Orbán: Megerőszakolnak, ha nem vagyunk hajlandóak befogadni a migránsokat

  • 2017. szeptember 18.

Belpol

Aki nem vesz részt a nemzeti konzultáción, az…

Ma kezdődött a 2018-as választások előtti utolsó őszi parlamenti ülésszak. Orbán Viktor nyitóbeszéde természetesen bővelkedett sorosozásban, kijelölve a választási kampány kommunikációjának irányát: a fő ellenség még mindig Soros György és Brüsszel. Meg a felénk tartó menekültek milliói.

A Fidesz–KDNP néhány napja tartott frakcióülésén kimondták, hogy Magyarország legégetőbb problémája

jelenleg és továbbra is a menekültválság.

Orbán mostani beszédében sikernek értékelte, hogy a kvótaellenes narratívával még mindig a kormány határozza meg a közbeszédet, és nem sikerült az ellenzéknek fordítani. Mint mondta: ezen később sem szándékoznak változtatni.

A miniszterelnök szerint egy

új világrend lép életbe, világmértékben rajzolódnak át a hatalmi vonalak,

ez az átrendeződés, a népmozgás pedig Európát is elérte és próba alá vette: „A népvándorlás egybeesik az iszlám világoffenzívájával (…) Amit eddig láttunk, csak a bemelegítés volt” – mondta a migrációról. Majd egy NATO-jelentésre hivatkozva azt mondta, hogy 2020-ig 60 millió ember mozdul meg Afrikából, döntően Európa felé.

Féljetek és rettegjetek! – erre képes a kormánymédia

No meg hazudni, akkor is, amikor már rég leleplezték őket. Ezzel a címlappal jelenik meg a héten Orbán Viktor kedvenc hetilapja, a Demokrata. A gonoszul a primer félelem- és gyűlöletkeltésre alapozó uszító címlapok sorából mégis kiemelkedik ez az alkotás.

„Az elhibázott brüsszeli bevándorláspolitika következménye a közbiztonság drámai esése, a terrorcselekmények mindenhetessé válása” – figyelmeztetett Orbán.

Beszédében a kormányfő két pólusra osztotta az országokat: az egyik a bevándorlóországok, a másik a nem bevándorlóországok csoportja. Előbbiek helyeslik a migránsok, a bevándorlók, a honfoglalók és az inváziós népcsoportok betelepedését, összetételükben pedig már most csökkent a keresztények száma.

Magyarország azonban az utóbbihoz tartozik, ragaszkodik az identitásához, életformájához, biztonságához. „Mi magyar Magyarországot akarunk, és európai Európát is szeretnénk” – folytatta Orbán, aki szerint e kérdésen múlik az egész unió jövője. A kötelező betelepítési kvótával azonban Brüsszel nem akarja tiszteletben tartani Magyarország akaratát, és „megerőszakolnak, ha nem vagyunk hajlandóak befogadni migránsokat” – mondta.

Orbán Viktor szerint ez Soros György és a tenyeréből evő brüsszeli bürokraták terve, így aki nem akarja ezt,

annak részt kell venni a következő nemzeti konzultáción.

Amúgy minden rendben van, csökkent az államadósság, nőtt a gazdaság, emelkedett a foglalkoztatottak száma, a munkanélkülieké pedig csökkent. „Sikerült a munkaalapú társadalom felépítése (…) Összességében a második negyedév adatai alapján azt látom, hogy egyre több embernek megéri dolgozni Magyarországon.”

Orbán Viktor nem feledkezett meg a sportról sem. Elmondása szerint

Budapest „belépett a globális sportnagyvárosok világába”

a vizes- és a cselgáncs-vb megrendezésével, és hazánk – egy foci-világbajnokságon kívül – bármilyen sporteseményt képes lenne megszervezni.

A két sportesemény nagyszerű sikereiről írtunk például itt, itt vagy éppen itt.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.