Orbán: a másokat majmoló, törvényszerűen kisszerű kultúrpolitika korszaka véget ért

  • narancs.hu
  • 2018. október 30.

Belpol

A kormányfő a Szépművészeti Múzeum megnyitóünnepségén tartott beszédet.

Az európai kultúrharc örvénylésében most kell megvédenünk kulturális mivoltunkat, identitásunkat és szuverenitásunkat – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a felújított Szépművészeti Múzeum átadásán, kedden Budapesten.

Beszédében a kormányfő kiemelte: békében élünk saját kultúránkkal és történelmünkkel, és ez nagy ajándék a világban, „becsüljük meg”. Ugyanakkor nem lehetünk restek megvédeni a kultúránkat – tette hozzá. Orbán Viktor szerint a magyar nép évszázadokon át harcokban védte Európát és gyarapította közös értékeit, kultúrájával hozzájárult az európai sokszínűséghez.

A kormányfő azt is kifejtette, hogy a múzeum átadása komoly mérföldkő a Liget Budapest projektben is. 
Úgy vélte, mi magyarok a magasba törekvő, szellemi természetű nagyság hívei vagyunk, ezt elődeink értették és komolyan vették, így született meg a Hősök tere a millenniumi emlékművel és a Városligettel, és ezért határozták el, hogy felépítik a Szépművészeti Múzeumot.

Orbán Viktor hangsúlyozta: a Szépművészeti Múzeum újranyitása azt üzeni, hogy a „másokat majmoló, törvényszerűen kisszerű kultúrpolitika korszaka véget ért”. Ezek az eszmék a mai idők próbáját nem állják ki, hanyatlanak, enyésznek, porladnak – fogalmazott.

Bátorságunk és erőnk is van a millenniumi tradíciót folytatni. A Városligetben különleges teret építettek, és a hagyományokat megőrizve ezt a rendkívüli teret átvisszük a 21. századba, begyógyítjuk a sebeket – magyarázta. Korábban is voltak, akik a múzeum épületét nem találták elég szépnek, nemzetinek, de az idő nem őket igazolta – zárta szavait a miniszterelnök.

A megnyitóünnepségen a kormányfő mellett beszédet mondott Baán László, a múzeum főigazgatója is.

Baán megköszönte a három évig tartó, teljes körű rekonstrukció résztvevőinek munkáját, kiemelte: a művészet az egyik módja megszabadulni az emberi élet rövidségének, végességének fenyegetésétől.
A művészet a végtelenre nyíló tér, folyamatosan épülő, roppant katedrális maga is, amelyben feloldódnak a lineáris idő korlátai, ahol az ember szabadon kommunikálhat arról, mi is létezésünk értelme – fogalmazott a főigazgató.

Az épület ünnepi átadóján Orbán Viktor miniszterelnök mellett Polt Péter legfőbb ügyész, Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere, Tarlós István főpolgármester, valamint a diplomáciai testületek képviselői és a magyarországi múzeumok vezetői is részt vettek.

(via MTI)

 

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.