Orbán: A két Nobel-díjasunk mélymagyarságból jött, nem a budapesti belvárosból

  • narancs.hu
  • 2023. október 13.

Belpol

A miniszterelnök szerint szimpátiatüntetések vannak Európában a terroristák mellett, még Magyarországon is próbálkoztak ezzel. 

„Reméljük, hogy mindenkit ki tudunk hozni, aki magyar. Ez nem egyszerű egyébként” – nyilatkozott Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádióban péntek reggel a Hamász palesztin terrorszervezet és Izrael közötti háborúval kapcsolatban. A 24.hu beszámolója szerint Orbán azt mondta, egyelőre nincsenek magyar áldozatok. A kormányfő szerint a terror elfogadhatatlan, olyan brutális dolgok ezek, amiktől az ember megrendől, és Magyarország mindig a terrorizmus ellen volt. 

A magyar diplomácia azon dolgozik, hogy ne alakuljon ki nemzetközi háború. Mint fogalmazott, Donald Trump idején javult az arab-izraeli kapcsolat rendszer, a közeledést pedig folytatni kell.  (Trump éppen csütörtökön nevezte az izraeli védelmi minisztert seggfejnek.) 

„Szimpátiatüntetések vannak a terroristák mellett, egész Európában. Még Magyarországon is próbálkoztak ezzel”

– tette hozzá. A migrációs válság idején ellenőrzés nélkül engedtek be embereket, köztük ott vannak a Hamász megbízottjai is. (Azt elfelejtette megemlíteni Orbán, hogy Franciaországban csütörtökön betiltották a palesztinpárti tüntetéseket.) 

A miniszterelnök szerint az Európai Unió vezetői vakok, a jóisten elvette Brüsszel tisztánlátását. Azt akarják, hogy „erőszakos migránsokat” engedjük be, a lengyel-magyar ellenálás viszont ezt megakadályozta. Hozzátette, egy tízezer fő körüli „migránsgettót” kellene építenünk, ami szerinte abszurd. Úgy véli, ha ránézünk az európai migránspolitika térképére, akkor azt látjuk, hogy egyetlen modell vált be, mégpedig a magyar. 

Orbán Viktor az inflációról is beszélt: hagyományosan az infláció elleni küzdelem a jegybank feladata, de a kormánynak át kellett vennie ennek a feladatát és felelősségét. Szerinte november-decemberben meglesz az egyszámjegyű infláció, azonban szerették volna elérni, hogy amíg küzdenek az infláció ellen, a gazdasági növekedés viszonylag magas szinten maradjon, ez viszont nem ment. 

A miniszterelnök a két friss Nobel-díjasunkról, Karikó Katalinról és Krausz Ferencről is beszélt: kiemelte,  hogy a „mélymagyarországból” jöttek, nem a budapesti belvárosból, nem jómódú családokból. Az egyikük a kun-jász vidékről, a másikuk Mórról származik, ami sváb vidék.

Szerinte ez mutatja azt a hihetetlen életerőt, ami bennünk magyarokban van, és amiről mi időnként megfeledkezünk. „Az a tehetség tudatás, ami ebben a népben mélyen rejlik, az ha jó politika van, jó időjárás, szerencsés történelmi korszellem, akkor ezek előjönnek, ezeket elő lehet csalogatni. Ez a mi nagy tartalékunk. Ezért nem kell soha megijedni: fantasztikus koponyák teremnek valahol, kint a széleken, a mélymagyarország vidékein, akik ha egy kis lehetőséget kapnak, abban a pillanatban megindulnak fölfelé” – mondta Orbán. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.