Orbitálisan sok: 350 dalt kell megtanítani a gyerekeknek az új NAT szerint

Belpol

Az ének-zene tantervnél is szembeötlő a ráöntött nemzeti máz.

Megszámlálhatatlan kritika látott napvilágot az új NAT-ról, az e heti nyomtatott Magyar Narancsban egy olyan tantárgyat veszünk górcső alá, amelyről eddig kevesebb szó esett: az ének-zenét. Néhány részlet a cikkből:

„Ne foglalkozzanak vele, csinálják azt, amit eddig!” Egy a Narancsnak nyilatkozó pedagógus szerint ezt mondta egy budapesti iskolaigazgató az intézményében tanító ének-zene szakos tanároknak az új Nemzeti alaptantervről (NAT). Az alaptanterv ének-zene részénél különösen szembeötlő a más tantárgyakra is ráöntött nemzeti máz, a tananyag továbbá irreális túlzsúfoltságával tüntet: a NAT az 1.-től a 10. osztályig összesen 350 dal megismerését várja el a diákoktól úgy, hogy a tantárgyat az 5. osztály végéig heti kettő, utána heti egy órában tanulják. (...)

„Ettől nyilvánvalóan nem lesz magyarosabb az énektanítás, kár is ezen lovagolni” – véli Mészáros Péter, az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium ének-zene szakos vezetőtanára. Szerinte általában sem lehet „grammra előírni” a NAT-ban és a kerettantervekben, hogy mi történjen a tanórán, az úgyis a tanár saját elképzelésein, nyitottságán, felkészültségén, az adott tanulócsoport képességein és érdeklődésén múlik. Mivel az ének-zene jellemzően nem érettségi tantárgy, a tanárok szabadsága is nagyobb, mint mondjuk irodalom- vagy történelemórán. Mészáros Péter úgy látja, itt nem politikai ellenállás, hanem szükségszerűség, hogy a pedagógus nem követi betűről betűre a tantervet. „Bármilyen dokumentumot felülír az, hogy fontosnak tartsuk a tantárgyunkat és komolyan vegyük magunkat, hogy a gyerekek a lehető legjobb énekórákat kapják” – mondja a Trefort vezetőtanára.

Az új NAT dalmennyiségét ő is túlzónak tartja, de inkább ajánlásként fogja fel, nem előírásként. „Nem hiszem, hogy bárki megkövezne azért, mert az egyik népdal helyett egy a kerettantervben nem szereplő másikat tanítok meg.” A lapunk által megkeresett két általános iskolai tanár élesebben kritizálta az új tantervben található énekeket. „Ötödikben 74 óra alatt 50 dalt kellene elsajátítani, ez orbitálisan nagy szám. Azt hiszem, a kevesebb itt több lett volna” – mondja egyikük.

A teljes cikket a Magyar Narancs március 12-i számában olvashatja. Ha előfizetne a lapra, itt megteheti!

Magyar Narancs

Nagyon sokat hoz! Fizessen elő, és ajándékba parádés kedvezményeket nyújtó Magyar Narancs olvasókártyát küldünk! Részletek Előfizetés-vásárlásáról azonnal e-mailes visszaigazolást küldünk Önnek. Ajánlatunk csak belföldi előfizetés esetén érvényes. Külföldi kézbesítési cím esetén lapunkat megrendelheti a hirlapelofizetes [at] posta [dot] hu e-mail címen. A Magyar Narancs digitális változata olvasható okostelefonon, tableten, személyi számítógépen, és a vasalón is dolgozunk!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.