Orbitálisan sok: 350 dalt kell megtanítani a gyerekeknek az új NAT szerint

Belpol

Az ének-zene tantervnél is szembeötlő a ráöntött nemzeti máz.

Megszámlálhatatlan kritika látott napvilágot az új NAT-ról, az e heti nyomtatott Magyar Narancsban egy olyan tantárgyat veszünk górcső alá, amelyről eddig kevesebb szó esett: az ének-zenét. Néhány részlet a cikkből:

„Ne foglalkozzanak vele, csinálják azt, amit eddig!” Egy a Narancsnak nyilatkozó pedagógus szerint ezt mondta egy budapesti iskolaigazgató az intézményében tanító ének-zene szakos tanároknak az új Nemzeti alaptantervről (NAT). Az alaptanterv ének-zene részénél különösen szembeötlő a más tantárgyakra is ráöntött nemzeti máz, a tananyag továbbá irreális túlzsúfoltságával tüntet: a NAT az 1.-től a 10. osztályig összesen 350 dal megismerését várja el a diákoktól úgy, hogy a tantárgyat az 5. osztály végéig heti kettő, utána heti egy órában tanulják. (...)

„Ettől nyilvánvalóan nem lesz magyarosabb az énektanítás, kár is ezen lovagolni” – véli Mészáros Péter, az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium ének-zene szakos vezetőtanára. Szerinte általában sem lehet „grammra előírni” a NAT-ban és a kerettantervekben, hogy mi történjen a tanórán, az úgyis a tanár saját elképzelésein, nyitottságán, felkészültségén, az adott tanulócsoport képességein és érdeklődésén múlik. Mivel az ének-zene jellemzően nem érettségi tantárgy, a tanárok szabadsága is nagyobb, mint mondjuk irodalom- vagy történelemórán. Mészáros Péter úgy látja, itt nem politikai ellenállás, hanem szükségszerűség, hogy a pedagógus nem követi betűről betűre a tantervet. „Bármilyen dokumentumot felülír az, hogy fontosnak tartsuk a tantárgyunkat és komolyan vegyük magunkat, hogy a gyerekek a lehető legjobb énekórákat kapják” – mondja a Trefort vezetőtanára.

Az új NAT dalmennyiségét ő is túlzónak tartja, de inkább ajánlásként fogja fel, nem előírásként. „Nem hiszem, hogy bárki megkövezne azért, mert az egyik népdal helyett egy a kerettantervben nem szereplő másikat tanítok meg.” A lapunk által megkeresett két általános iskolai tanár élesebben kritizálta az új tantervben található énekeket. „Ötödikben 74 óra alatt 50 dalt kellene elsajátítani, ez orbitálisan nagy szám. Azt hiszem, a kevesebb itt több lett volna” – mondja egyikük.

A teljes cikket a Magyar Narancs március 12-i számában olvashatja. Ha előfizetne a lapra, itt megteheti!

Magyar Narancs

Nagyon sokat hoz! Fizessen elő, és ajándékba parádés kedvezményeket nyújtó Magyar Narancs olvasókártyát küldünk! Részletek Előfizetés-vásárlásáról azonnal e-mailes visszaigazolást küldünk Önnek. Ajánlatunk csak belföldi előfizetés esetén érvényes. Külföldi kézbesítési cím esetén lapunkat megrendelheti a hirlapelofizetes [at] posta [dot] hu e-mail címen. A Magyar Narancs digitális változata olvasható okostelefonon, tableten, személyi számítógépen, és a vasalón is dolgozunk!

Figyelmébe ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.