Orbán Viktor kedvelt püspöke húszmilliárd forintos fejlesztésekkel puhítja Szegedet

  • narancs.hu
  • 2018. május 5.

Belpol

A jövő évi önkormányzati választás előtt talán a szegediek is megvilágosodnak, végre.

Húszmilliárd forintot költhet el Kiss-Rigó László egyházmegyéje különböző fejlesztésekre. A Szeged-Csanádi Egyházmegye hatmilliárd forint, mondjuk úgy, előleget már meg is kapott: stadion épül, látogatóközpont meg luxusétterem, és a terveknek itt még koránt sincs vége – emlékeztet részletes cikkében a hvg.hu. Mivel Szeged nem fideszes vezetésű, kénytelen az egyház intézni azt a dicsőséges feladatot, amit máshol az önkormányzatok visznek, így az MSZP-s Botka László nemigen fog szalagot vagdosni átadásokon.

Botka László korábban mindig együttműködött Orbán jó barátjával, Kiss-Rigó püspökkel, sőt, akkor sem tiltakozott túlságosan, amikor először vetődött fel, hogy Szegeden az egyház építene stadiont; akkor még úgy volt, hogy tao-pénzből.

Közben a 3 milliárd forint taóból 10 milliárdos állami támogatás lett, a stadion pedig mint Ifjúsági Centrum épül. Teljes erőbedobással dolgozik rajta Garancsi István cége, Orbán másik kedvelt NER-társa, hogy mielőbb kész legyen a létesítmény. A Magyar Közlönyben szereplő információk szerint az egyházi projekt engedélyeztetését, a hatósági eljárásokat a megyei kormányhivatal vezetője koordinálja, míg a központi tervtanács az építészeti ügyekben jár el. Vagyis a helyi erőknek nincs és nem is lesz beleszólása a beruházásokba.

(hvg.hu)

Figyelmébe ajánljuk

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Ebben nem lesz dicsőség

Talán az izraeli „béketeremtés” sikere, illetve az azt követő frenetikus, globális, és Donald Trump személyes béketeremtői képességeit külön is hangsúlyozó ünneplés sarkallta az elnököt arra, hogy ismét feltűrje az ingujját az ukrajnai rendezés érdekében, és személyes találkozóra siessen Vlagyimir Putyinnal.

Legyetek gonoszok!  

Nagy terjedelemben ismertette a Telex egy a laphoz eljuttatott hangfelvétel alapján Orbán Viktor vasárnapi beszédét, amelyet a Harcosok Klubja „edzőtáborában” tartott 1500 aktivista előtt, a zánkai Erzsébet-táborban.

Elkenték

Legalább kilenc hazai bíróság kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál (AB) a védettségi igazolással való visszaélést szabadságvesztéssel fenyegető kormányrendelet Alaptörvény-ellenességének kimondását, mivel jogi képtelenség a Büntető törvénykönyv felülírása egy rendelettel. Az AB sajátosan hárított.

Vadászok, kergetők, árulók

Nyíltan támogatja a Magyar Önvédelmi Mozgalom a Mi Hazánk céljait – kérdés, hogy a Fideszt is kiszolgálják-e. Az utóbbi időben sokan léptek be a szervezetbe. Egyes tagok úgy vélik, hogy a mozgalomra túl nagy hatást gyakorolnak a pártok.

„Vegyük a következő lépcsőfokokat”

A frissen előrelépett pártigazgató szerint megvan a parlamentbe jutáshoz szükséges mennyiségű szavazója a komolyodó viccpártnak, azt pedig átverésnek tartja, hogy a kormányváltás esélyét rontanák. De kifejtett mást is az ígéretek nélkül politizáló, magát DK-sérültnek tartó politikus.

Mi van a fájdalmon túl?

A művész, akinek egész életében a teste volt a vászon, a nyelv, az eszköz, a fegyver, gondolatiságának hordozója, nyolcvanhoz közeledve is az emberi testet vizsgálja. E nagyszabású retrospektív tárlat nemcsak az életmű bemutatására törekedett, hanem egy művészi filozófia összegzésére is.

Az esendő ember felmutatása

  • Simonyi Balázs

Szándékosan az események „peremén” fotózott, úgymond a lényegtelent. Mondogatta: neki akkor kezdődik a munkája, amikor másnak, a hivatásos sajtófotósnak véget ér. A mi munkánk az óriási életművel most kezdődik. Ha lefotózom, a fénnyel becsapdázott valóság nem múlik el, nem hal meg: ez a fotográfus önfeláldozása.