Sűrű nap a hétfői a parlamentben: a tavaszi ülésszak Orbán Viktor miniszterelnök beszédével indult, majd elfogadják Novák Katalin lemondását, megválasztják Sulyok Tamás alkotmánybírósági elnököt új államfőnek, 19 hónap halogatás után megszavazzák Svédország NATO-tagságát, valamint az életvégi döntésekről is vitáznak.
Orbán Viktor felszólalásának elején a kegyelmi ügyről és Novák Katalin lemondásáról beszélt. A Telex tudósítása szerint a miniszterelnök úgy fogalmazott, a köztársasági elnök lemondásának oka egy olyan kegyelmi döntés volt, amelyben csak egyféle módon lehetett volna dönteni, el kellett volna utasítani, ám „nem ez történt, ezért a lemondás helyes döntés volt”. A miniszterelnök kijelentette, a gyerek abszolút, teljes körű védelmet élvez, az elkövetőt pedig meg kell büntetni, a büntetést le kell tölteni.
„Aki nevelőként nem a gyermek pártját fogja, annak nincs mentsége és nem számíthat kegyelemre Magyarországon.”
Éppen ezért a miniszterelnök arra kérte a képviselőket, kezdjenek hozzá a jogszabályok áttekintéséhez, hogy pedofil ügyben elítélt bűnözőket feltételesen se lehessen szabadon engedni, a bíróságokat pedig arra kérte, hogy a folyamatban lévő ügyekben erre tekintettel hozzák meg a döntéseket. Orbán szerint a bicskei gyerekotthonban történt bűncselekmények súlyos aggályokat vetnek fel, ahogy az is, hogy az intézmény pedofil vezetőjét csak második kísérletre sikerült elítélni. Ezért elrendelte, a intézményvezetők átvilágítását, aminek során a „szexuális devianciákat” is vizsgálják majd.
Az államfőváltással kapcsolatban a miniszterelnök úgy fogalmazott, mivel Magyarország egy erős és stabil ország, egy államfőválasztást úgy kell megoldani, hogy még átmeneti zavar se keletkezzen, „elvégre ezért választottak meg az emberek minket”. Ennek szerinte úgy tudnak eleget tenni, ha rögtön megválasztják az új államfőt, Sulyok Tamást, akiben szerinte vitathatatlan tekintély és nagy tapasztalat van.
A kormány a képviselők elé terjesztette a svédek NATO-csatlakozását – folytatta Orbán, majd arról beszélt, hogy a NATO egy védelmi szövetség, a tagállamok pedig arra szövetkeznek, hogy külső támadás esetén kölcsönösen megvédjék egymást. Orbán szerint éppen ezért fontos, hogy mielőtt beengedünk valakit ebbe a szövetségbe, rendezzük a kapcsolatot az adott országgal. A skandináv országokkal hosszú és színes vita folyik, amibe Orbán szerint többen is megpróbáltak kívülről beavatkozni, ez azonban nem segítette, hanem hátráltatta az ügyet.
„Magyarország szuverén ország, nem hagyja, hogy mások diktáljanak neki”
– jelentette ki a kormányfő, hozzátéve, a svéd miniszterelnök pénteki budapesti látogatása hozzájárult a két ország közti „fair és tiszteletteljes viszonyhoz”. A két ország számára szerinte kölcsönösen előnyös megállapodásokat hoztak a tető alá: Magyarország légvédelmi és légi támadóképességét svéd gyártmányú vadászgépek biztosítják, a vadászgépekről szóló korábbi szerződést meghosszabbították, és négy új gépet vásárol Magyarország. Orbán Viktor hangsúlyozta, Svédország NATO-csatlakozása erősíti Magyarország biztonságát, ezért arra kérte a képviselőket, hogy szavazzák meg a svéd csatlakozást.
A védelmi képességekkel kapcsolatban Orbán kitért a szomszédban immár két éve zajló „borzalmas háborúra” is. „Magyarország gyászolja a háború áldozatait, együtt érez az özveggyé és árvává tett százezrekkel” – mondta a miniszterelnök hozzátéve, hogy a magyarok kezdettől tudják, hogy ennek a konfliktusnak nincs katonai megoldása, ezért „a háború évfordulóján újra azonnali tűzszünetet és béketárgyalásokat” szorgalmaznak.
