Orbán a titkosszolgálatok szerepét hangsúlyozta a nemzeti érdekérvényesítésben

  • MTI
  • narancs.hu
  • 2019. szeptember 19.

Belpol

A modern magyar államnak szüksége van titkosszolgálatra, nemzetbiztonsági szolgálatokra. Ja, és alkotmányvédelemre. Mert védeni kell Magyarország szuverenitását.

A miniszterelnök csütörtökön Budapesten, az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) új, XI. kerületi épületének átadási ünnepségén hangsúlyozta, hogy a modern magyar államnak szüksége van titkosszolgálatra, alkotmányvédelemre, nemzetbiztonsági szolgálatokra, és minden hasonló tevékenységre.

A kormányfő azt mondta, védeni kell Magyarország szuverenitását, amelyet elsősorban az alkotmányos szervek és intézmények garantálnak.

Orbán közlése szerint az új épület csaknem 30 milliárd forintba került. A magyar államnak rég nem volt annyi ereje, képessége – a kormányzatnak annyi elszántsága, a gazdaságnak pedig olyan jó teljesítménye –, hogy ekkora összeget előteremtsen alkotmányvédelmi intézmények "összegyűjtésére" egy helyre. Most azonban ez megtörténhetett, és az új ingatlannak köszönhetően az AH már nem négy különböző helyszínen fog működni.

A kormányfő megjegyezte, az, hogy az államnak már van ereje biztosítani a feltételeket a létfontosságú szervek megfelelő működéséhez, a normális helyzet – a régebbi szituáció nem volt az. Nagy dolognak nevezte, hogy "kivergődtek" a korábbi helyzetből.

Az AH új épületének egyenes vonalai világosságot, következetességet, fegyelmezettséget sugároznak – értékelt építészeti szempontokat is figyelembe véve Orbán. Hozzátette, a kialakítás jól adja vissza azokat a tulajdonságokat, amelyeket a kormány és a belügyminiszter elvár az intézménytől.

Bár az ingatlan is fontos, az alkotmányvédelem ereje nem az épületekben rejlik, hanem azokban az emberekben, akik vállalják, hogy a titkosszolgálatnál végzik a munkájukat – hangoztatta Orbán.

Kiemelte, hogy amióta szervezett társadalom létezik, alkotmányvédelem és titkosszolgálat is van. A különböző országok versenyeznek egymással, eltérő és ütköző érdekeik vannak, ezeket érvényesíteni próbálják. Az érdekérvényesítésnek vannak kitaposott, jogilag szabályozott mezsgyéi, de vannak olyan határterületek, ahol a szabályok nem vagy nem úgy érvényesek.
E területeken "az ellenfeleink is dolgoznak, mi sem tehetjük meg, hogy (...) nem dolgozunk, erre valók a titkosszolgálatok" – fogalmazott a miniszterelnök.

Kitért a modern idők újabb kihívásaira, így a kibervédelemre, az információszerzés új eszközeire, továbbá a közösségi médiára, amely – mint mondta – kontrollálatlan, nehezen áttekinthető.

Orbán Viktor sokadszorra kijelentette, Magyarország erősödik, és így az iránta táplált érdeklődés is nő. Az országnak egyre nagyobb a befolyása Közép-Európában, valamint az Európai Unióban, és ennek vannak következményei a rivális államokra nézve is. A fokozott érdeklődésről "tudnunk kell, ezt szabályoznunk kell, és ott, ahol kell, el kell hárítanunk" azt.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.