Nem nevezi ki Csák János a Zeneakadémia rektorát, pedig az egyetem előző vezetőjének megbízatása október 31-én lejár. A miniszter szerint „szűklátókörű emberek” állnak az útban,
az öt pályázó közül négyé érvénytelen, az egyetlen esélyes jelölt, Keller András pedig az utolsó pillanatban visszalépett.
Mindez Csák János Mandinernek adott „exkluzív” interjújából derült ki, amelyben a kultúráért is felelős miniszter úgy fogalmazott: „Óriási lehetőség van az akadémiában, az a célunk, hogy az intézmény a világ élvonalába tartozzon (...) Mindez azonban komoly munkát és fejlesztést igényel, és mindenekelőtt erős vezetőt. Ezt be kell látnia azoknak is, akik olyan méltatlan helyzetbe hozták a rektorjelöltet, hogy visszalépett.”
A miniszter keményen nekiment az intézménynek az interjúban: „a Zeneakadémia nem tudott kiizzadni egyetlen hasonló színvonalú jelöltet sem. A tagadásban élnek, kicsinyes személyes érdekeknek rendelik alá az egyetem jövőjét.”
Keller András csütörtökön este lapunknak is eljuttatta azt a levelet, amit Csáknak küldött. Ebben azt írta: „Az elmúlt hónapokban Rektor asszony támogatása ellenére a Zeneakadémia vezetése hónapokon keresztül lejárató rágalomkampányt indított ellenem a hazai és nemzetközi sajtóban, valamint a közösségi médiában. Minden ok nélkül sorozatosan értek aljas és alaptalan támadások, amelyek négy évtizedes pályám eredményeit és a személyemet kívánták besározni.
A pályázatom nyilvánosságra hozatala után azt az üzenetet kaptam a szenátus felől, »ha egy kőműves indul el ellenem, akkor azt fogják megválasztani« velem szemben.
Néhány nappal ezelőtt a Zeneakadémia egyik vezetője újabb fenyegetést juttatott el hozzám: abban az esetben, ha rektorrá választanának, világméretű lejárató kampányt indítanak és tüntetést szerveznek ellenem.” (A teljes levél itt olvasható.)
A hegedűművész-karmester azt is leírta: a leköszönő rektor, Vigh Andrea támogatásáról biztosította: „meglátogatott az otthonomban, és elmondta nekem, hogy egyedül engem tudna elképzelni a következő rektornak, és ehhez felajánlotta a segítségét. Bíztatása nagyon sokat jelentett számomra.”
Ez csak azért figyelemreméltó, mert kettejük viszonya nem volt felhőtlen a múltban. Keller András 2015-ben viharos körülmények között távozott a Zeneakadémia óraadói közül.
Keller András kinevezését sokan valóban nem fogadták volna szívesen a muzsikusszakmában, és az sem javította a megítélését, hogy sokak szerint rá szabták a pályázatot. A karmesternek nincsen egyetemi tanári címe, azt csak a Kossuth-díjáért cserébe kapta meg az Magyar Művészeti Akadémián keresztül, amit a „lex Mocsai”-nak nevezett törvény tett lehetővé. Az is árulkodó volt, hogy Csák egyedül Kellerrel egyeztetett a folyamat alatt, aki az áprilisban bejegyzett Muzsikusok Szövetségének elnöke.
A rektori pályázatot június elején tette közzé a Kulturális és Innovációs Minisztérium, a felhívás „diszkriminatív” volta ellen az egyetem több mint kétszáz oktatója és dolgozója tiltakozott. Később Csák újra kiírta a pályázatot, de abban egy állami díj feltételével kizárta azt a jelöltet, akit az egyetem szenátusa támogatott volna. Ahogy akkori cikkünkben írtuk: a szenátusnak ezután olyan jelöltet kellett volna találnia, aki a miniszter tetszését is elnyeri. Ilyet azonban nem sikerült. A szenátus bizalmát élvező Tóth Péter zeneszerző az esélytelenek nyugalmával lendült bele a rektori székért folyó versenybe, de az utolsó pillanatig kérette magát, és nem is tette közzé a pályázatát. Keller pályaműve ellenben nyilvános volt, el is olvastuk: vitatkozni lehetett vele, szégyenkezni semmiképpen nem kellett miatta.
Az elmúlt hetekben gyanús volt a csend az intézmény körül. Most kiderült, hogy a Zeneakadémia szenátusa még októberben sem kapta meg Csáktól a lehetséges jelöltek névsorát, akikről szavazhatna, hiába sürgették a minisztériumot. Egyes találgatások szerint Keller pozícióját nem segítette, hogy a leköszönő MMA-elnök, Vashegyi György karmester pozíciója meggyengült. Az MMA október eleji ülésén L. Simon László megakadályozta, hogy Vashegyit – aki Keller egyik befolyásos támogatója volt – tiszteletbeli elnökké nevezzék ki.
Könnyen lehet, hogy a négy kieső pályázó valóban nem felelt meg a feltételeknek. Csák János azt mondja, a kiesők a hiánypótlásra is kaptak lehetőséget, de nem éltek vele. Tóth Péter viszont tegnap jelezte, hogy ő maga is az interjúból értesült arról, hogy a pályázata elégtelen: „Szeretném leszögezni, hogy semmilyen hiánypótlásra felszólító telefont, levelet, e-mailt, sms-t nem kaptam. Igaz, nem is vártam, hiszen pályázatom – ezt biztosan állíthatom – minden pályázati követelménynek megfelelt.” Az eljárást méltatlannak érzi, és levélben fogja kérni a minisztert, mit csinált rosszul.
A visszalépő Keller elutasítottsága túl magas ahhoz, hogy békében irányítsa az intézményt. „Mérlegelve a körülményeket, ebben a légkörben jelenleg nem megvalósítható a pályázatom, ezért azt a mai napon visszavonom” – írta a miniszternek megküldött levélben a karmester.
Még semmi biztosat nem tudunk, de Csák azt nyilatkozta, október 31-e után a rektorhelyettes veheti át az intézmény vezetését. „Én pedig elmondom a fenntartói elvárásaimat, azt, hogy hova kell eljutnia az intézménynek. Ha meg tudunk egyezni, arról is megállapodunk, hogy milyen módon tudja ezt a kormány segíteni” – toldotta hozzá a miniszter, és tagadta, hogy a modellváltás terítéken lenne, riogatásnak nevezte az erről való beszédet. Az intézmény teljes vagyonának – és történelmi épületének – privatizálásának valóban nem örülnének a zenészek, pedig a Liszt Ferenc téri palota pompás trófea lenne Orbán Viktor vitrinjében.
