Trump és Putyin telefonáltak

  • narancs.hu
  • 2025. február 12.

Külpol

Az amerikai elnök azt ígéri, azonnal kezdődnek a béketárgyalások.

Donald Trump amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán „hosszú és eredményes telefonbeszélgetést” folytattak, amely során megállapodtak abban, hogy azonnal megkezdik a tárgyalásokat az ukrajnai háború befejezése érdekében – írja a Wall Street Journal. A lap szerint mindkét vezető elfogadta a másik hivatalos meghívását. Trump azt is bejelentette, hamarosan beszélni fog Zelenszkij ukrán elnökkel, hogy tájékoztassa őt a megbeszélésről és előmozdítsa a béketárgyalásokat. 

A hívásra nem sokkal azután került sor, hogy az Egyesült Államok és Oroszország fogolycserét hajtott végre, amit Trump a két ország közötti kapcsolatok javulásának jeleként értékelt. Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter szerint „irreális” célkitűzés, hogy Ukrajna visszatérjen a 2014 előtti határaihoz – azokhoz, amiket 1991-ben garantáltak –, és hangsúlyozta a biztonsági garanciák fontosságát a katonai beavatkozások helyett. De lényegében kijelentette, arra nem számíthat Európa, hogy amerikai csapatok segítik majd fenntartani a békét Ukrajnában. Trump ukrajnai különmegbízottja, Keith Kellogg tájékoztatni fogja a szövetségeseket a közelgő Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián arról, hogyan kezdődhetnének meg a béketárgyalások.

Ahogy megírtuk, Hegseth sürgette az európai országokat, hogy növeljék a katonai kiadásokat Ukrajna békéjének biztosítása érdekében, és kizárta Ukrajna NATO-tagságát a tárgyalások során. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.