Orbán: "Én nem akarok kompromisszumot kötni"

Belpol

Uniós költségvetés, sorosozás, migránsozás, járványhelyzet - ezek voltak a kormányfő reggeli rádióinterjújának legfőbb témái.

Magyarország és Lengyelország továbbra is kitart a nyári álláspontja mellett az uniós költségvetés ügyében – mondta Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggel a Kossuth Rádióban a lengyel-magyar költségvetési vétóról.

Orbán azt mondta, a két ország álláspontja szerint össze kell állítani egy gazdasági csomagot a járvány következményeit nehezen viselő országok számára, és minden vitát félre kell tenni, miközben a másik tábor szerint össze kell kötni politikai szempontokkal. Úgy fogalmazott, hogy az Európai Parlament (EP) nyáron és ősszel elérte, hogy a német elnökség összekapcsolja a kettőt, de ez szerinte rossz álláspont, mert ezzel tönkretesznek számos országot.

Azt is mondta, hogy a "politikában a kalapács meg az ék mindig kéznél van", próbálnak éket verni Magyarország és Lengyelország közé, miközben Közép-Európában bimbózóban van egy együttműködés. De Orbán szerint sikerülni fog megvédeni a szuverenitást, megakadályozni a bevándorlást, és megvédeni a keresztény kultúrát, miközben Nyugat-Európában már multikulti van, az országok pedig bevándorlóországok lettek. Beszélt arról is, hogy Közép-Európa újjászületése és együttműködése szerinte ma az egyik legfontosabb folyamat.

A költségvetés ügyében történő esetleges megegyezésről Orbán azt mondta, megegyezni mindig meg lehet, de a pozíciók világosak: ahhoz, hogy az európai válságkezelő alap és a költségvetés létrejöjjön, magyar és lengyel szavazat is kell, a politikai viták összekötése a gazdasági kérdésekkel viszont csak egy politikai akarat, amin lehet változtatni.

"Én nem akarok kompromisszumot kötni"

- jelentette ki, hozzátéve, hogy a magyar egy betonszilárd álláspont. Azt is mondta, hogy biztos azt gondolták többen, hogy ha nyomást gyakorolnak, akkor Magyarország és Lengyelország feladja az álláspontját, de akik ezt gondolták, azok nem ismerik a közép-európai történelmet, ahogy azok sem, akik szerint meg lehet vásárolni ezeket az országokat, harmadrészt pedig "megneveztük azt is, aki szövi a hálót a háttérben".

Orbán szerint ugyanis Soros György áll mindennek a hátterében, akiről azt mondta, bár magyar állampolgár, de amerikai is, "a legjobb lenne ha hazamenne Amerikába, miért szól bele egyáltalán? Nem lehet döntő befolyása európai kérdésekben". Azt is mondta, hogy Soros már 2015-ben megírta, hogy akik nem fogadnak be migránsokat, azokat meg kell büntetni, most szerinte végül is erről van szó, mert

"Brüsszel szerint az nem lehet jogállam, aki nem engedi be a migránsokat."

Orbán szerint ez Soros javaslata, ezt képviseli az EP, és nem volt helyes Németországtól, hogy engedett.

Arról, hogy Projcet Syndicate nem hozta le a Soros György cikkére írt válaszát, Orbán azt mondta: "ilyen a baloldali sajtószabadság, aki nem ért velük egyet, azt nem hozzák le". Hozzátette, az európai vitakultúra nem ilyen, és le kellett volna közölni a választ.

"Hát itt tartunk, örüljünk, hogy mi nem oda tartozunk."

Arról is beszélt, hogy "a brüsszeli bürokraták bevándorlás ügyében fordítva ülnek a lovon, szerintük a bevándorlás megoldás néhány problémára. Szerintem meg maga a probléma, ezért az a legfontosabb kérdés, hogyan tudjuk megakadályozni, hogy az ország bevándorlóországgá váljon." A továbbiakban kifejtette:

"nem is a keresztény országokból érkezők a nagyobb probléma, hanem az európai kultúrkörön kívülről érkezők, ha elérik a 8-10 százalékot, az már visszafordíthatatlan".

Orbán hozzátette, ez a nyugat-európai országok problémája, Magyarországon nincsenek bevándorlók, és

"amíg nemzeti kormány van, addig nem is lesznek".

Magyarország érdeke ugyanis szerinte az, hogy folytassák azt a politikát, amit az ország ezer éve folytat, miszerint Magyarország a magyaroké, Közép-Európa a közép-európaiaké. Ezer éven át sok ezren adták az életüket ezért, mindenki arra tette fel az életét, hogy megvédje a hazát, most nem lehet azt mondani, hogy ezt tegyük semmissé, és engedjünk be embereket. "Ne csináljunk bevándorlótársadalmat, ne legyünk multikulti, én azok közé tartozom, akik szerint ez kötelesség".

A járványról azt mondta, "két frontvonal van", az egyik a kórházakban, a másik az iskolákban. A kórházakban életeket mentenek, az iskolákban pedig munkahelyeket, mert ha a szülő nem tudja "beadni" a gyereket az iskolába, nem tud elmenni dolgozni.

"Kórházaknál nem látok egyelőre biztató jeleket"

- mondta Orbán, aki kifejtette, a kijárási tilalom két hete lépett életbe, és még két hétig tart, a felénél vagyunk, de ki kell tartani, mert ha betartjuk a szabályokat, sikerülni fog. Azt mondta, ő ugyan optimista, de nem a mostani adatok miatt, mert

összességében egyre többen vannak kórházban, és hamarosan el fogjuk érni a 10 ezer kórházi ágyon fekvő betegszámot.

Hozzátette, a kapacitások kitartanak, még van ugyanennyi kórházi ágy készen, a rendszer működik és bírják a dolgozók.

Az iskolákban és óvodákban is megkezdték a dolgozók tesztelését, "félkatonai rendszerben kell ezt elképzelni", de vannak akik nem vállalják, bár kevesen. Azt mondta, a hét végére lesz egy általános kép, de az operatív törzs úgy döntött, hogy jövő héten a „második kört” is megindítja.

Medikusok védőfelszereléséről azt mondta, ahol ő járt, ott rendben volt minden, az egész légkör nagyon bajtársias és szeretetteljes volt Bicske környékén.

A vakcina érkezésével kapcsolatban azt mondta,

az oltási tervet már hetekkel ezelőtt kidolgoztuk, 13 ezer helyszínt jelöltünk ki a tömeges oltásra.

Van azonban egy másik terv is, amely december-januárban lépne életbe, mert elsőként jóval kevesebb vakcina fog érkezni, mint amivel mindenkit be lehet oltatni, így ez a másik terv arról szól, hogy azok hogyan kaphatják meg az oltást, akik elsőként juthatnak majd hozzá.

Bejelentette ugyanakkor, hogy

lehet, hogy a jövő héten is elindítanak egy internetes és levélben történő regisztrációs lehetőséget, hogy aki kér majd oltást, az már most feliratkozhasson.

Arról is beszélt, hogy miközben külföldön van egy nagy vita arról, hogy mi legyen a sízéssel,

arra kérte a magyarokat, hogy ne fizessenek elő külföldi síelési lehetőségekre, mert nem fogják tudni azokat beváltani.

Azt ígérte ugyanis, hogy Magyarországon olyan szabályok lesznek, hogy szigorú ellenőrzés és komoly karanténszabályok nélkül nem lesz lehetőség elmenni. Emlékeztetett arra is, hogy a síközpontok az első hullámban is segítették a fertőzés terjedését.

A karácsony kérdéséről csak annyit mondott:

az operatív törzs azt mondta, nem tudjuk még, hogy milyen szabályok szerint fogunk tudni akkor élni, 8-10 nap múlva lesz erről döntés.

Figyelmébe ajánljuk

Mi az üzenete a Hadházy Ákos és Perintfalvi Rita elleni támadásoknak?

Bő húsz éve elvetett mag szökkent szárba azzal, hogy egy önjelölt magyar cowboy egyszer csak úgy döntsön: erővel kell megvédenie gazdáját a betolakodótól – ha jóindulatúan szemléljük a Hadházy Ákossal történteket. Nyilván vannak azonban olyanok, akik simán merényletnek tartják a hatalomra kellemetlen piócaként rátelepedett politikus megtámadását. Ennél valószínűleg egyszerűbb a Perintfalvi Ritával szembeni elképesztően alpári hadjárat: nem könnyű érveket hozni amellett, hogy ez valaminő egyéni ötlet szüleménye. A hatalom médiájának szerepe és különösen a rezsim mély hallgatása önmagáért beszél.

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Emlékév

A hatalom és a muzsikus viszonya sokféle lehet: az utcai zenész nyitott gitártokja, a homlokra csapott vagy vonóba tűzött nagycímletű bankjegy éppúgy kifejezi ezt a viszonyt, mint a Mozartot és Salierit is udvari zeneszerzővé kinevező II. József telhetetlensége.

Pokolba a tűzijátékkal! – Ünnepi beszéd

Kedves Egybegyűltek, kedves Olvasók! Önök már túl vannak rajta, mi (nyomda+munkaszüneti nap) még csak készülünk rá, mégis nagyon jó érzés így együtt ünnepelni ezt a szép évfordulót. 25 év! Egy negyedszázad, belegondolni is felemelő! Több mint jubileum, egyenesen aniversarium!

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.

Talpunk alól a hő

Ritka, potenciálisan megújuló energiaforrás lapul az alattunk különösen vékony földkéreg mélyén. A közeljövőben a mostaninál is sokkal nagyobb mértékben támaszkodhatnánk a geotermikus energiára, habár akadnak megoldásra váró gondok is. De mostantól pénz is jut rá!

Oktatás helyett

Akár több ezer kamuórát is beírhattak a KRÉTA rendszerbe egy miskolci technikumban az elmúlt évek során, de a szakképzési centrum állítja, most már minden rendben van. Diákok és egy volt tanár szerint egyáltalán nincs így.