Pert vesztett az állam egy piliscsabai családdal szemben

  • narancs.hu
  • 2023. március 30.

Belpol

Az Emberi Jogok Európai Bírósága kimondta, a felperest szegregált körülmények között oktatták.

Magyarország megsértette egy roma kisfiúval szemben az Emberi Jogok Európai Egyezményének azt a tételét, amely a diszkriminációt tiltja, a kisfiúnak az oktatáshoz való joga sérült – állapította meg csütörtökön közzé tett ítéletében az Emberi Jogok Európai Bírósága.

Az MTI által is – a felperesek neve nélkül – közölt hírben az áll, hogy a strasbourgi ítélet értelmében a felperest a magyar állam részéről 7000 euró illeti meg erkölcsi kártérítés címén, és további 4537 euró perköltség.

A 444 az Európai Roma Jogok Központjára és Kegye Adél ügyvédre hivatkozva arról ír, hogy Szolcsán Imre a piliscsabai Jókai Mór Általános Iskola tanulója volt, az intézménybe kizárólag roma gyerekek jártak. Imre 8 éves volt, amikor édesanyja át szerette volna íratni őt a pilisjászfalui iskolába, azért, hogy ne szegregált körülmények között tanuljon. Az anya ez ügyben kérelmet küldött az oktatási hivatalhoz. Hivatkozott arra, hogy az iskolából, ahová a fia jár, a tanulóknak kevesebb mint 10 százaléka tanul tovább.

A másik iskola az átvételt indokolás nélkül utasította el, és határozatát az illetékes tankerület is megerősítette. A tankerület már érvelt is, azzal, hogy az édesanya által kiszemelt iskola messze van, a gyereknek pedig jobb, ha továbbra is a lakóhelyéhez közeli intézménybe jár.

Az ügyből per lett, és a hazai jogi fórumokon a tankerület érvelését elfogadták. A Kúrián is járt az ügy, ott úgy találták, hogy a piliscsabai iskola attól még nem tekinthető szegregáltnak, hogy roma gyerekek járnak oda. 2015-ben a család alkotmányjogi panaszt is benyújtott, de az Alkotmánybíróság úgy találta,  hogy az ügy nem vet fel alkotmányossági kérdést. 

A Szolcsán család ezután fordult a strasbourgi bírósághoz.

A kormány a perben azzal érvelt, hogy a család nem a megfelelő fórumot vette igénybe érdekeinek érvényesítéséhez, mert az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz kellett volna fordulniuk. Szolcsán Imre jogi képviselői pedig azt mondták, hogy azok a roma gyerekek, akik szegregált oktatásban tanulnak, csak átiratkozás révén kerülhetnek vegyes összetételű iskolába, más hatékony jogorvoslati lehetőségük nincs.

Az ítélet megállapította: Szolcsán Imrét igenis szegregált körülmények között oktatták.

A 444 arról ír, a fiú édesanyja szerint a múltat nem változtatja meg a strasbourgi határozat, mégis elégtételt érez. A megítélt kártérítést részben Imre oktatására költik. A fiú most 17 éves, és hegesztőnek tanul Esztergomban. 

Kegye Adél ügyvéd precedens értékűnek nevezte az ítéletet, mert a bíróság arra is felszólította a magyar kormányt, hogy dolgozzon ki olyan központi intézkedéseket, amelyek az oktatási szegregáció megszüntetésére irányulnak.  

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.