A kampány közepén adott interjút Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke a kormánypárti Magyar Időknek. Az összes ellenzéki pártot megbüntető, de a Fidesz–KDNP-nél mindent rendben találó szervezet vezetője akkor többek között azt mondta, „arra volna szükség, hogy a politikai pártokban is tudatosuljon, nem vonhatják ki magukat a szabályok alól”. Az ÁSZ egyébként továbbra is keménykedik az ellenzéki pártokkal: nemrég a szervezet megfelelőnek találta ugyan az MSZP, az Együtt és a Liberálisok intézkedési tervét a gazdálkodásukban feltárt szabálytalanságok megszüntetésére, és az LMP-től is kiegészítést kért, ám a Jobbik, a DK és a Párbeszéd intézkedési tervét nem fogadta el. (Mint ismert, az ÁSZ tavaly év végén, idén év elején – tehát a választás előtt – átvilágította az ellenzéki pártokat, és a Jobbikra gigabüntetést, több szervezetre pedig milliós bírságot rótt ki. A Jobbik összességében 663 milliós büntetése a legnagyobb ellenzéki pártot hozhatja kiszolgáltatott helyzetbe. Igaz, a kormány „kegyet gyakorolt” akkor, amikor az illetékes miniszter engedélyezte a halasztott fizetést.)
„Domokos László ma »független« ÁSZ-elnökként is komoly és meglehetősen egyoldalú függősségi viszonyban van a NER korlátlan urával, Orbán Viktorral szemben. Aligha képzelhető el, hogy a kormányfő személyesen adta ki az ellenzéki pártok pénzbüntetéséről szóló a parancsot az egykori fideszes képviselőnek, ám Domokos, mint ebben a rendszerben a legtöbben, teljesíteni, sőt alkalmasint túlteljesíteni akar. Egy függőségi helyzetben lévő embertől ez el is várható, ez az ilyenkor szokásos politikai protokoll része” – mondta a Narancsnak Tóth Károly volt szocialista országgyűlési és békéscsabai önkormányzati képviselő, aki több cikluson keresztül volt a törvényhozás nemzetbiztonsági bizottságának tagja.
Az említett interjúban Domokos a mindenkire kötelező szabályok betartásáról beszélt. Régebbi cikkeink alapján nem árt ebből a szempontból felidézni korábbi pályája néhány epizódját.
Út az ÁSZ-elnökségig
| ||
A Békés megyei Újkígyóson született, Békéscsabán érettségizett és az egyetemi közgazdászdiplomát Pécsett megszerző Domokos László pályáját 2010-es ÁSZ-elnöki kinevezésekor megrajzoltuk. Az egyéni országgyűlési választókerületi képviselő és Békés megyei közgyűlési elnök Domokos Lászlót a 2010-es, elsöprő fideszes győzelmet hozó parlamenti választás után kérte föl Orbán Viktor az Állami Számvevőszék vezetésére. Ez sokakat váratlanul érintetett (magát Domokost is), de a függelmi viszonyokon alapuló Fidesz-világban egy Orbántól érkező ajánlatot nem tanácsos visszautasítani. Ezért az összeférhetetlenség miatt Domokos László lemondott minden politikai tisztségéről, és kilépett a Fideszből. Annak idején a HVG Portré rovatában így nyilatkozott minderről. „Meg is kérdeztem Lázár János frakcióvezetőtől, hogy miért nem előbb szóltak, mert akkor nem indultam volna a képviselőségért. Korábban kormánytagságról, államtitkári felkérésekről volt szó, igaz, határozottan kértem, hogy ne hozzanak ilyen helyzetbe, mert én elsősorban Békés megyei politikus és persze közgazdász vagyok.” Azóta ez is megváltozott: 2010 közepe óta már azt a szerepet játssza Domokos, hogy független, s ha valaki akár közvetetten is egykori fideszes múltjára emlékezteti, sértésnek tekinti. Pedig nem kellene elfeledni: 2010 nyarán az az ember került a közpénzek felhasználását felügyelő és ellenőrző (papíron független) szervezet nagy és speciális pénzügyi tudást igénylő elnöki posztjára, aki többciklusos fideszes országgyűlési képviselő és regnáló békési megyegyűlési elnök volt. Akárhonnan is nézzük: pártkatona, még ha közgazdász végzettségű is.
Ügyek, amelyekről Orbán tudott
Domokos két évtizedes pártpolitikai karrierje nem volt botrányoktól mentes, főleg a békési megyegyűlés élén. (Mint országgyűlési képviselőt is bírálták azért, mert bár fővárosi ingatlannal rendelkezett, hosszú éveken át felvette a vidéki képviselőknek járó lakhatási támogatást az országgyűlés hivatalától.) A 2000-es évek legelején az a Domokosnak nagyon kedvező premizálási rendszer keltett visszatetszést, amelyet elnökként részben magának talált ki és szavaztatott meg a Békés megyei közgyűléssel. Ennek lényege, hogy a békési megyegyűlés elnökeként – ekkor egyben a Fidesz parlamenti frakciójának egyik helyettes vezetője is volt – negyedévente 4,5 millió forint jutalmat vehetett fel. A jutalom egy év alatt 18, egy ciklus alatt 72 millió forint volt.
Tiszteletdíjaival együtt így csaknem 110 millió forint volt Domokos négyévi keresete 1998–2002 között. Aligha túlzunk, ha azt mondjuk: ekkortájt ő volt a legjobban kereső magyar politikus. Sem akkor, sem azóta érdemben nem reagált a felmerült kérdésekre Domokos. Amikor 2007-ben egy a politikai jövedelmeiről szóló átfogó cikket írtam róla, kiderült: 1990 és 2006 között minimálisan bruttó 200 millió forint jövedelmet – tiszteletdíj, költségtérítés, premizálás, lakhatási támogatás – szerzett politikai munkájával. Akkor annyit reagált, hogy „a jövedelmem változó, a mindenkori törvényeknek megfelelően alakult az elmúlt években”. Jellemző, hogy az országgyűlési gazdasági hivatal 317 ezer forintot kért a Domokossal kapcsolatos közérdekű adatigénylésem tejesítéséért. (A Naranccsal egyeztetve nem fizettük meg a kért összeget.) A Békés Megyei Önkormányzat érdeklődésemre pedig azt felelte, hogy „a kért típusú és szerkezetű kimutatás nem áll rendelkezésre”. Békéscsaba önkormányzata pedig egyszerűen nem válaszolt.
Nem kevésbé érdekes, hogy Domokos még a békési megyegyűlés elnökeként hogyan valósított meg térségi beruházásokat. A Magyar Narancs 2010. karácsonyi számában – amikor Domokos már elfoglalta az ÁSZ elnöki posztját – három közbeszerzési eljárást mutattunk be részletesen (Békés Megyei Tudásház és Könyvtár Békéscsabán, a gyulai Békés Megyei Pándy Kálmán Kórház patológiai osztályának épülete, és a gyulai Harruckern Középiskola felújítása és bővítése). Akármelyik cég pályázott, akármekkora közbeszerzési bírságot kellett fizetni a kiíró megyegyűlésnek a szabálytalanságok miatt, mindig a kiskunhalasi székhelyű Modinvest Kft. nyert, ha a Békés Megyei Önkormányzat írt ki pályázatot. Még akkor is, ha a cégé volt a legdrágább az ajánlat, vagy ha fölmerült is a túlárazás gyanúja.
A három eset és ezek története rávilágított arra, hogy az időközben a közpénzek legfőbb ellenőrévé lett Domokos László még politikusként miként „ügyelt” a adóforintok minél hatékonyabb, célszerűbb elköltésére.
Kötvényezni
Ugyancsak a vitatott esetek közé tartozott, amikor a Békés Megyei Önkormányzat Domokos vezetése alatt 2007 októberében és novemberében két lépésben összesen 9,4 milliárd forint svájci frank alapú kötvénykibocsátásról döntött. A megyegyűlésben ülő fideszes képviselők először nem tudtak válaszolni az ellenzéki szocialisták azon ismétlődő kérdéseire, hogy milyen konkrét fejlesztésekre fordítják a befolyt pénzt? Majd azt kezdték hajtogatni, hogy a kötvénykibocsátással az európai uniós fejlesztések megyei önerejét akarják biztosítani. Ám ez nem volt válasz arra, hogy svájci frank alapon miért éppen 9,4 milliárd forintos kötvénykibocsátás történt. Másrészt az EU-támogatások akkori brüsszeli forrásintenzitása sok esetben 100 százalékos volt, és 90 százalék alá nagyon ritka esetben ment.
Az azóta készült összegzések szerint 2007 végén és 2008 elején – ekkor szocialista-szabad demokrata-kormány és az elhíresült őszödi beszéd után döntően Fidesz vezette önkormányzatok voltak az országban – a helyhatóságok összesen mintegy 400 milliárd forint értékben adtak ki kötvényeket. Máig nem cáfolta senki azt az értesülést, miszerint mindez a fideszes pártközpont kívánalmainak megfelelően történt, és a politikai cél a költségvetési hiány mesterséges felturbózása lehetett. Akárhogyan is volt, nem akadt ekkor olyan magára is valamit adó nagyobbacska városi vagy megyei önkormányzat, amely ne bocsátott volna ki kötvényt.
Tóth Károly 2008–2009-es gyűjtései szerint akkortájt 28 alföldi város és megye adott ki 100 milliárd forint értékben kötvényt, s mindegyik esetben a budapesti Priv-Invest Kft. segédkezett ebben. Mint utóbb kiderült, döntően sikerdíjért. Tóth akkor több ok miatt bírálta a kötvénykibocsátást. Számon kérte, hogy miért nem volt pályázati versenyeztetés az ügyben, sokallta a Priv-Investnek kifizetett sikerdíjat, és olyan üzletasszonynak nevezte Csapó Ágnest, a Priv-Invest ügyvezetőjét, mint akinek a 2008-as év „pénzügyileg hihetetlenül bejött”. Tóth szerint annyi történt, hogy a korábbi 3-4 százalékos banki folyószámlakamatot az önkormányzatok felcserélték állampapírra, amely 2008. október végi lekötéssel 2009. márciusra 14 százalékos vagy a feletti hozamot garantált. A szocialista képviselő szerint ez a szerződés egyoldalúan csak a Priv-Investnek volt előnyös. Másrészt nem érti, milyen különleges szaktudás és ismeret szükséges ahhoz, hogy biztonságos és garantált hozamú állampapírba fektessék szabad pénzüket az önkormányzatok.
A Priv-Invest elsőként Szolnokon tűnt fel, s az ottani sikeres kötvénykibocsátás után Szalay Ferenc fideszes országgyűlési képviselő és polgármester ajánlására kézről kézre adták a Csapó Ágnes által vezetett pénzügyi szolgáltató céget a térség megyéiben – erről maga az ügyvezető számolt be annak idején a Narancsnak. Így került Békés megyébe is, ahol a megyei önkormányzat közel 10 milliárdos kibocsátása mellett Békéscsaba 4 milliárdos kötvénnyel rukkolt elő.
A Priv-Invest és az önkormányzatok közötti megbízási szerződések egy kaptafára készültek, formailag és tartalmilag csaknem teljesen megegyeztek. Apró eltérés abban volt, hogy a havi rendelkezésre állási díj a kötvénykibocsátás nagyságától függően 150, 200 vagy 225 ezer forint plusz áfa. A konstrukció lényege, hogy a kötvényforgalmazással megbízott Priv-Investet az alapdíjon felül prémium illette meg. A sikerdíj az addigi folyószámla kamata, valamint a bankbetétben vagy állampapírban elhelyezett pénz hozama közötti nem kis különbségen alapult; s mivel a kamatkülönbség akár 10-11 százalék volt, így szépen fialt pénz. Főként, hogy a sikerdíj a Priv-Invest számára a legjobb forgatókönyv szerint elérhette a 35 százalékot is. Tóth Károly akkori számításai szerint a Priv-Invest Kft. akár 1 milliárdos sikerdíjjal is számolhatott a 28 önkormányzat esetében.
Csapó Ágnes annak idején a szocialista politikus valamennyi állítását visszautasította, és arra utalt, a képviselő nem érti a pénzügyi konstrukció lényegét, így nem tudja, miről beszél. (Tóth civilben középiskolai matematika és fizika szakos tanár.) A 100 milliárddal ellentétben csupán 60-80 milliárdos, a Priv-Investhez köthető kötvénykibocsátásról beszélt Csapó Ágnes, hozzátéve, a cég csak tanácsadója az önkormányzatoknak. A Tóth Károly által egymilliárdra becsült sikerdíjat erősen eltúlzottnak nevezte évekkel ezelőtt a Narancsnak nyilatkozó Csapó, mondván, „ennek negyedével, ötödével is nagyon elégedettek lennének”.
Utóbb nem a PSZÁF és a PM, hanem Sepsey Tamás vezetésével az ÁSZ vizsgálódott Békéscsabán a városi és a Domokos vezette megyei önkormányzatnál a kötvénykibocsátások miatt. Még Domokos László ÁSZ-elnökké történt kinevezése előtt a békéscsabai önkormányzat esetében törvénytelenségeket tártak fel, ám Sepsey akkori sajátos megfogalmazása szerint bár törvénysértések történtek, azok nem minősülnek bűncselekménynek, ezért szankciók sincsenek.
„Ebből a meglehetősen furcsa vizsgálati megállapításból Domokosnak is érteni kellett. A kötvénykibocsátás egy kaptafára ment, ami igaz volt Békéscsaba, az igaz volt a Békés Megyei Önkormányzat esetében is. Ezután lett az ÁSZ elnöke Domokos, ami meglehetősen furcsa szakmai és lelki helyzetet jelenthetett neki” – mondta most a Narancsnak Tóth Károly.
Büntetés vagy jutalom?
Máig vita tárgya, hogy az Orbán Viktor által állítólag nem különösebben kedvelt Domokos számára – a fentiek ismeretében – jutalom vagy büntetés volt a 12 éves időtartamú ÁSZ elnöki megbízatás? A Domokos Lászlót és az ügyeit ismerők többsége arra hajlik, hogy a volt fideszes megyegyűlési elnököt és országgyűlési képviselőt Orbán valójában megfosztotta a játékterétől, és egy elegáns, jól fizető – de mégiscsak – aranykalitkába zárta a számvevőszéki elnökséggel. A legkeményebb függőségi viszonyokra építő NER-ben Domokosnak esélye sem volt, hogy nemet mondjon a felkérésre.
Az már Harangozó Tamás MSZP-s képviselő kérdései nyomán, valamint a Népszava és a HVG írásai nyomán derült ki, hogy a Domokos vezette Békés Megyei Önkormányzattal jó boltot kötő Csapó Ágnes 2010 nyara után ugyancsak a számvevőszékhez került.
| ||
Az önkormányzati kötvénykibocsátás részleteit tovább kutattuk, és az elmúlt hetekben közérdekű adatigényléssel fordultunk a békéscsabai és a Békés Megyei Önkormányzathoz. Azt kérdeztük többek között, hogy összesen mennyi sikerdíjat fizettek ki a Priv-Investnek, mikor történt az utolsó kifizetés és hogy miért nem vették figyelembe az időközben a svájci franc és a forint között bekövetkező nagymértékű árfolyamváltozást? (A 2007 és 2013 közötti időszakról van szó.) A válaszokból kiderült, hogy Békéscsaba városa 109, míg a békési megyegyűlés 602 millió sikerdíjat fizetett ki a Priv-Investnek. A 711 milliós összeget növeli a több mint 50 hónapon keresztül fizetett rendelkezésre állási díj, amely közel 750 milliósra duzzasztotta a Priv-Invest kasszájába jutott összeget. Egy modellszámítás szerint a másik kéttucatnyi, ugyancsak a Priv-Invest segítségével kötvényt kibocsátó önkormányzattal együtt a Csapó Ágnes cégének kifizetett sikerdíjat enyhén alábecsülte 2008–2009-ben Tóth Károly az 1 milliárdos összeggel. És emlékezzünk, annak idején ennek a negyedét és ötödét is szép pénznek tartotta a Priv-Invest vezetője.
Feltűnő, hogy a békési megyegyűlés és a békéscsabai önkormányzat közérdekű adatigénylésünkre adott reagálásában elhárította annak megválaszolását, hogy a testületek miért nem vették figyelembe a 2007 vége és 2008 eleje után a svájci frank és a forint árfolyama között bekövetkezett döntő változást. Azt írták, hogy az akkori képviselő-testületi döntés okairól nincs információjuk. Ugyanaz történt, mint a devizahitelt felvevő magánszemélyeknél; a svájci frank alapon felvett 9,4 és 4 milliárd forintos hitelből rögtön akár 13-14, valamint 6-7 milliárd lehetett. Igaz, a kormány 2013-ban átvállalta az önkormányzatok adósságát. Így végül elfújta a szél a fekete fellegeket az érintett települések és a megyei önkormányzatok feje fölül, mert a magyar adófizetők állták e kis kaland számláját.
| Egy PhD-értekezés és az utóélete A nagyívű kezdésben és az irodalmi jegyzékben egyetlen, a kormányzásról szóló könyvet sem említ meg a szerző. Ennél is feltűnőbb, hogy mivel Gutenberg előtt nem volt könyvnyomtatás, a kínai birodalomban, az inkák földjén, Rómában és a görög városállamokban könyvkiadás sem létezett. A szerző továbbá meglepően gyors átkötéssel a reneszánszból egyből az 1970-es évekbe ugrik át anélkül, hogy egyetlen művet vagy szerzőt megemlítene. Az értekezésben a „jó kormányzás” alapját abban nevezi meg Domokos, hogy a közjó előremozdítását kell szolgálni. A működést pedig át kell hatnia azon értékeknek, amelyek a köz szolgálatából erednek, úgy mint szakmai felkészültség, objektivitás, elfogulatlanság, erkölcsi feddhetetlenség, valamint a közérdek elsőbbsége a magánérdekkel szemben. Másutt arról értekezik Domokos László, hogy az „ÁSZ csak abban az esetben képes a jó kormányzást támogatni, ha alkotmányos helyzete és függetlensége biztosítja, hogy az intézmény részrehajlásmentes megállapításokat tegyen, és ellenőrzési módszereit szabadon megválaszthassa”. Kínos kérdés, hogy mindennek a mai ÁSZ 2010 óta miként felel meg. A dolgozatban a „jó kormányzás” legfőbb garanciális intézményének nevezi az elnök a számvevőszéket, amely „akkor teljesíti be küldetését, ha független a kormányzattól, de nem független a jó kormányzástól”. A PhD-értekezés miatt egyébként 2018. január 15-én etikai vizsgálatot kezdeményezett Domokos László ellen Huszár József, az ÁSZ egykori munkatársa a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos rektorhelyettesénél, Padányi Józsefnél. Az egykori számvevőszéki tanácsos szerint Domokos lábbal tiporta azokat az alapelveket működése közben, amelyek mellett doktori értekezésében hitet tett. Huszár az értekezés Az etikai kódex előírásainak követése című szövegrészben „a becsületesség, a tisztesség, a tárgyilagosság és a jogkövetés” fogalmát emeli ki. Úgy látja, hogy ez nemcsak a beosztott számvevőkre, hanem az ÁSZ vezetőire is vonatkozik. Majd részletesen leírta az etikai vizsgálatot kezdeményező levelében a saját kálváriáját: 2012-ben előbb 20 százalékkal csökkentették a fizetését, s ennek nyomán 2013 novemberéig volt az ÁSZ kötelékében. Háromévi pereskedés után jogi elégtételt kapott a bíróságokon, ahol bebizonyosodott, hogy szabálytalannak minősült fizetéscsökkentését Domokos személyesen hagyta jóvá. Huszár József számvevő tanácsos jogsérelme nem egyedi eset volt. „A 2010 óta eltelt időszakban tudomásom szerint az ÁSZ működése során több hasonló vagy azonos eset fordult elő. Ennek alapján feltételezem, hogy Domokos e személyi politikát rendszerként honosította meg. Szakmai karrierek tucatjai siklottak ki így, emberi drámák sokasága következett be” – vélekedik Huszár József. |
