Orbán a kórházi kapacitásokról: nem kell külföldi segítség, inkább mi adunk majd másnak segítséget

  • narancs.hu
  • 2021. március 14.

Belpol

A miniszterelnök szerint orvosaink erősek és odaadóak, úgy véli, az egészségügyi rendszer bírni fogja a terhelést.

Mivel Orbán Viktor pénteken Izraelbe látogatott, ezért a szokásos pénteki interjúra ma reggel került sor a Kossuth rádió Vasárnapi Újság című műsorában. Orbán először az oltás eddigi menetéről beszélt, szerinte lehet tartani a mostani tempót, ehhez az kell, hogy legyen elég ember, aki oltást szeretne, legyen, aki beadja és legyen elég vakcina. Véleménye szerint utóbbival van csak baj, - ahogy fogalmazott – minden héten komoly csalódást szenved el Európában az, aki hitt az uniós vakcinabeszerzés sikerének. „Már novemberben láttam, hogy baj lesz ezzel, ezért rendeltünk keleti vakcinát, összesen 3,5 milliót” – mondja, majd hozzátette, nyugatiból 13 milliót kötött le, azonban a megbeszélt időben csak a kínai és az orosz érkezik.

A Kossuth rádió riportere ezen a ponton megkérdezte, hogy lesz-e elég kórházi kapacitás, hiszen hallani a híreket arról, hogy sorra telnek meg a kórházak, nem kell-e majd Magyarországnak is más ország segítségét kérnie ebben – ahogy azt tették például a csehek. Orbán erre roppant optimista választ adott, szerinte „mi megvagyunk” és majd a magyar egészségügy fog segítséget adni más országnak, hiszen lakosságarányosan Európán belül nálunk van a legtöbb ágy és lélegeztetőgép. „Az éjszaka a hajnal előtt a legsötétebb” – fogalmazott a miniszterelnök. Szerinte most a sötétséget a kórházi kapacitások jelentik, de már itt a hajnal azaz a vakcina, tehát végeredményben jól állunk. „Ha van vakcina, egyfolytában oltunk” – tette hozzá, majd az egészségügyi dolgozók átvezényléséről beszélt, amiről elismerte, hogy „kényelmetlen és nehéz”, de szerinte az orvosok érzik, hogy rajtuk múlik az emberek élete.

Orvosaink erősek és odaadóak, azt hiszem, menni fog

– fűzte hozzá.

A reggeli interjúban szó esett az oltási sorrendről is, amellyel kapcsolatban kiderült, hogy már 3 millióan regisztráltak oltásra és ennek nagy része 60 év feletti. Orbán szerint nagy dilemmát okozott, hogy ki kerüljön előrébb a sorban: az, aki már korábban regisztrált vagy az, aki későbben, de 60 év feletti. Végül az a döntés született, hogy az idősebbek mindenképpen a fiatalok elé kerülnek, akkor is, ha sokkal később regisztráltak.

Orbán továbbá beszélt a napokban nyilvánosságra hozott kínai és orosz vakcinaszerződésekről, amellyel kapcsolatban elmondta, hogy Brüsszelnek is nyilvánosságra kellene hoznia beszerzésekre vonatkozó szerződéseket, majd arról beszélt, amit már korábban is hangoztatott, hogy Magyarországnak semmi sem drága, ha életekről van szó, ezért a pénz nem szempont a beszerzésnél. Ezzel kapcsolatban arról, hogy a Moderna oltást túl drágának ítélte meg a kormány és ezért nem hívja le a Magyarországnak lakosságarányosan járó keretet, nem ejtett szót, a Kossuth rádió riportere pedig nem feszegette a témát, inkább arról kérdezte a miniszterelnököt, hogy miért oltásellenes a baloldal. Orbán úgy reagált, hogy ez nem szól másról csak politikáról és szerinte, „amikor emberek élete forog kockán, és politikát csinálnak az oltásból, az morálisan vállalhatatlan”.

Orbán beszélt a készülő magyar fejlesztésű koronavírus vakcináról és arról, hogy egy év múlva már állni fog Debrecenben a vakcinagyár, illetve izraeli látogatása során megállapodott arról is, hogy a magyarok is beszállnak egy ottani gyár építésébe. Ami a magyar vakcinát illeti, a miniszterelnök elmondta, hogy a hazai munka lassabban halad, mint a nagy multinacionális cégek sokkal több pénzből készülő fejlesztései. „Talán a hörcsögöknél vagy nem tudom, hol tartunk” – gondolkodott el Orbán arra utalva, hogy a vakcina valószínűleg állatkísérleti klinikai fázisban van.

Végül szó esett a nyitásról és a gazdasági helyzetről is. Mint mondja, tisztában van vele, hogy nincsen derűben részük azoknak, akik a szolgáltatói szektorban dolgoznak, de a kormány megtesz mindent annak érdekében, hogy áthidalják ezt a nehéz időszakot.

Nem tudom, mikor lesz nyitás, aki tudja, attól kérjük el a lottószámokat is

– fogalmazott Orbán, de úgy véli, hogy amennyiben a rendelkezésre álló vakcinák védenek a mutánsok ellen is, akkor már csak néhány hetet kell kibírni.

 

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Levél egy távoli galaxisból

Mészáros Lőrinc olyan, mint a milói Vénusz. De már nem sokáig. Ő sem valódi, s róla is hiányzik ez-az (nem, a ruha pont nem). De semmi vész, a hiány pótlása folyamatban van, valahogy úgy kell elképzelni, mint a diósgyőri vár felújítását, felépítik vasbetonból, amit lecsupáltak a századok. Mészáros Lőrincnek a története hiányos, az nem lett rendesen kitalálva.

A gólem

Kicsit sok oka van Karoł Nawrocki győzelmének a lengyel elnökválasztás június 1-jei, második fordulójában ahhoz, hogy meg lehessen igazán érteni, mi történt itt. Kezdjük mindjárt azzal a tulajdonképpen technikai jellegűvel, hogy az ellenfele, Rafał Trzaskowski eléggé elfuserált, se íze, se bűze kampányt vitt.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.