Orbán majdnem csütörtököt mondott - Hányadikán választunk?

  • Bugyinszki György
  • 2005. december 8.

Belpol

Sólyom tudja, de nem mondja, Orbán mondja, de állítja, hogy nem tudja. Mi meg azt mondjuk - mert úgy tudjuk -, hogy Gyurcsány is tudja, mivel Sólyom neki és Orbánnak is megmondta, csak ezt a nagyközönség nem tudja, mert Sólyom nekik viszont nem mondta. Mármint a 2006-os választások dátumát.

A lavinát Sólyom László Népszabadság-beli interjúja indította el, amelyben közölte: anélkül döntött a választás időpontjáról, hogy érdemben egyeztetett volna a parlamenti pártokkal. Nem is tervez már megbeszélést, de csak január 19-én hozza nyilvánosságra a dátumokat. (Az országgyűlési választásokat legalább 72 nappal az első forduló előtt kell kihirdetnie az államfőnek.) Ezt hallva a honi köztérelemzők naptárt ragadtak, és spekulálni kezdtek. A választásokat 2006. április 1. és május 31. között kell lebonyolítani, a két forduló között pedig két hét telik el. Többen arra jutottak: május 7-én lehet az első forduló, 21-én a második, mivel április 16. húsvétvasárnapra esik, akkor pedig nem tartható voksolás, sem a május elsejei hétfőt megelőző vasárnapon. Ha mindehhez hozzávesszük, hogy az esetlegesen eredménytelen körzetekben egy hét múlva pótválasztást kell tartani, amely szintúgy nem eshet ünnep közelébe, valóban e két dátum tűnik a legalkalmasabbnak.

Csakhogy a vasárnapi választás nem több, mint szokás:

elvben a hét bármely más napján

is tartható voksolás (így gondolja az Országos Választási Bizottság elnöke is). Igaz, a 2003-as EU-referendumon (szombati napra esett) kevesen vettek részt, de ez aligha törvényszerű. A hétköznapi voksolás ötlete ellen igen erős érv viszont, hogy az este 7 órás urnazárás a fél ország munkaidejével öszszeegyeztethetetlen. Esetleg pénteken, hisz az hagyományosan csak bő fél munkanap a legtöbb helyen. Ezen elvi lehetőségeknél komolyabb érvek is szólnak azonban a két közszájon forgó májusi dátum ellen. Egyrészt ott van Sólyom e tárgyban elejtett egyik félmondata, mely szerint az időpontok kijelö-lésénél az ország érdekeit fogja szem előtt tartani (szemben a pártokéval), ami alatt vélhetőleg a mielőbbi nyugalom igényét, vagyis a mielőbbi, tehát április eleji választások tervét kell érteni. E gyanúnkat erősíti Orbán magabiztos múlt szombati kijelentése, mely szerint 125 nap múlva lesz a nagy megmérettetés első felvonása. Ez április 7-ét jelentené - amely egy pénteki nap (és négy évvel ezelőtt pontosan e napon szavaztunk az első fordulóban). A Fidesz később anynyiban korrigált, hogy a nemzet miniszterelnöke feltehetően 9-ére gondolhatott. Ám a szóban forgó vasárnap azért tűnik problémásnak, mert akkor 23-án lenne a második forduló, az esetleges pótválasztás pedig közvetlenül május 1. előttre esne, amit viszont a törvény nem enged. Ugyanakkor nem kizárt, hogy Sólyom másik félmondata arról, hogy neki igenis van mozgástere, éppen az egyébként nem túl valószínű pótválasztások időpontjára értendő. Ez egy formabontó, de kivitelezhető verzió, csakúgy, mint a pénteki vagy szombati voksolás, amely a szóban forgó héten nem ütközne semmilyen törvényi akadályba. A jelek szerint tehát

április első teljes hetének vége

felé lesz az első forduló. Ezt az érzetünket erősítik meg a szocialista pártvezetés környékéről származó információink is, amelyek szerint az MSZP is hetek óta eldöntött tényként kezeli az április eleji választásokat. Amikor tehát Orbán "125 napos" kijelentése miatt egyesek arra gyanakodnak, hogy a) Sólyom egy a Fidesz által javasolt időpontot választott, amelyet Orbán balga módon kikotyogott, vagy b) a köz-társasági elnök önállóan döntött ugyan, de az őt megválasztók felkészülését segítendő a Fidesznek azért elmondta a tutit - vélhetően rossz úton járnak, mert nagyon úgy tűnik, a szocialisták is ismerik már a nagy nap dátumát. Erre utal az is, hogy a négy parlamenti párt különösebb méltatlankodás nélkül reagált Sólyom azon bejelentésére, miszerint a köztársasági elnök nem kí-ván tárgyalni velük időpontügyben. Tényleg nem tárgyalt; döntését azonban, úgy tudjuk, elárulta nekik.

Ezek után felmerül a kérdés: kinek jó ez az időpont? Anyagilag mindkét félnek, hiszen hogy egy hónappal hosszabb vagy rövidebb-e a kampány, az milliárdos kérdés. Források tekintetében a Fidesz áll rosszabbul, ennyiben első látásra neki kedvez mindez. Az MSZP felől nézve viszont az a helyzet - már ha a vázolt szcenárió fedi a valóságot -, hogy a rendelkezésére álló pénzt egy hónappal kevesebb idő alatt kell elkölteni. Minthogy ők a magas részvételben érdekeltek, ez még jól is jöhet nekik. A zsetont nézve tehát egy-egy. A kampánystratégiák terén sem könnyű megmondani, kinek kedvez egy április eleji első forduló. A Fidesznek a húsvétot követő második fordulón ugyan sokat jelenthet a mozgósításban egy püspöki körlevél vagy néhány lelkesebb papi szónoklat az akkortájt zsúfolt templomokban, az MSZP nyilvánvaló érdekeként láttatni a májusi összecsapást viszont már nem tűnik túlontúl megalapozottnak. A közkeletű "a szociknak jobb a május" típusú értékelés hívei a majálisi szezonban a városligeti perectől és virslitől megmámorosodó tömegként tekintenek a szocialista törzsszavazókra, akik fejvesztve rohannak az urnákhoz, hogy a szegfű mellé ikszelhessenek - ami legalábbis vitatható. Nekik amúgy sem a bázis ébren tartása az igazi feladat tavasszal (azt megteszi Gyurcsány egy személyben), sokkal inkább a bizonytalanabbak megnyerése. Innen nézve megint csak

jobb, ha mielőbb túlesnek

az egészen; az ugyanis egy létező félelem szocialista körökben, hogy ha túl hosszúra nyúlik a kampány, akkor a - minden gond ellenére - meglévő lendület szép lassan kifullad, mire igazán szükség volna rá. A mozgósítás kilátásaiban sincsenek nagy különbségek tehát.

Ráadásul időközben a minél későbbi választási időpont melletti legfontosabb baloldali érv is értelmetlenné vált, hiszen a köztársasági elnök nyilvánvalóvá tette: a május 16-án távozó Polt Péter legfőbb ügyész utódját mindenképpen az új Országgyűlés választja majd meg, az interregnum időszakában meg majd helyettesítik. (Vagyis a mostani koalíció semmiképp sem biztosíthatná be magát legfőbbügyészileg.)

Az elmondottaktól függetlenül mindazonáltal biztosra vehető, hogy a majdani vesztes fél a formaidőzítést nehezítő körülményként beszél majd az egyelőre még csak sejthető tavaszi dátumokról.

Figyelmébe ajánljuk

Halál kasmírpulóverben

Almodóvar öregszik. E tény új dolgokra sarkallja: megjött az étvágya, hogy az öregedésről és a halál egyre nyomasztóbb közelségéről meséljen, és el-elkalandozik spanyol anyanyelvétől.

Mi végre, mi végre?

A Láthatáron Csoport új produkciójának az alcíme – részvételi boldogulás 90 percben – csak első pillanatban tűnik furcsának, hisz’ mindenki próbál valahogyan boldogulni. Együtt, külön, akárhogy. De van-e értelme az egésznek?

Dubček dadogása

2023. október 17-én Pekingben, ahová Kína önfényező „Egy övezet, egy út” fórumára Orbán Viktor egyedüli uniós politikusként utazott el, a magyar kormányfő Vlagyimir Putyinnal is tárgyalt.

Sorcsere Brüsszelben

Az Európai Parlament október 27-én jóváhagyta az Ursula von der Leyen vezette második Európai Bizottság névsorát, rajta a magyar Várhelyi Olivérrel. Az EU új végrehajtó szerve, „kormánya” december 1-jén kezdte meg munkáját, és a 2029-es európai választásokig lesz hivatalban. Ugyanekkor történt őrségváltás az állam- és kormányfők testületében, az Európai Tanácsban is, ahol a belga liberális Charles Michel helyére a portugál szocialista António Costa lépett elnökként. Ezzel teljessé vált a tisztújítás az uniós intézmények élén.

Digidemokrácia

  • Bretter Zoltán

Az elmúlt években sokszor tettem fel magamnak azt a kérdést, hogy vajon hol marad a „román Orbán Viktor”? Az elnökválasztás november 24-én tartott első fordulójának másnapján Romániában mindenki azt kérdezte, hogy honnan bukkant föl Orbán Viktor románsággal súlyosbított változata?

A tétovák és a rutinos betartók

Két hónap után sem jutottak dűlőre egymással a frakciók a Fővárosi Közgyűlésben a főpolgármester-helyettesek ügyében, és nem tűnik úgy, hogy közelednének az álláspontok. A Tisza Párt mintha továbbra is keresné a helyét a fővárosi politikában.

Mennyek és poklok

Jövő márciusban lejár Matolcsy György mandátuma az MNB élén, utóda Varga Mihály pénzügyminiszter lesz. Mit köszönhetünk Matolcsy jegybankelnöknek a Pallas Athéné Alapítványokon, a „kőgazdag” fián és a még mindig magas alapkamaton kívül?

„Ezt ma egy magyar bíró nem meri kimondani”

Másfél évtizede dekorálja ki a kormány társadalmi célú hirdetéseknek álcázott propagandaplakátjait a pécsi jogász, akit ezért elmarasztalt a bíróság. Nem adja fel, az elzárást is vállalja a szabad véleménynyilvánításért. Örül annak, hogy az „óbaloldal” eltűnőben van, de szerinte a Tisza Párt nem tud választást nyerni ellenállási mozgalom nélkül.

„Megjelent egy elefánt”

Mit tesznek a szakemberek a hortobágyi őslovak védelméért, s hogyan kell elaltatni a Budapesti Állatkert egyik rinocéroszát – a Spektrum új, saját gyártású műsorából ez is kiderül, de a nézők a jegesmedvéktől kezdve a bölényeken át a viperákig rengeteg állattal találkozhatnak a nyolc epizódban. A Dr. S.O.S. – Vészhelyzet a vadonban két főszereplőjével beszélgettünk.

Felöltözhet, Mrs. Robinson

Miközben a média és a művészet a feminizmustól hangos, észre sem vesszük, hogy női egyenjogúság címen néha még mindig férfivágyakat kiszolgáló képeket, történeteket adnak el. A gerontoszex témáját feldolgozó filmeket olykor már önmagukban progressziónak tekintik – de vajon valódi reprezentálást nyújtanak-e az érintett nőknek, vagy csak mélyítik a problémát?