A lavinát Sólyom László Népszabadság-beli interjúja indította el, amelyben közölte: anélkül döntött a választás időpontjáról, hogy érdemben egyeztetett volna a parlamenti pártokkal. Nem is tervez már megbeszélést, de csak január 19-én hozza nyilvánosságra a dátumokat. (Az országgyűlési választásokat legalább 72 nappal az első forduló előtt kell kihirdetnie az államfőnek.) Ezt hallva a honi köztérelemzők naptárt ragadtak, és spekulálni kezdtek. A választásokat 2006. április 1. és május 31. között kell lebonyolítani, a két forduló között pedig két hét telik el. Többen arra jutottak: május 7-én lehet az első forduló, 21-én a második, mivel április 16. húsvétvasárnapra esik, akkor pedig nem tartható voksolás, sem a május elsejei hétfőt megelőző vasárnapon. Ha mindehhez hozzávesszük, hogy az esetlegesen eredménytelen körzetekben egy hét múlva pótválasztást kell tartani, amely szintúgy nem eshet ünnep közelébe, valóban e két dátum tűnik a legalkalmasabbnak.
Csakhogy a vasárnapi választás nem több, mint szokás:
elvben a hét bármely más napján
is tartható voksolás (így gondolja az Országos Választási Bizottság elnöke is). Igaz, a 2003-as EU-referendumon (szombati napra esett) kevesen vettek részt, de ez aligha törvényszerű. A hétköznapi voksolás ötlete ellen igen erős érv viszont, hogy az este 7 órás urnazárás a fél ország munkaidejével öszszeegyeztethetetlen. Esetleg pénteken, hisz az hagyományosan csak bő fél munkanap a legtöbb helyen. Ezen elvi lehetőségeknél komolyabb érvek is szólnak azonban a két közszájon forgó májusi dátum ellen. Egyrészt ott van Sólyom e tárgyban elejtett egyik félmondata, mely szerint az időpontok kijelö-lésénél az ország érdekeit fogja szem előtt tartani (szemben a pártokéval), ami alatt vélhetőleg a mielőbbi nyugalom igényét, vagyis a mielőbbi, tehát április eleji választások tervét kell érteni. E gyanúnkat erősíti Orbán magabiztos múlt szombati kijelentése, mely szerint 125 nap múlva lesz a nagy megmérettetés első felvonása. Ez április 7-ét jelentené - amely egy pénteki nap (és négy évvel ezelőtt pontosan e napon szavaztunk az első fordulóban). A Fidesz később anynyiban korrigált, hogy a nemzet miniszterelnöke feltehetően 9-ére gondolhatott. Ám a szóban forgó vasárnap azért tűnik problémásnak, mert akkor 23-án lenne a második forduló, az esetleges pótválasztás pedig közvetlenül május 1. előttre esne, amit viszont a törvény nem enged. Ugyanakkor nem kizárt, hogy Sólyom másik félmondata arról, hogy neki igenis van mozgástere, éppen az egyébként nem túl valószínű pótválasztások időpontjára értendő. Ez egy formabontó, de kivitelezhető verzió, csakúgy, mint a pénteki vagy szombati voksolás, amely a szóban forgó héten nem ütközne semmilyen törvényi akadályba. A jelek szerint tehát
április első teljes hetének vége
felé lesz az első forduló. Ezt az érzetünket erősítik meg a szocialista pártvezetés környékéről származó információink is, amelyek szerint az MSZP is hetek óta eldöntött tényként kezeli az április eleji választásokat. Amikor tehát Orbán "125 napos" kijelentése miatt egyesek arra gyanakodnak, hogy a) Sólyom egy a Fidesz által javasolt időpontot választott, amelyet Orbán balga módon kikotyogott, vagy b) a köz-társasági elnök önállóan döntött ugyan, de az őt megválasztók felkészülését segítendő a Fidesznek azért elmondta a tutit - vélhetően rossz úton járnak, mert nagyon úgy tűnik, a szocialisták is ismerik már a nagy nap dátumát. Erre utal az is, hogy a négy parlamenti párt különösebb méltatlankodás nélkül reagált Sólyom azon bejelentésére, miszerint a köztársasági elnök nem kí-ván tárgyalni velük időpontügyben. Tényleg nem tárgyalt; döntését azonban, úgy tudjuk, elárulta nekik.
Ezek után felmerül a kérdés: kinek jó ez az időpont? Anyagilag mindkét félnek, hiszen hogy egy hónappal hosszabb vagy rövidebb-e a kampány, az milliárdos kérdés. Források tekintetében a Fidesz áll rosszabbul, ennyiben első látásra neki kedvez mindez. Az MSZP felől nézve viszont az a helyzet - már ha a vázolt szcenárió fedi a valóságot -, hogy a rendelkezésére álló pénzt egy hónappal kevesebb idő alatt kell elkölteni. Minthogy ők a magas részvételben érdekeltek, ez még jól is jöhet nekik. A zsetont nézve tehát egy-egy. A kampánystratégiák terén sem könnyű megmondani, kinek kedvez egy április eleji első forduló. A Fidesznek a húsvétot követő második fordulón ugyan sokat jelenthet a mozgósításban egy püspöki körlevél vagy néhány lelkesebb papi szónoklat az akkortájt zsúfolt templomokban, az MSZP nyilvánvaló érdekeként láttatni a májusi összecsapást viszont már nem tűnik túlontúl megalapozottnak. A közkeletű "a szociknak jobb a május" típusú értékelés hívei a majálisi szezonban a városligeti perectől és virslitől megmámorosodó tömegként tekintenek a szocialista törzsszavazókra, akik fejvesztve rohannak az urnákhoz, hogy a szegfű mellé ikszelhessenek - ami legalábbis vitatható. Nekik amúgy sem a bázis ébren tartása az igazi feladat tavasszal (azt megteszi Gyurcsány egy személyben), sokkal inkább a bizonytalanabbak megnyerése. Innen nézve megint csak
jobb, ha mielőbb túlesnek
az egészen; az ugyanis egy létező félelem szocialista körökben, hogy ha túl hosszúra nyúlik a kampány, akkor a - minden gond ellenére - meglévő lendület szép lassan kifullad, mire igazán szükség volna rá. A mozgósítás kilátásaiban sincsenek nagy különbségek tehát.
Ráadásul időközben a minél későbbi választási időpont melletti legfontosabb baloldali érv is értelmetlenné vált, hiszen a köztársasági elnök nyilvánvalóvá tette: a május 16-án távozó Polt Péter legfőbb ügyész utódját mindenképpen az új Országgyűlés választja majd meg, az interregnum időszakában meg majd helyettesítik. (Vagyis a mostani koalíció semmiképp sem biztosíthatná be magát legfőbbügyészileg.)
Az elmondottaktól függetlenül mindazonáltal biztosra vehető, hogy a majdani vesztes fél a formaidőzítést nehezítő körülményként beszél majd az egyelőre még csak sejthető tavaszi dátumokról.
