott arra, hogy az iskolából, ahová a fia jár, a tanulóknak kevesebb mint 10 százaléka tanul tovább.

A másik iskola az átvételt indokolás nélkül utasította el, és határozatát az illetékes tankerület is megerősítette. A tankerület már érvelt is, azzal, hogy az édesanya által kiszemelt iskola messze van, a gyereknek pedig jobb, ha továbbra is a lakóhelyéhez közeli intézménybe jár.

Az ügyből per lett, és a hazai jogi fórumokon a tankerület érvelését elfogadták. A Kúrián is járt az ügy, ott úgy találták, hogy a piliscsabai iskola attól még nem tekinthető szegregáltnak, hogy roma gyerekek járnak oda. 2015-ben a család alkotmányjogi panaszt is benyújtott, de az Alkotmánybíróság úgy találta,  hogy az ügy nem vet fel alkotmányossági kérdést. 

A Szolcsán család ezután fordult a strasbourgi bírósághoz.

A kormány a perben azzal érvelt, hogy a család nem a megfelelő fórumot vette igénybe érdekeinek érvényesítéséhez, mert az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz kellett volna fordulniuk. Szolcsán Imre jogi képviselői pedig azt mondták, hogy azok a roma gyerekek, akik szegregált oktatásban tanulnak, csak átiratkozás révén kerülhetnek vegyes összetételű iskolába, más hatékony jogorvoslati lehetőségük nincs.

Az ítélet megállapította: Szolcsán Imrét igenis szegregált körülmények között oktatták.

A 444 arról ír, a fiú édesanyja szerint a múltat nem változtatja meg a strasbourgi határozat, mégis elégtételt érez. A megítélt kártérítést részben Imre oktatására költik. A fiú most 17 éves, és hegesztőnek tanul Esztergomban. 

Kegye Adél ügyvéd precedens értékűnek nevezte az ítéletet, mert a bíróság arra is felszólította a magyar kormányt, hogy dolgozzon ki olyan központi intézkedéseket, amelyek az oktatási szegregáció megszüntetésére irányulnak.  

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.