A Központi Statisztikai Hivatal évek óta olyan adatokat közöl a magyarországi szegénységről, amelyek vagy tévesek, vagy manipuláltak – fogalmaz diplomatikusan a Válasz Online cikke, amely két szakembernek a fura jelenséget feltáró tanulmányával együtt jelent meg szerdán.
A cikk arról szól, hogy az UNICEF 2023 nyarán tanulmányt készített a gyermekszegénységről, és számításaihoz adatokat kért az európai országoktól. A magyar statisztikát látva a szervezetnél elbizonytalanodtak, mert azt látták, hogy nálunk nagyon sok családnak pont a szegénységi küszöbnél egy hajszálnyival nagyobb a jövedelme.
Az UNICEF-es kutatók máshol ilyet nem láttak, nem értették, mi lehet e jelenség mögött, ezért segítséget kértek magyar statisztikusoktól. Először azt feltételezték, hogy az infláció hatására a magyar kormány olyan intézkedést vezetett be, amely kiegészítette a szegények jövedelmét egy bizonyos határig.
A magyar kutatók is megnézték ezt a jelenséget, ábrát készítettek az adatokból, és arra jutottak, hogy a 2010-es évek közepétől nőtt meg toronymagasan a szegénységi küszöb fölé épp beférők száma az adatok szerint.
Ezzel egy időben a KSH el is kezdett javuló szegénységi adatokról jelenteni, 2015 és 2020 között 63 százalékkal esett vissza a gyermekszegénység aránya Magyarországon. Az, hogy csökkent, életszerűnek tűnt, a mérték azonban nem, mert közben a segélyirodákon alig csökkent a nyomás, és a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek száma sem fogyatkozott meg ennyire.
A kutatók Németh Zsolttól, a KSH korábbi elnökhelyettesétől is segítséget kértek, ő pedig azt mondta, ilyen, ami az ábrán látszik, természetes módon nem fordulhat elő.
Az adatok szerint 2020-ban például
322 olyan egyfős háztartás volt Magyarországon, amelynek euróban mért jövedelme a tizedesvessző után hét számjeggyel is megegyezett.
Az egyik kutató, Tátrai Annamária munka közben azzal szembesült, hogy a KSH-nál közölték vele, az ábrákat és számításokat, amelyeket a kutatószobában látott, nem viheti ki onnan, adatvédelmi okokból.
Furcsaságokat mások is találtak már a szegénységgel kapcsolatos KSH-adatokban. A Társadalmi Riport 2022-es kötetében Huszár Ákos jelezte, hogy 2015-ben a háztartások 9 százalékánál, 2019-ben pedig a minta 13 százaléka esetében, tehát
minden nyolcadik háztartásnál a nettó jövedelem magasabb, mint a bruttó, ami nyilvánvalóan lehetetlen.
Tátrai Annamária és Gábos András most azért fordult a nyilvánossághoz, mert megrendült a bizalmuk a 2017 óta közölt magyarországi jövedelemadatok megbízhatóságában, pedig kutatóként csak a KSH és az Eurostat információból tudnak dolgozni.
FRISSÍTÉS:
A KSH szerdán közleményt adott ki a cikkre válaszul, amelyben tagadták, hogy manipulálták volna az adatokat. Azt írták:
"A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elhivatott a felhasználók objektív és transzparens tájékoztatása mellett. A hivatal által közölt statisztikai adatok mind nemzetközi, mind hazai viszonylatban transzparens módon összevethetők, így alkalmasak arra, hogy független igazodási pontként szolgáljanak. A KSH törvényben meghatározott feladata a gazdaság, a társadalom és a környezet állapotának és folyamatainak statisztikai adatokkal történő bemutatása. A KSH működésében szakmailag független, hiteles és az adatainak feldolgozásában a nemzetközi standardoknak megfelelően jár el.
Ezen hazai és nemzetközi sztenderdek mentén végzi el az EU-SILC felmérést is, amelynek eredményeit az Eurostat minden évben validálja és ezt követően a saját adatbázisában publikálja. Ugyanakkor a KSH jelenleg az EU más tagállamaihoz hasonlóan a népszámlálási adatok alapján – 5 évre visszamenő – revíziót hajt végre.
A statisztikai adatok gyűjtése és feldolgozása szigorú szakmai és etikai szabályok szerint történik. A KSH minden adatsorát megfelelő szakmai felügyelet alatt dolgozza fel, és minden esetben átláthatóan és pontosan kommunikálja az eredményeket. A szándékos manipuláció vádját határozottan visszautasítja a KSH. A rosszindulatú interpretációt, a hangulatkeltést, az intézmény hírnevének rontását jogilag vizsgálhatja a hivatal."
FRISSÍTÉS 2:
A KSH csütörtökön újabb közleményben magyarázta a talált furcsaságokat. Ismételten hangsúlyozták, hogy a hivatal működésében és az adatok feldolgozásában egyaránt a nemzetközi standardoknak megfelelően jár el; a szegénységi adatok forrását képező EU-SILC-adatfelvétel eredményeit az Eurostat minden évben validálja, ezt követően saját adatbázisában publikálja; a statisztikai adatok gyűjtése, feldolgozása szigorú szakmai és etikai szabályok szerint történi; a KSH minden adatsorát megfelelő szakmai felügyelet alatt dolgozza fel, és minden esetben átláthatóan, pontosan kommunikálja az eredményeket.
Hozzátették, hogy 2018-ban módszertani fejlesztést hajtottak végre az EU-SILC-adatok feldolgozásában az adatminőség fejlesztése érdekében, ennek részeként a jövedelmi adatok ellenőrzéséhez és a hiányzó adatok pótlásához közvetlenül a NAV és a MÁK adminisztratív kereseti adatait is felhasználják. "A jövedelem eloszlásában jelentkező kiugrások, illetve sűrűsödési pontok az adminisztratív adatforrásból származó kereseti adatoknál is megfigyelhetők a közfoglalkoztatási bér, a minimálbér, valamint a garantált bérminimum vonatkozásában" – írták magyarázatként arra, hogy minek köszönhető a közvetlenül a szegénységi küszöb feletti kiugrás.
A KSH érvelése szerint ugyanis "a kiugrás összefüggésben van a keresetek minimálbérkörnyéki torlódásával. A nettó minimálbér és a szegénységi küszöb ezekben az években legfeljebb csak kismértékben tért el egymástól, ebből következően részben magyarázható a jövedelmeknek a szegénységi küszöb körüli torlódása."
Hozzátették, hogy 2023-ban az ezzel kapcsolatos kutatói megkeresésre válaszul nekiálltak a kutatás nagyrevíziójának a 2022. évi népszámlálás adatainak segítségével. Az adatállományok 5 évre visszamenő, teljes körű revíziója folyamatban van, a hivatal az eredményeket 2025 II. félévében publikálja.
Ezen túlmenően 2023-ban a becslési eljárás további pontosítására és finomhangolására került sor, amelyet a nagyrevízió keretében visszamenőlegesen is alkalmazni fognak. Ugyanakkor a revízió eredményeként a változások érdemben nem befolyásolják majd a relatív jövedelmi szegénységi arány alakulását – írták, hozzátéve, hogy az EU-SILC-adatfelvétel egy mintavételes felmérés, a válaszadók önbevallás alapján szolgáltatják az adatokat. A mintavételes felvételek sajátja, hogy a becslésekhez meghatározott mintavételi hiba tartozik.
A KSH azt is közölte, hogy 2017 és 2022 között a relatív jövedelmi szegénységi arány értéke nem mutatott jelentős különbségeket, 12,8 és 12,1% között mozgott. Az egyes évek adatai közti változás a mintavételi hibahatáron belül (kb. +/– 1,5 százalékpont) volt.
Emellett arra is emlékeztettek, hogy a létminimummal kapcsolatos felvetésekre a KSH az elmúlt években már reagált, 2016-ban közölték, hogy a szegénység mérésére onnantól kezdődően kizárólag – megegyezően az EU-tagországok gyakorlatával – a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés komplex mutatót használják.
Arról, hogy a kutatók nem vihették ki a kutatószobából az adatokat, azt írták, "a kutatószobában a kutatók biztonságos, zárt helyiségben érhetik el a kutatásra előkészített, közvetlen azonosításra alkalmatlan adatokat tartalmazó állományokat, a statisztikai adatok kiemelt szintű védelme, illetve az adatvédelemmel kapcsolatos jogszabályok szigorú betartása mellett", illetve a kutatói tájékoztatóra hivatkoztak.
"A hivatal a kutatónak a kutatószobában előállított eredményeket adatvédelmi ellenőrzést követően adja át, annak szakmai tartalmát nem vizsgálja, nem validálja. Az adatvédelmi ellenőrzés célja kizárólag az egyedi adatok védelme. Ezek a szabályok szintén az Eurostat ajánlásait, nemzetközi gyakorlatát követik, amelyek alapján a kutatószoba fennállása alatt számos kutató több száz kutatást végzett el és használta fel publikációjában az eredményeket. A cikkben említett esetben a KSH az előbbieknek megfelelően járt el, azaz a kutató által előállított eredmények adatvédelmi vizsgálata során a kutatót tájékoztatta arról, milyen módon juthat hozzá az adatokhoz, azonban a kutató a többszöri tájékoztatás ellenére sem reagált, igényét a továbbiakban nem jelezte a hivatal felé" – írták a közleményben.
"Az áltudományos cikkben szereplő állítások ellenére a Központi Statisztikai Hivatal továbbra is hisz és elkötelezett az adatok valódi tudományos célú hasznosításának támogatásában, és változatlanul nyitott a kutatókkal folytatott szakmai párbeszédre, együttműködésre" – írták a közleményben.
