Orbán: A jövő az arab térségben, Kínában vagy Közép-Ázsiában van, nem az EU-ban

  • narancs.hu
  • 2025. február 16.

Belpol

Elmagyarázta, miért kellett Dubajig utazni egy újabb Tucker Carlson-interjúért.

„Sokat gondolkodtam rajta, hogy eljöjjek-e, mégiscsak oda-vissza ez egy félnapos út, felmegyünk a színpadra, elvégezzük a munkát, aztán gyerünk haza. És még a Fradi-meccsről is lemaradok” – mondta Orbán Viktor a dubaji „Tucker Carlson Csúcsról” hazafelé a Mandinernek.

A miniszterelnök a World Governments Summit konferencia kísérőrendezvényén beszélgetett az amerikai tévériporterrel, akiről az esemény után azt mondta, „a nyugati közvélemény alakításában, illetve a tájékoztatásban sokkal nagyobb hatalma van, mint amennyit mi egy újságírónak tulajdonítunk.” Azzal kapcsolatban, hogy miért kellett egészen Dubajig menni egy újabb Tucker Carlson-interjúért, Orbán azt mondta: „Mi, magyarok még mindig »benne vagyunk« az európai történelemben, amiről azt hisszük, ez a világtörténelem főárama”, azonban „lassan rá kell jönnünk, hogy ennek a korszaknak vége van, és Európa lefele ívelő korszakában van”.

„A jövő az arab térségben, Kínában vagy Közép-Ázsiában van, s nem az Európai Unióban”

– fogalmazott a miniszterelnök, ráadásul szerinte már a magyarok is tudják, hogy „a jövő nem ott van, ahol ők laknak, hanem valahol máshol.” Alice Weidel AfD-társelnök szerdai budapesti látogatásáról a kormányfő azt mondta, régen volt része ilyen élményben, szerinte Alice Weidel „keményebb és egyenesebb, mint az elpuhult európai mainstream”.

„A Donald Trump nevű oroszlán kiszabadult a csapdából, és még az oroszlánokat is megszégyenítő bátorsággal belefogott a munkába” – értékelte az amerikai elnök első hónapját a miniszterelnök, majd arról beszélt, Trump „megtette a döntő lépést: felvette a kapcsolatot az orosz elnökkel, szervezés alatt áll egy komoly találkozó.” Orbán Hozzátette: „Ki fog derülni, hogy kizárólag az ukrán háború ügyében nem elég megállapodni, az egész világrendet kell bevonni a tárgyalásba.”

„Ez a reálpolitika világa, nem a moralizáló esszéíróké, itt kemény tények és érdekek vannak”

– foglalta össze a helyzetet Orbán, aki szerint Európa azt kockáztatja, hogy minden fontos megállapodásból és döntésből kimarad, bezzeg „mi, magyarok a magunk súlyának megfelelően ott leszünk.”

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.