Orbán: A két Nobel-díjasunk mélymagyarságból jött, nem a budapesti belvárosból

  • narancs.hu
  • 2023. október 13.

Belpol

A miniszterelnök szerint szimpátiatüntetések vannak Európában a terroristák mellett, még Magyarországon is próbálkoztak ezzel. 

„Reméljük, hogy mindenkit ki tudunk hozni, aki magyar. Ez nem egyszerű egyébként” – nyilatkozott Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádióban péntek reggel a Hamász palesztin terrorszervezet és Izrael közötti háborúval kapcsolatban. A 24.hu beszámolója szerint Orbán azt mondta, egyelőre nincsenek magyar áldozatok. A kormányfő szerint a terror elfogadhatatlan, olyan brutális dolgok ezek, amiktől az ember megrendől, és Magyarország mindig a terrorizmus ellen volt. 

A magyar diplomácia azon dolgozik, hogy ne alakuljon ki nemzetközi háború. Mint fogalmazott, Donald Trump idején javult az arab-izraeli kapcsolat rendszer, a közeledést pedig folytatni kell.  (Trump éppen csütörtökön nevezte az izraeli védelmi minisztert seggfejnek.) 

„Szimpátiatüntetések vannak a terroristák mellett, egész Európában. Még Magyarországon is próbálkoztak ezzel”

– tette hozzá. A migrációs válság idején ellenőrzés nélkül engedtek be embereket, köztük ott vannak a Hamász megbízottjai is. (Azt elfelejtette megemlíteni Orbán, hogy Franciaországban csütörtökön betiltották a palesztinpárti tüntetéseket.) 

A miniszterelnök szerint az Európai Unió vezetői vakok, a jóisten elvette Brüsszel tisztánlátását. Azt akarják, hogy „erőszakos migránsokat” engedjük be, a lengyel-magyar ellenálás viszont ezt megakadályozta. Hozzátette, egy tízezer fő körüli „migránsgettót” kellene építenünk, ami szerinte abszurd. Úgy véli, ha ránézünk az európai migránspolitika térképére, akkor azt látjuk, hogy egyetlen modell vált be, mégpedig a magyar. 

Orbán Viktor az inflációról is beszélt: hagyományosan az infláció elleni küzdelem a jegybank feladata, de a kormánynak át kellett vennie ennek a feladatát és felelősségét. Szerinte november-decemberben meglesz az egyszámjegyű infláció, azonban szerették volna elérni, hogy amíg küzdenek az infláció ellen, a gazdasági növekedés viszonylag magas szinten maradjon, ez viszont nem ment. 

A miniszterelnök a két friss Nobel-díjasunkról, Karikó Katalinról és Krausz Ferencről is beszélt: kiemelte,  hogy a „mélymagyarországból” jöttek, nem a budapesti belvárosból, nem jómódú családokból. Az egyikük a kun-jász vidékről, a másikuk Mórról származik, ami sváb vidék.

Szerinte ez mutatja azt a hihetetlen életerőt, ami bennünk magyarokban van, és amiről mi időnként megfeledkezünk. „Az a tehetség tudatás, ami ebben a népben mélyen rejlik, az ha jó politika van, jó időjárás, szerencsés történelmi korszellem, akkor ezek előjönnek, ezeket elő lehet csalogatni. Ez a mi nagy tartalékunk. Ezért nem kell soha megijedni: fantasztikus koponyák teremnek valahol, kint a széleken, a mélymagyarország vidékein, akik ha egy kis lehetőséget kapnak, abban a pillanatban megindulnak fölfelé” – mondta Orbán. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.