Magyar Narancs: Jobb vagy rosszabb lett az új gyülekezési törvény, mint amilyen a régi volt?
Hegyi Szabolcs: Szerintem rosszabb lett.
M. Tóth Balázs: Szerintem nem lett rosszabb. Az előző gyülekezési törvényünk 29 éves jogszabály volt, a gyülekezési jog számos részletkérdését nem szabályozta, ami nem csoda, hiszen ’89 előtt nem létezett gyülekezési jog, nem volt mire támaszkodni. Számos gyakorlati kérdésre a rendőrség, a bíróság vagy az Alkotmánybíróság adott valamilyen választ, de nem volt egységes a jogalkalmazás. Vitatott volt a gyülekezés fogalma, hogy ki egy tüntetés szervezője, rendezője, résztvevője, milyen az ő viszonyuk egymáshoz és a rendőrséghez. Nem volt világos, mit kell kezdeni a versengő, azonos helyre és időpontra bejelentett gyülekezésekkel. Ezeket a hiányokat az új törvény pótolja. A tüntetések előzetes tiltását új koncepcionális alapra helyezi a szabályozás, erről van elvi vitánk Szabolccsal. Korábban két szűken meghatározott esetben lehetett megtiltani egy tüntetést, és volt egy csomó másik ok, ami lehetővé tette, hogy a már tudomásul vett rendezvényt feloszlassák. Az új törvény szerint viszont azt a gyülekezést, amit fel lehetne oszlatni, előre be is lehet tiltani.
MN: A TASZ ezt azért bírálja, mert az előzetes tiltás erősebb korlátozás, mint az oszlatás?
Hegyi Szabolcs: Igen, a gyülekezési jog legsúlyosabb korlátozása az előzetes tiltás, hiszen ilyenkor el sem kezdődhet a tüntetés. Abban nincs vita, hogy a régi törvény reformra szorult, de ez nem indokolt koncepcionálisan új szabályozást, elég lett volna módosítani az eredeti törvényt. Ehhez képest valóban kibővült, és ami rosszabb, fellazult a tiltó okok listája. Az előző törvény inkább az állampolgárnak, a jog alanyának kedvezett, a mostani a rendőrség dolgát teszi egyszerűbbé.
MN: Hogyan lehet egy tüntetésről még a megkezdése előtt megmondani, hogy betiltható, mert sérteni fogja mások jogait vagy a közrendet, a közbiztonságot?
M. Tóth Balázs: Nem jó a kérdés, mert ha nem lehet egyértelműen megmondani, akkor nem is lehet betiltani. Vannak viszont olyan esetek, amikor a bejelentés tartalmából kiderül, hogy a tüntetés aránytalanul sérteni fogja mások jogait. Ha azt mondom, hogy három hónapig száz megawattal fogok ordítani egy politikus háza előtt, világos, hogy a gyülekezési jog nem arányos gyakorlására készülök, mert gyakorlatilag sem a politikus, sem a családtagjai, sem a szomszédai nem tudnák használni az ingatlanjukat. Az előző törvény alapján azt sem lehetett volna kezelni, ha a bejelentésből kiderül, hogy a gyűlésen fel akarnak áldozni egy gerinces állatot. Az állatkínzás bűncselekmény, de eddig egy tüntetést akkor sem lehetett betiltani, ha a rendőrség tudta, hogy bűncselekményt fog megvalósítani a gyülekezés. Ha a tüntetést nyilvánvalóan az első másodpercben oszlatni kellene, szerintem észszerű, ha nem várjuk meg, hogy összegyűljenek az emberek, hanem elejét vesszük a jogsértő gyülekezésnek.
Hegyi Szabolcs: Előzetes tiltáskor a rendőrségnek a jövőre nézve kell mérlegelnie, ezért fontos, hogy ezt a lehető legpontosabb, legobjektívebb indokok alapján tegye. Ennek a követelménynek az előző törvény inkább megfelelt, mint a mostani. A gyakorlat úgy nézett ki egyébként, hogy ha a hatóságnak kétségei voltak a bejelentéssel kapcsolatban, egyeztetésre hívta a szervezőt, ahol azt is közölhette vele, hogy ha ebben a formában valósul meg a tüntetés, azt az első pillanatban fel fogják oszlatni. A bejelentőre volt bízva, ezt bevállalja-e, vagy módosít a rendezvény paraméterein. Az új törvény alapján a rendőrség könnyebben dönthet a tiltásról, bár az pozitívum, hogy tiltó határozat helyett feltételeket is előírhat – például a hangerőre, az időtartamra –, amelyek mellett mégis megtartható a problémásnak ítélt gyülekezés.
MN: Az előző törvény alapján volt arra példa, hogy mások jogaira hivatkozva oszlattak fel tüntetéseket?
Hegyi Szabolcs: Volt, de ami súlyosabb, hogy bár nem szerepelt az előzetes tiltó okok között, mégis tiltottak be tüntetést mások jogainak és szabadságának sérelmére hivatkozva. Bizonyos esetekben a bíróság elfogadta a rendőrség érvelését, más esetekben hatályon kívül helyezte a tiltást. Több ilyen ügy az Alkotmánybíróság elé került, az AB pedig felhívta az Országgyűlést, hogy alkossa meg a gyülekezési jog gyakorlását mások jogainak és szabadságának érvényesülésével összhangba hozó szabályt. Ebből lett az új törvény.
M. Tóth Balázs: Tipikusan szélsőjobboldali szervezetek által meghirdetett tüntetéseket tiltottak meg vagy oszlattak fel, például a becsület napi megemlékezést vagy a zsinagóga elé Adj gázt! néven meghirdetett tüntetést. Politikusok, így a miniszterelnök háza elé meghirdetett tüntetéseknél is felmerült az előzetes tiltás. A korábbi törvény alapján szerintem sem lehetett volna oszlatási okokból előzetes tiltási okokat kreálni, de ez nem jelenti azt, hogy a tiltási okokat törvénymódosítással ne lehetett volna bővíteni. Ezt mondta ki az Alkotmánybíróság is.
MN: Elképzelhető, hogy a rendőrség most olyan tüntetéseket is meg fog tiltani, amelyeket a korábbi törvény alapján nem oszlatott volna fel? Ez logikus lenne, mert oszlatni politikailag kockázatosabb, rosszabbul néz ki a tévében.
M. Tóth Balázs: Nyilván kellemetlenebb oszlatni, erőszakkal jár, és lehet róla a rendőrállam képzetét keltő vágóképet készíteni. De az előzetes tiltás is kétélű fegyver. Az emberek nem feltétlenül mennek ki az ötszázadik tüntetésre, aminek megint nem lesz következménye. Ha viszont valamit betiltanak, éppen a tiltás miatti felháborodás fokozhatja a politikai aktivitást. Az előzetes tiltással szemben ráadásul nagyon gyors jogorvoslattal lehet élni. Mindenki a rendőrségtől fél, de a rendőrség felett ott van egy három napon belül lefolytatható bírósági kontroll. A rendőrség első próbálkozása az új törvény jogkorlátozó alkalmazására el is bukott a bíróságon. A közlekedés rendjének sérelmére hivatkozva tiltottak meg egy tüntetést Üllő határában, de a bíróság kimondta, hogy a sérelemnek aránytalannak kell lennie, és az aránytalanságot a rendőrségnek kellett volna bizonyítania. Gyurcsányék Erdoğan elleni tüntetését tiltották még meg az új szabály alapján, de a DK ott nem tette meg azt a minimális erőfeszítést, hogy bíróságra vigye az ügyet.
Hegyi Szabolcs: A rendőrség szempontjából egyszerűbb előzetesen tiltani, mint oszlatni. Még ha bíróságra is kell menniük, egy jogtanácsos munkáját igényli az egész. Oszlatásnál ellenben akár egy regiment rendőrnek is fel kell vonulnia a biztosításhoz, biztosítási tervet kell készíteni, és adott esetben éles szituációban oszlatniuk is kell. Ez jóval több erőforrást igényel, és kockázatosabb is. Épp elég oka lehet rá a rendőrségnek, hogy inkább előzetesen tiltson.
MN: A háromnapos jogorvoslat akkor is garancia, ha, mondjuk, Áder János aláír egy törvényt délelőtt, és estére szeretnék tüntetést hirdetni a Sándor-palotához?
Hegyi Szabolcs: A gyors tüntetések kicsúszhatnak a határidőből, de ez így is a leggyorsabb jogorvoslati eljárás a magyar jogrendszerben. Van egy rendőrségi döntés, három napon belül megtámadhatod, és a bíróságnak három napon belül döntenie kell. Ennél gyorsabb ügyintézést fizikailag is nehéz lenne előírni.
M. Tóth Balázs: A spontán gyülekezést egyáltalán nem kell bejelenteni, a gyors gyülekezésnél pedig esélyes, hogy a szervező tudomást sem szerez a tiltásról, de legalábbis nincs ideje értesíteni a résztvevőket. Előfordulhat az is, hogy jogszerűtlennek tartja a rendőrségi döntést, ezért a tiltás ellenére is megtartja a tüntetést. A rendőrségnek ilyenkor kötelessége lenne a betiltott gyülekezést feloszlatni, de ha nem is oszlatja fel, a bejelentővel szemben később szabálysértési eljárást indíthat. Ebben az eljárásban már vitássá tehető az előzetes tiltás jogszerűsége, ahogy egyébként az oszlatás jogellenessége miatt is lehet perelni.
MN: Nézzünk egy másik hipotetikus esetet! Balázs említette, ha egy bejelentésből kiderül, hogy valakinek a háza előtt hónapokig kiabálni fognak, megalapozott lehet az előzetes tiltás. Mi történik majd, ha valaki csak egy délutánra jelent be tüntetést Orbán Viktor háza elé?
M. Tóth Balázs: Orbán Viktor háza praktikusan most is szent és sérthetetlen terület, senkit nem engednek oda tüntetni akkor sem, ha a bíróság megállapítja, hogy jogellenes a tiltás. Ha ez így marad, nem lesz újdonság. Az reális veszély, hogy a hatalmon lévő párt prominenseit Orbán Viktoron túl is hajlamos lesz az indokoltnál erősebben védeni a rendőrség. Látva a kormány és a bíróságok között egyre élesedő konfliktust, nem kizárt, hogy egyes bírák is politikai szempontokat mérlegelnek majd a rendőrségi tiltások felülvizsgálatánál.
Hegyi Szabolcs: Az új törvény kifejezetten lehetővé teszi, hogy a rendőrség a szomszédok magánélethez való jogára hivatkozva tiltson be tüntetéseket. De ez a gyakorlat már korábban kialakult.
A devizahiteles tiltakozók eleinte valóban többhetes időtartamokra jelentettek be tüntetést Orbán háza elé, a Cinege utcába, egy idő után azonban vették a lapot, egészen rövid tüntetésekkel próbálkoztak, a rendőrség mégis mindegyikre azt mondta, hogy sértené a környéken élők jogait. Arra is rendszeresen hivatkozott a hatóság, hogy a TEK lezárta a területet. Most lényegében legalizálták a korábbi törvény alapján még jogsértő gyakorlatot.
MN: Az új törvény beemeli a diplomáciai mentességet élvező személyekkel kapcsolatos kötelezettség akadályozását az előzetes tiltó okok közé. De a rendőrség eddig is számos külföldi politikus elleni tüntetést tiltott meg.
Hegyi Szabolcs: A miniszterelnök házánál is arra hivatkozott a TEK, hogy védett személy tartózkodik a területen, a Kossuth teret is rendszeresen kiüríti a rendőrség, ha magas rangú külföldi vendég érkezik, és a TEK vagy az Országgyűlési Őrség területlezárást rendel el. Korábbi pereinkben született olyan ítélet, amely szerint a területlezárási határozat nem jelenti automatikusan azt, hogy a rendőrségnek minden oda bejelentett tüntetést meg kell tiltani. Vizsgálni kell, hogy enyhébb eszközökkel, például fokozott ellenőrzéssel garantálni lehet-e a védett személyek biztonságát.
M. Tóth Balázs: Merkel és Putyin látogatásánál is volt már ilyen tiltás. A kínai államfő elleni gyülekezéseket 2010 előtt a balliberális kormány tiltotta be, és a jobboldal tiltakozott, most a jobboldali kormány tilt, és a balliberálisok tiltakoznak. Az alapprobléma az, hogy a műveleti területté nyilvánítás és a gyülekezési jog viszonya nincs rendezve, és ezt az új törvény sem oldja meg.
MN: A versengő tüntetések szabályozását – vagyis hogy az először bejelentett rendezvény élvez elsőbbséget – általában a törvény pozitívumaként szokták említeni. De amellett is érvelhetnénk, hogy az ellentüntetéshez vagy egy tüntetés megzavarásához is joga van a polgároknak. Ezt nem korlátozza az új szabályozás?
M. Tóth Balázs: Nem korlátozza, mert csak abban az esetben tiltható meg a később bejelentett tüntetés, ha a két rendezvény együttes megtartása fizikailag kizárt. Ha a Kossuth téren harmincan szeretnénk tüntetni a mosómedvék jogaiért, huszonheten meg a kacsaúsztatók felújításáért, minden további nélkül tudomásul vehető mindkét rendezvény. Ez a szabály inkább az olyan abszurd helyzeteket előzheti meg, mint amikor a Milla tüntetésein körbe kellett kordonozni a szélsőséges ellentüntetőket a tömeg közepén, a Szabad sajtó úton. A tiltakozáshoz való jogot egy sokkal súlyosabb dolog üresíti ki. A büntető törvénykönyv legújabb módosítása szerint az is bűncselekmény, ha valaki erőszakmentesen megzavar egy tüntetést. Ez nyilván a Juhász Péter-féle fütyülős tiltakozásokra reagál. Az ma már bűncselekménynek számítana, de legalábbis nyilvánvalóan felmerülne a büntetőeljárás lehetősége.
Hegyi Szabolcs: Jó, hogy az új törvény szabályozza a versengő tüntetéseket, de kérdés, hogy a rendőrség mennyivel fog szigorúbban mérlegelni, megakadályoz-e olyan helyzeteket is, amikor a két ellentétes tüntetés megtartható lenne, csak több erőfeszítést igényelne a biztosításuk. Félő, hogy erről nem mindig alapjogi és szakmai indokok alapján fognak dönteni.
MN: Változik a közterület fogalma is, ahol az ingatlan tulajdonosának engedélye nélkül lehet gyűlést szervezni. Ez a szabály olyan tiltakozások ellen születhetett, mint amikor a Fidesz-székház udvarára másztak be a tüntetők?
Hegyi Szabolcs: A Fidesz-székháznál tartott tüntetés esetében egy nem szabadon megközelíthető, hanem kerítéssel lezárt területről volt szó. Azzal, hogy a tüntetők bemásztak, kikerültek a gyülekezési törvény hatálya alól, polgári engedetlenségbe csapott át az akció. A gyülekezési jog sem teszi lehetővé, hogy bárkinek a magántulajdonán engedély nélkül lehessen tüntetni.
M. Tóth Balázs: Más problémákhoz fog vezetni a közterület fogalmának változása. A régi törvény ezt mindenki számára korlátozás nélkül igénybe vehető területként határozta meg, az új szabály kifejezetten állami vagy önkormányzati tulajdonról beszél. Az állami kukaholding székháza körüli terület nem közvetlen állami tulajdon. Akkor ott lehet tüntetni? Mekkora állami részesedés kell egy cégben ahhoz, hogy a telephelyei már állami tulajdonnak minősüljenek? Mi lesz az állam által létrehozott alapítványok ingatlanjaival? Vagy ott vannak az oligarcha cégek, vagy a multik parkolói, ahol korábban rendszeresek voltak a tüntetések. Az új törvény alapján a rendőrség itt nem fogja tudomásul venni a gyülekezést, és a bíróság sem nagyon tehet majd mást, mint hogy helybenhagyja a tiltó határozatot. Szerintem ez nem helyes.
MN: A bírósági gyakorlat az előző törvény alapján egyenetlen volt. Az üllői, a TASZ által képviselt ügyben a közlekedés rendjéről született döntést követni fogja a többi bíróság?
Hegyi Szabolcs: Ehhez azért fűzök reményeket, mert egy kritikus paraméterekkel rendelkező tüntetésről, egy félpályás útlezárásról szólt a jogvita, a polgárok éppen a túlzott teherautó-forgalom miatt tiltakoztak. A közlekedés megzavarása kifejezett cél volt, a rendőrség az új törvény alapján tiltott, a bíróság viszont kimondta, hogy a közlekedés zavarása önmagában nem elegendő ok a tiltásra. Jó magasra helyezte tehát a mércét a bíróság, és bízom benne, hogy hasonló ügyekben a bíróságok ehhez fognak igazodni.
MN: Azt el tudják képzelni, hogy ha politikailag nem lesz megfelelő a bírósági gyakorlat, az Alkotmánybíróság vagy a Kúria valamiféle iránymutatást ad?
M. Tóth Balázs: A rendes bírósági rendszerre messze nincs akkora hatása a kétharmadnak, mint az Alkotmánybíróságra. Ha valamit nagyon el akarnak érni, valószínűleg az AB-n keresztül próbálkoznak majd. Az Alkotmánybíróság megállapíthatna olyan kötelező érvényű alkotmányos követelményt, ami rossz irányba viszi el a bírói gyakorlatot. De hozzáteszem, hogy eddig még a mostani AB sem hozott tarthatatlan döntéseket gyülekezési jogi ügyekben. A Kúria felől azért nem várok beavatkozást, mert a Kúria joggyakorlat-elemző csoportja 2017-ben vizsgálta a gyülekezési szabályok alkalmazását, és egy elég jó színvonalú anyagot adott ki.
MN: A törvény megítélését lehet függetleníteni a jogállamiság általános helyzetétől, a politikai kontextustól?
Hegyi Szabolcs: A politikai kontextus szerepet játszik a törvény megítélésében. A közigazgatási bíráskodás átalakítása fontos körülmény lehet, erős a gyanú, hogy az egész reform célja a kormánynak kedvezőbb döntések kierőszakolása, például gyülekezési jogi ügyekben. Éppen azért, mert a gyakorlatban fog eldőlni, mennyire súlyos korlátozást jelentenek az új szabályok, lényeges kérdés, hogy a közigazgatási bírák honnan érkeznek, mennyire lesznek lojálisak a hatalomhoz. Attól is nehéz elvonatkoztatni, hogy a rendőrség már az előző törvény határait is erősen feszegette, olyan pozíciókba állt bele, amelyek jogellenességét korábban bíróság mondta ki. Aligha ad okot bizakodásra, hogy most még több mérlegelési lehetőségük lesz.
M. Tóth Balázs: Szerintem sem lehet elvonatkoztatni a politikai kontextustól, de meg kell próbálni. Nem lehet, mert nyilván naivitás lenne figyelmen kívül hagyni a tágabb folyamatokat, például hogy ezt a jogterületet is érinti a közigazgatási bíróságok reformja. Azért érdemes mégis a törvény szövegére koncentrálni, mert ügyvédi gyakorlatom szerint a bíróságok számtalanszor hoznak a kormánynak kellemetlen döntéseket, akár politikailag érzékeny gyülekezési jogi ügyekben is. Az új törvényt egy független, a döntések politikai hatásával nem foglalkozó bíró szemüvegén keresztül is próbálom nézni. Hozhat-e az új szabályhalmaz alapján az alkotmányos, emberi jogi sztenderdeknek és a saját erkölcsi ízlésének megfelelő ítéleteket egy ilyen bíró? Szerintem igen. Ha mégsem ez lesz az uralkodó gyakorlat, az nem biztos, hogy a gyülekezési törvény hibája.
| Mikor tilthatnak? Az előző, 1989-es gyülekezési törvény szerint a rendőrség a rendezvény megtartását megtilthatta, ha az „a népképviseleti szervek vagy a bíróságok zavartalan működését súlyosan veszélyeztetné, vagy ha a közlekedés más útvonalon nem biztosítható”. Az új törvény értelmében akkor lehet tiltani, ha „a rendelkezésre álló információk alapján megalapozottan feltehető, hogy a gyűlés a közbiztonságot vagy a közrendet közvetlenül, szükségtelen és aránytalan mértékben veszélyezteti, illetve mások jogainak és szabadságának szükségtelen mértékű és aránytalan sérelmével jár”. A közbiztonságot különösen az veszélyezteti, ha „a felhívás vagy a gyűlés bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást valósít meg”. A közrend veszélyeztetésének aleseteként a törvény a bíróságok működésének megzavarását, a közlekedés rendjének sérelmét és „a diplomáciai vagy nemzetközi jogon alapuló egyéb mentességet élvező, Magyarországon tartózkodó személy vonatkozásában vállalt kötelezettség” teljesítésének akadályozását sorolja. Mások jogainak és szabadságának sérelme alatt például azt kell érteni, ha a gyűlés alkalmas „mások magán- és családi életének védelméhez való jogának, otthonának, emberi méltóságának, a magyar nemzet, a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságának a megsértésére, vagy szabad mozgáshoz, tartózkodási hely szabad megválasztásához való jogának korlátozására”. |
