Orbán: "Én nem akarok kompromisszumot kötni"

Belpol

Uniós költségvetés, sorosozás, migránsozás, járványhelyzet - ezek voltak a kormányfő reggeli rádióinterjújának legfőbb témái.

Magyarország és Lengyelország továbbra is kitart a nyári álláspontja mellett az uniós költségvetés ügyében – mondta Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggel a Kossuth Rádióban a lengyel-magyar költségvetési vétóról.

Orbán azt mondta, a két ország álláspontja szerint össze kell állítani egy gazdasági csomagot a járvány következményeit nehezen viselő országok számára, és minden vitát félre kell tenni, miközben a másik tábor szerint össze kell kötni politikai szempontokkal. Úgy fogalmazott, hogy az Európai Parlament (EP) nyáron és ősszel elérte, hogy a német elnökség összekapcsolja a kettőt, de ez szerinte rossz álláspont, mert ezzel tönkretesznek számos országot.

Azt is mondta, hogy a "politikában a kalapács meg az ék mindig kéznél van", próbálnak éket verni Magyarország és Lengyelország közé, miközben Közép-Európában bimbózóban van egy együttműködés. De Orbán szerint sikerülni fog megvédeni a szuverenitást, megakadályozni a bevándorlást, és megvédeni a keresztény kultúrát, miközben Nyugat-Európában már multikulti van, az országok pedig bevándorlóországok lettek. Beszélt arról is, hogy Közép-Európa újjászületése és együttműködése szerinte ma az egyik legfontosabb folyamat.

A költségvetés ügyében történő esetleges megegyezésről Orbán azt mondta, megegyezni mindig meg lehet, de a pozíciók világosak: ahhoz, hogy az európai válságkezelő alap és a költségvetés létrejöjjön, magyar és lengyel szavazat is kell, a politikai viták összekötése a gazdasági kérdésekkel viszont csak egy politikai akarat, amin lehet változtatni.

"Én nem akarok kompromisszumot kötni"

- jelentette ki, hozzátéve, hogy a magyar egy betonszilárd álláspont. Azt is mondta, hogy biztos azt gondolták többen, hogy ha nyomást gyakorolnak, akkor Magyarország és Lengyelország feladja az álláspontját, de akik ezt gondolták, azok nem ismerik a közép-európai történelmet, ahogy azok sem, akik szerint meg lehet vásárolni ezeket az országokat, harmadrészt pedig "megneveztük azt is, aki szövi a hálót a háttérben".

Orbán szerint ugyanis Soros György áll mindennek a hátterében, akiről azt mondta, bár magyar állampolgár, de amerikai is, "a legjobb lenne ha hazamenne Amerikába, miért szól bele egyáltalán? Nem lehet döntő befolyása európai kérdésekben". Azt is mondta, hogy Soros már 2015-ben megírta, hogy akik nem fogadnak be migránsokat, azokat meg kell büntetni, most szerinte végül is erről van szó, mert

"Brüsszel szerint az nem lehet jogállam, aki nem engedi be a migránsokat."

Orbán szerint ez Soros javaslata, ezt képviseli az EP, és nem volt helyes Németországtól, hogy engedett.

Arról, hogy Projcet Syndicate nem hozta le a Soros György cikkére írt válaszát, Orbán azt mondta: "ilyen a baloldali sajtószabadság, aki nem ért velük egyet, azt nem hozzák le". Hozzátette, az európai vitakultúra nem ilyen, és le kellett volna közölni a választ.

"Hát itt tartunk, örüljünk, hogy mi nem oda tartozunk."

Arról is beszélt, hogy "a brüsszeli bürokraták bevándorlás ügyében fordítva ülnek a lovon, szerintük a bevándorlás megoldás néhány problémára. Szerintem meg maga a probléma, ezért az a legfontosabb kérdés, hogyan tudjuk megakadályozni, hogy az ország bevándorlóországgá váljon." A továbbiakban kifejtette:

"nem is a keresztény országokból érkezők a nagyobb probléma, hanem az európai kultúrkörön kívülről érkezők, ha elérik a 8-10 százalékot, az már visszafordíthatatlan".

Orbán hozzátette, ez a nyugat-európai országok problémája, Magyarországon nincsenek bevándorlók, és

"amíg nemzeti kormány van, addig nem is lesznek".

Magyarország érdeke ugyanis szerinte az, hogy folytassák azt a politikát, amit az ország ezer éve folytat, miszerint Magyarország a magyaroké, Közép-Európa a közép-európaiaké. Ezer éven át sok ezren adták az életüket ezért, mindenki arra tette fel az életét, hogy megvédje a hazát, most nem lehet azt mondani, hogy ezt tegyük semmissé, és engedjünk be embereket. "Ne csináljunk bevándorlótársadalmat, ne legyünk multikulti, én azok közé tartozom, akik szerint ez kötelesség".

A járványról azt mondta, "két frontvonal van", az egyik a kórházakban, a másik az iskolákban. A kórházakban életeket mentenek, az iskolákban pedig munkahelyeket, mert ha a szülő nem tudja "beadni" a gyereket az iskolába, nem tud elmenni dolgozni.

"Kórházaknál nem látok egyelőre biztató jeleket"

- mondta Orbán, aki kifejtette, a kijárási tilalom két hete lépett életbe, és még két hétig tart, a felénél vagyunk, de ki kell tartani, mert ha betartjuk a szabályokat, sikerülni fog. Azt mondta, ő ugyan optimista, de nem a mostani adatok miatt, mert

összességében egyre többen vannak kórházban, és hamarosan el fogjuk érni a 10 ezer kórházi ágyon fekvő betegszámot.

Hozzátette, a kapacitások kitartanak, még van ugyanennyi kórházi ágy készen, a rendszer működik és bírják a dolgozók.

Az iskolákban és óvodákban is megkezdték a dolgozók tesztelését, "félkatonai rendszerben kell ezt elképzelni", de vannak akik nem vállalják, bár kevesen. Azt mondta, a hét végére lesz egy általános kép, de az operatív törzs úgy döntött, hogy jövő héten a „második kört” is megindítja.

Medikusok védőfelszereléséről azt mondta, ahol ő járt, ott rendben volt minden, az egész légkör nagyon bajtársias és szeretetteljes volt Bicske környékén.

A vakcina érkezésével kapcsolatban azt mondta,

az oltási tervet már hetekkel ezelőtt kidolgoztuk, 13 ezer helyszínt jelöltünk ki a tömeges oltásra.

Van azonban egy másik terv is, amely december-januárban lépne életbe, mert elsőként jóval kevesebb vakcina fog érkezni, mint amivel mindenkit be lehet oltatni, így ez a másik terv arról szól, hogy azok hogyan kaphatják meg az oltást, akik elsőként juthatnak majd hozzá.

Bejelentette ugyanakkor, hogy

lehet, hogy a jövő héten is elindítanak egy internetes és levélben történő regisztrációs lehetőséget, hogy aki kér majd oltást, az már most feliratkozhasson.

Arról is beszélt, hogy miközben külföldön van egy nagy vita arról, hogy mi legyen a sízéssel,

arra kérte a magyarokat, hogy ne fizessenek elő külföldi síelési lehetőségekre, mert nem fogják tudni azokat beváltani.

Azt ígérte ugyanis, hogy Magyarországon olyan szabályok lesznek, hogy szigorú ellenőrzés és komoly karanténszabályok nélkül nem lesz lehetőség elmenni. Emlékeztetett arra is, hogy a síközpontok az első hullámban is segítették a fertőzés terjedését.

A karácsony kérdéséről csak annyit mondott:

az operatív törzs azt mondta, nem tudjuk még, hogy milyen szabályok szerint fogunk tudni akkor élni, 8-10 nap múlva lesz erről döntés.

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Zöld és fekete

A többszörös hozzáférhetetlenség határozza meg Nanna Frank Møller és Zlatko Pranjić frusztráló dokumentumfilmjét. Első ránézésre a téma filmes-antropológiai eszközökkel könnyedén megragadhatónak tetszik. Zenica egy Szarajevótól nem messze lévő kisebbecske város, amelynek határában a világ egyik legnagyobb acélgyárának, az ArcelorMittalnak a kokszolóüzeme terpeszkedik.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást” – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor.

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, Jean-Marie Le Pen mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

„A megfélemlítés működött”

A Szuverenitásvédelmi Hivatal ún. elemzésében azt taglalja, hogyan szerzett befolyást a civil szerve­zeteken keresztül a „Soros-hálózat”. Nun András, az Autonómia Alapítvány igazgatója szerint a dokumentum nem lóg ki az elmúlt évek tendenciájából: a hatalom fél a komoly tudással rendelkező civilektől.