Így csinálna jobboldali szellemi fellegvárat a kormány Budapestből
Tucker Carlson, az amerikai Fox News m?sorvezet?j?nek el?ad?sa a
Esztergom, 2021. augusztus 7. Tucker Carlson, a Fox News amerikai konzervat?v telev?zi? m?sorvezet?je, k?z?leti komment?tor el?ad?st tart Esztergomban a Mathias Corvinus Collegium Feszten (MCC Feszt), a Sz?chenyi t?ren 2021. augusztus 7-?n. MTI/Szigetv?ry Zsolt

Így csinálna jobboldali szellemi fellegvárat a kormány Budapestből

Belpol

A kormány szeretné, ha Budapest lenne a jobboldali, kereszténydemokrata-konzervatív, illiberális gondolkodás európai fővárosa. Az állami pénzből felpumpált Mathias Corvinus Collegium vendégoktatói programja tökéletes eszköz a nemzetközi hálózatépítéshez. 

Kedves Olvasónk!

Ez a cikk a Magyar Narancs 2021. szeptember 16-i számában jelent meg. Most ezt az írást ebből a lapszámunkból széles körben, ingyenesen is hozzáférhetővé tesszük.

Részben azért, mert fontosnak tartjuk, hogy minél többen megismerkedjenek a tartalmával, részben pedig azért, hogy megmutassuk, érdemes a Narancsot megvásárolni is, hiszen minden számban hasonlóan érdekes cikkeket találhatnak – és a lap immár digitálisan is előfizethető, cikkei számítógépen, okostelefonon és tableten is olvashatóak.

magyarnarancs.hu-n emellett a továbbiakban sem csak fizetőfal mögötti tartalmakat találnak, így mindig érdemes benézni hozzánk. 

Visszavárjuk!

A szerk.

„Közel 80 külföldi szaktekintély érkezett az MCC-be a tavaszi szemeszterben” – hirdeti ma is a Mathias Corvinus Collegium (MCC) honlapjának egy május végi bejegyzése. A külföldi „szaktekintélyek” egy része egyszerű meghívottként látogatott el az egyre hatalmasabbra növő intézmény rendezvényeire, más részük azonban busás pénzekért több hónapot is eltöltött Magyarországon az MCC kontójára.

Az 1990-es években a ma már Fidesz-közeli üzletember, Tombor András által tehetséggondozó magán-szakkollégiumként alapított MCC az elmúlt években a kormány hathatós támogatásával (a Mol és a Richter részvényei­nek 10-10 százalékos, 300 milliárdot érő csomagjának átadásával) nőtte ki magát, és célja, hogy „a Kárpát-medence legjelentősebb tehetséggondozó intézményévé” váljon. (Lásd: A holnap ifjú serege, Magyar Narancs, 2020. május 21.) A tavaly közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyá minősített MCC mára az általános iskolásoktól a posztgraduális hallgatókig kínál képzéseket és programokat, és országszerte vásároltak fel, illetve kaptak meg nagy értékű ingatlanokat, hogy ott helyi kollégiumokat és táborokat nyissanak; valamint bevásárolták magukat a legnagyobb könyvterjesztő cégbe, a Libribe is. (Lásd: Belelapoznának, 2020. október 15.) Az MCC mostanra a hagyományos egyetemeknél is előkelőbb rangot vívott ki magának a kormány szemében; aligha véletlen, hogy Orbán Viktor is részt vett az idei tanévnyitóján.

Az állami vagyonjuttatásból jut a vendégoktatókra és -kutatókra is. Augusztus elején nagy port vert, hogy 18-szor több pénzt kereshet havonta az MCC-n egy külföldi, esetleg csak az intézmény fényét emelő vendégoktató, mint egy adjunktus az ELTE-n. Az MCC-nek ráadásul két úgynevezett fellowship programja is van – ezek a tudományos világban bevett programok arra szolgálnak, hogy egyes intézményekhez meghatározott időre meghívják más intézmények oktatóit és kutatóit, hogy náluk végezzenek el bizonyos kutatásokat, részt vegyenek az intézmény munkájában, vagy hogy oktassanak; e programok célja elvileg a tudományos világ kapcsolatainak építése.

Az MCC két programja közül az egyik Budapest Fellowship Program (BFP) néven fut. Ezt az MCC a 2013-ban közel 4 milliárd forintból létrehozott, Fellegi Tamás és Martonyi János volt miniszterek igazgatósági tagsága mellett az Anna Smith Lacey elnökségével működő Hungary Foundationnel – korábban Hungary Initiatives Foundation – közösen finanszírozza felesben (Lacey nem más, mint Stumpf István volt kancelláriaminiszter, alkotmánybíró, jelenleg a felsőoktatási modellváltás koordinációjáért felelős kormánybiztos lánya). A program célja, hogy egyelőre évente négy amerikai kutatót hozzanak Magyarországra; a vendégeknek lakhatást, valamint 1500 és 2500 dollár (körülbelül 440–740 ezer forint) közötti havi fizetést kínálnak attól függően, hogy junior vagy senior kutatóról van-e szó, és hozza-e az illető a családját is. A program részeként körbe is utaztatják őket Magyarországon, és magyarul is kell tanulniuk.

A tavalyi első körben érkezettek között volt egy magyar származású, több mint tíz éve praktizáló jogász (az erdélyi magyarok helyzetét vizsgálta), illetve egy volt mentős, akinek még a master diplomája is éppen csak folyamatban volt. Az idén érkezők között lesz egy volt misszionárius, aki „azt fogja vizsgálni, hogy Magyarország hogyan tudja megtartani nemzeti szuverenitását és kulturális identitását, miközben az Európai Unió felől is nyomás nehezedik rá”, illetve érkezik egy félig lengyel marketingmenedzser, aki a visegrádi együttműködéssel foglalkozik majd.

Tucker Carlson, az amerikai Fox News m?sorvezet?j?nek el?ad?sa a

 
Minden pénzt megér (Tucker Carlson előad az MCC esztergomi rendezvényén)
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
 

Kétes hírnév

A másik program az MCC saját vendégoktatói programja, a Visiting Fellowship Program (VFP). Ennek keretében két héttől 6 hónapig lehet pályázni, és fizetik az oktatók utazási és vízumköltségeit, illetve a junior kutatók 5 ezer, a seniorok 10 ezer euró (körülbelül 1,7 és 3,5 millió forint) havi díjazásban részesülnek. Összehasonlításképp: egy magyar egyetemi adjunktus alig 200 ezer forint nettót keres.

Amikor az MCC tavaly meghirdette vendégoktatói programját, a 444.hu kérdéseire azt közölték, hogy „nemzetközileg elismert professzorokat, szakértőket” szeretnének megszólítani, és hogy az összeg meghatározásakor figyelembe vették, hogy egy átlagos amerikai professzor éves fizetése jóval több, mint 100 ezer dollár, a nagy nevek pedig még ennél is többet keresnek. Azt is írták, hogy „a vendégkutatók szakmai eredményeinek széles körben történő bemutatása reményeink szerint hozzájárul majd a tudományos és a tágabb értelemben vett közéleti párbeszéd gazdagításához”.

Állításuk szerint tehát azért kínálnak ilyen magas összegeket, hogy minél színvonalasabb oktatókat hívjanak Budapestre – azonban a vendégoktatók listáját böngészve nem feltétlenül ez derül ki, sokkal inkább az, hogy markáns ideológiai elköteleződésű emberek érkeznek az intézménybe. Bár Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára, egyben a Mathias Corvinus Alapítvány kuratóriumi elnöke az MCC-ről érdeklődő The New York Timesnak idén nyáron úgy nyilatkozott, hogy „az ideológia nem fontos, a patriotizmus igen”, ehhez képest alig találni olyat az intézménybe érkező vendégoktatók között, aki ne képviselne a magyar kormányéhoz erősen hasonló politikai álláspontot, vagy legalábbis ne konzervatívként definiálná magát.

Az MCC honlapja jelenleg 24 személyt sorol fel vendégoktatóként, akik a VFP keretében rövidebb-hosszabb ideig az intézménybe érkeztek. Többségük angolszász területről (hatan Nagy-Britanniából, heten az Egyesült Államokból) jöttek, de akad köztük spanyol, német, orosz, holland, francia, latin-amerikai is. Már a kutatási területeik is erős értékválasztást jeleznek: ketten az amerikai alkotmány „originalista” értelmezését kutatják, ez elsősorban a konzervativizmushoz kapcsolódik (lényege, hogy az abban foglaltak értelmezését nem lehet továbbtágítani), de akadnak a vendégoktatók között Afganisztán-szakértők, a migráció és a klímaváltozás hatásait, illetve a kereszténység és a nacionalizmus, valamint az üzleti szféra összefüggéseit vizsgálók is.

Az MCC mintha egyfajta menedéket is nyújtana a legvadabb szélsőségeknek, vagy az olyanoknak, akik diszkreditálták magukat korábbi posztjaikon. A vendégoktatók között van például Werner Josef Patzelt, aki a drezdai egyetemen tanított összehasonlító politikatudományt 2019-ig, amikor is nyugdíjazták, mivel megengedhetetlen mértékig keverte a politikai és a tudományos szerepet. Patzelt a 2010-es évek második felében elvileg a német PEGIDA mozgalom (Patriotische Europäer gegen die Islamisierung des Abendlandes – Európai Hazafiak a Nyugat Iszlamizációja Ellen) tüntetéseit és az Alternative für Deutschland (AfD) szélsőjobboldali párt szerepét vizsgálta, a vonatkozó cikkeiből azonban az derült ki, hogy egyértelműen szimpatizált velük. 2018-ban szorgalmazta az AfD és a CDU koalícióját, a chemnitzi szélsőjobboldaliak egyik nagy vihart kavart akciója kapcsán pedig két ismert szélsőséges marburgi professzorral közösen petícióban követelte a szövetségi kormánytól, hogy bizonyítsák be, a vádlottak tényleg hajtóvadászatot rendeztek – mert szerinte legfeljebb csak „követték” a külföldinek kinéző embereket.

Vendégoktató az MCC-n a brit euroszkeptikus Andrew John Laughland is, aki már 1997-es könyvében arról értekezett, hogy az EU ideológiailag közel áll a fasizmushoz, a nácizmushoz és a kommunizmushoz, főleg a nemzetállamok elutasításában. Az MCC honlapja szerint Laughland „tíz éven át egy orosz történész által alapított, Európa-szerte a konzervatív értékek támogatásával foglalkozó párizsi agytröszt igazgatója volt” – ez valójában az Institute of Democracy and Cooperation nevű, Oroszország által pénzelt think tank, amelyet jelenleg Natalja Narocsnyickaja volt képviselő vezet, aki szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök ellenzékét a NATO pénzeli. Laughland az utóbbi években a szintén orosz állami pénzből működő Russia Today szájtra írt véleménycikkeket például arról, hogy az uniós döntéshozatal a Szovjetuniót idézi, és hogy az Európai Emberi Jogi Bíróság bíráinak szoros a kapcsolatuk Soros Györggyel.

Az ötvenes években Peruba menekült magyar szülők gyermekeként született Vajk Miklós Lukács de Perény hivatalosan a biológia, a technológia és a digitális rendszerek összefüggéseit vizsgálja. Gyakorlatilag azonban antiglobalista, antiliberális, abortuszellenes, anti-LMBTQ, transzfób nézeteket vall, mert szerinte az egyéni szabadságjogok mostani kiteljesítése nem más, mint az emberi természet lebontása. Egy interjúban például arról értekezett, hogy a liberálisok és a progresszívek a homo sapienst akarják újraformálni.

Benjamin Harris-Quinney annak a brit konzervatív és Brexit-párti The Bow Group nevű think tanknek a vezetője, amelyik Orbán és az MCC-sek kedvencét, Roger Scruton brit filozófust is a tanácsadó testületében tudta. Harris-Quinney 2015-ben egy moszkvai, Kreml által szervezett családpolitikai fórumon adott hangot sarkos véleményének a melegekről: azt fejtegette, hogy a melegházasság elfogadása csak az első lépés, mert az LMBT-lobbi arra készül, hogy 7 éves korra levigyék az iskolai szexuális oktatás korhatárát, és utána az iskolákban promotálják a homoszexuális életformát, és el akarják törölni a gyerekvédelmi passzusokat is. Harris-Quinney – aki 2017-ben, amikor a Miniszterelnökséget vezető miniszter Londonban járt, egyeztetett Gulyás Gergellyel – véleménye egybevág a magyar kormány prominens képviselőiével. Legutóbb a Twitteren a magyar–angol meccs apropóján arról írt, hogy „Magyarországnak teljesen igaza van, hogy pfujol és ellenzi a nevetséges BLM-térdelést – ami, úgy tűnik, már örökké fog tartani. A FIFA szabályai szerint a megosztó politikai cselekmények tiltottak – ahelyett, hogy a szurkolókat büntetnék, a FIFA szerezzen érvényt a szabályoknak és tiltsa be a térdelést, a szivárványos karszalagokat és minden politikát”.

James Armand „Jim” Schellinger bár egykor demokrataként indult a kormányzójelölti posztért Indianában, végül a republikánus Eric Holcomb mellett lett kereskedelmi miniszter az államban. 2017-ben e minőségében járt Budapesten, amikor is Orbánnal és Szijjártó Péter külügyminiszterrel is tárgyalt. 2018 augusztusában megkapta a Magyar Érdemrend középkeresztje polgári tagozatát is „a Magyarország és Indiana állam közötti kereskedelmi-gazdasági kapcsolatok elmélyítését, valamint a kétoldalú oktatási együttműködés támogatását szolgáló tevékenysége elismeréseként”. Alighanem a katolikus indianai University of Notre Dame budapesti együttműködése miatt – ez volt ugyanis az az egyetem, amelyet a CEU elüldözése után szervezett be a kormány a Pázmány Péter Katolikus Egyetemmel való együttműködésre (nem mellesleg a képzés tényleges elindulásáról nem találtunk információt). Schellinger márciusban mondott le miniszteri posztjáról, most az MCC-be érkezik.

 
 
Rendezvény az MCC-n
Fotó: Facebook/Mathias Corvinus Collegium
 

Párhuzamos gondolatok

A vendégoktatók között számos publicistát és agytrösztmunkatársat is találunk, akik tudományos publikációk helyett inkább a közösségi médiában vagy véleménycikkekben fejtegetik nézeteiket, amelyek látványosan együtt haladnak a magyar kormány álláspontjával. Az MCC Irodalmi Műhelyének vezetője például vendégoktatóként Tibor Fischer brit író és novellista (szintén magyar menekültek gyereke), aki 2017-ben a The Guardianben védte meg Orbánt és a CEU-törvényt egy publicisztikában. Thibaud Ghibelin – ő hivatalosan francia „író és történész” – eddigi egyetlen könyve a tavaly novemberben megjelent Pourquoi Viktor Orbán joue et gagne? Résurgence de l’Europe centrale (Miért játszik és nyer Orbán Viktor? Közép-Európa feltámadása), a magyar kormányközeli média azonban szívesen szerepelteti mint „neves gondolkodót”. Ghibelin dicséri Orbánt, elítéli a bevándorlást, és olyanokat mond, hogy „Orbán Viktor az egész kontinensre hatással van”, és hogy „az iszlám és a baloldal kéz a kézben jár”.

A spanyol Jorge González-Gallarza Hernández leginkább publicista; elsősorban a nemzetállam elsőbbségét dicséri, elítélve a szupranacionális-föderalista EU vízióját. Magyar kormánytagokat megszégyenítő érveléssel állt ki Orbán Viktor mellett a Newsweek amerikai magazinban többször is – szovjet stílusú lejárató kampánnyal vádolta az EU-t a Fidesz Európai Néppártból való távozása után. Szerinte Orbán azért „a liberális-föderalista Brüsszel fekete báránya”, mert a magyar kormányfő átláthatóságot követelt a civil szervezetektől, amelyek jogi segítségnyújtás címen segítették a menekültek beáramlását 2015-ben.

A dallasi egyetemről érkező, és a Trump utáni republikánus párt szervezését ösztönző Gladden John Pappin kimondottan a magyar családpolitikai modell követésére szólította fel az Egyesült Államokat. A Twitteren azzal jelentette be vendégoktatói posztját, hogy „kevés hely van a nyílt vitára a mai politikai problémákról – és kevés olyan hely, mint Magyarország, amely szembeszáll velük”.

Az egyetlen nő a vendégoktatók között Shea Bradley Garrison (illetve Bradley-Farrell), aki hivatalosan a Counterpoint Institute for Policy, Research and Education nevű think tank elnöke. E műintézményt amúgy ő maga alapította, és leginkább a saját egyszemélyes bizniszének tűnik. Bár elvileg a Közel-Kelettel foglalkozik, Magyarországon legutóbb a 2019. szeptemberi III. Budapesti Demográfiai Csúcson lépett fel az abortuszellenes szervezet, a Concerned Women for America alelnökeként.

Bár jobboldali prominens figurák, véleményformálók, kisebb-nagyobb konzervatív sztárok Magyarországra hívásának már eddig is megvolt a hagyománya – korábban Schmidt Mária hívására és rendezvényeire érkeztek többen, illetve az MCC mostani törekvéseivel próbálkozott kicsiben a Batthyány Lajos Alapítvány (BLA) és a Danube Institute is –, mégis az érzékelhető, hogy az MCC begyújtotta a rakétákat. Vendégeiket a megfelelő fórumokon szerepeltetik is: interjú a Mandinerben, a Kossuth rádióban, az Origóban, fellépés az MCC Feszten és más konferenciákon, látogatás az Alkotmánybíróságon, a Kúria elnökénél, publikációk a BLA által kiadott Hungarian Conservative vagy az MCC központjába bejegyzett és az idén tavasszal megszerzett The European Conservative folyóiratban, vagy legalább az MCC Corvinák.hu nevű blogján.

Hálózatépítés

De miért éri meg az erre költött pénz, ha a vendégoktatók munkássága nem üti meg a tudományos mércét? Egyrészt a külföldi kutatók és oktatók érkezése akkor is jól mutat, ha a küldő intézményük valójában nem nívós; másrészt az MCC-be érkező, és ezáltal az országot az intézmény szemüvegén keresztül szemlélők konkrét írásokkal és publikációkkal támogatják meg a NER-t és ideológiáját a nemzetállamok felsőbbrendűségétől a keresztény etika fontosságán és a hagyományos családmodell elsőbbségén át a bevándorlás ellenzéséig; de a legfontosabb talán maga a nemzetközi hálózatépítés, és hogy az MCC a konzervatív – vagy helyesebben – a jobboldali gondolkodás fellegvárává nője ki magát.

Erre utalt Orbán Viktor is, amikor a Fox News Budapestre látogató műsorvezetőjének, Tucker Carlsonnak adott interjújában arról beszélt, hogy Budapest az egyik fővárosa a konzervatív, kereszténydemokrata típusú gondolkodásnak, de egy közép-európai hálózat is épül. Ez láthatóan megfogalmazódik az MCC keretein belül is: Francesco Giubilei, az alig 29 éves vendégoktató a Nazione Futura (Jövendő Nemzet) nevű olasz jobboldali think tank vezetője a Híradó.hu-nak adott interjújában azt hangsúlyozta, „a legfontosabb és legérdekesebb dolog, hogy Budapest tényleg az európai konzervatívok fővárosává válik, sőt az egész világból érkeznek, például nagyon fontos amerikai konzervatívok is Budapestre látogattak. Cél, hogy egy nemzetközi hálózatot épüljön ki”. Az MCC esztergomi fesztiválját úgy értékelte, mint a leendő hálózat egyik első találkozóját. „Azt gondolom, hogy az egyetlen út a hálózatosodás, hogy elképzelések fogalmazódjanak meg, közös ügyek Magyarországtól Olaszországon és Franciaországon át Spanyolországig.”

Bár a tavaly indult BFP-ben főleg kezdő kutatók vesznek részt, a program második évadát bejelentő sajtótájékoztatón Anna Smith Lacey is arról beszélt, hogy reményeik szerint a program hozzájárul ahhoz, hogy a kutatók a továbbiakban minél szélesebb hálózatot alkossanak, és a program után elvigyék annak hírét Amerikába. Azt is mondta, remélik, hogy a program egyszerre „szemlélet- és karrierformáló” hatású, és hogy egyszerre segíti a magyar–amerikai kapcsolatok alakulását, illetve a program résztvevői a „magyar kultúra nagykövetei is lesznek”. „Stratégiai fontosságúnak tartjuk azt, hogy aki Magyarországról véleményt alkot, az megalapozott információk birtokában tegye azt, sajnos sokan teszik e nélkül” – fogalmazott.

Magyar Narancs kérdésére azt válaszolta, nyílt pályázati rendszerben érkeznek a kutatók, és állítása szerint már az első évben több mint 50 pályázó közül választhatták ki a 4 támogatottat. Mint mondta, amellett, hogy a Hungary Foundation is igyekszik propagálni a saját felületein és saját kapcsolatrendszerén belül a programot, az „szájhagyomány útján is terjed”, a Magyarországgal, illetve a Közép- és Kelet-Európával foglalkozók is továbbadják egymásnak a hírét. Smith Lacey azt is hangsúlyozta, hogy az ösztöndíjasoknak publikációs kötelezettségük is van, a tudományos publikációk mellett pedig konkrét elvárás a vélemény- és vezércikkek írása is.

A jobboldali szellemi központ kiépítéséhez gyakorlatilag minden adott: rengeteg épület és tábor a rendezvényeknek és a diákoknak, busás ösztöndíjak a külföldi kapcsolatok kiépítésére a kezdő kutatóktól az idősebb vendégoktatókig, egy könyvkiadó, és saját publikációs felületek a hálózathoz tartozó személyek írásainak újságokban és folyóiratokban. És kimeríthetetlennek tűnő állami támogatás.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk