Orbán: A jövő az arab térségben, Kínában vagy Közép-Ázsiában van, nem az EU-ban

  • narancs.hu
  • 2025. február 16.

Belpol

Elmagyarázta, miért kellett Dubajig utazni egy újabb Tucker Carlson-interjúért.

„Sokat gondolkodtam rajta, hogy eljöjjek-e, mégiscsak oda-vissza ez egy félnapos út, felmegyünk a színpadra, elvégezzük a munkát, aztán gyerünk haza. És még a Fradi-meccsről is lemaradok” – mondta Orbán Viktor a dubaji „Tucker Carlson Csúcsról” hazafelé a Mandinernek.

A miniszterelnök a World Governments Summit konferencia kísérőrendezvényén beszélgetett az amerikai tévériporterrel, akiről az esemény után azt mondta, „a nyugati közvélemény alakításában, illetve a tájékoztatásban sokkal nagyobb hatalma van, mint amennyit mi egy újságírónak tulajdonítunk.” Azzal kapcsolatban, hogy miért kellett egészen Dubajig menni egy újabb Tucker Carlson-interjúért, Orbán azt mondta: „Mi, magyarok még mindig »benne vagyunk« az európai történelemben, amiről azt hisszük, ez a világtörténelem főárama”, azonban „lassan rá kell jönnünk, hogy ennek a korszaknak vége van, és Európa lefele ívelő korszakában van”.

„A jövő az arab térségben, Kínában vagy Közép-Ázsiában van, s nem az Európai Unióban”

– fogalmazott a miniszterelnök, ráadásul szerinte már a magyarok is tudják, hogy „a jövő nem ott van, ahol ők laknak, hanem valahol máshol.” Alice Weidel AfD-társelnök szerdai budapesti látogatásáról a kormányfő azt mondta, régen volt része ilyen élményben, szerinte Alice Weidel „keményebb és egyenesebb, mint az elpuhult európai mainstream”.

„A Donald Trump nevű oroszlán kiszabadult a csapdából, és még az oroszlánokat is megszégyenítő bátorsággal belefogott a munkába” – értékelte az amerikai elnök első hónapját a miniszterelnök, majd arról beszélt, Trump „megtette a döntő lépést: felvette a kapcsolatot az orosz elnökkel, szervezés alatt áll egy komoly találkozó.” Orbán Hozzátette: „Ki fog derülni, hogy kizárólag az ukrán háború ügyében nem elég megállapodni, az egész világrendet kell bevonni a tárgyalásba.”

„Ez a reálpolitika világa, nem a moralizáló esszéíróké, itt kemény tények és érdekek vannak”

– foglalta össze a helyzetet Orbán, aki szerint Európa azt kockáztatja, hogy minden fontos megállapodásból és döntésből kimarad, bezzeg „mi, magyarok a magunk súlyának megfelelően ott leszünk.”

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.