Ordító hiba vagy manipuláció: sántítanak a KSH szegénységi adatai

  • narancs.hu
  • 2025. április 2.

Belpol

Magyarországon kiugróan magas azok száma, akik épp beférnek a szegénységi küszöb fölé – már ha hinni lehet a hivatalnak.

A Központi Statisztikai Hivatal évek óta olyan adatokat közöl a magyarországi szegénységről, amelyek vagy tévesek, vagy manipuláltak – fogalmaz diplomatikusan a Válasz Online cikke, amely két szakembernek a fura jelenséget feltáró tanulmányával együtt jelent meg szerdán.

A cikk arról szól, hogy az UNICEF 2023 nyarán tanulmányt készített a gyermekszegénységről, és számításaihoz adatokat kért az európai országoktól. A magyar statisztikát látva a szervezetnél elbizonytalanodtak, mert azt látták, hogy nálunk nagyon sok családnak pont a szegénységi küszöbnél egy hajszálnyival nagyobb a jövedelme.

Az UNICEF-es kutatók máshol ilyet nem láttak, nem értették, mi lehet e jelenség mögött, ezért segítséget kértek magyar statisztikusoktól. Először azt feltételezték, hogy az infláció hatására a magyar kormány olyan intézkedést vezetett be, amely kiegészítette a szegények jövedelmét egy bizonyos határig.

A magyar kutatók is megnézték ezt a jelenséget, ábrát készítettek az adatokból, és arra jutottak, hogy a 2010-es évek közepétől nőtt meg toronymagasan a szegénységi küszöb fölé épp beférők száma az adatok szerint.

Ezzel egy időben a KSH el is kezdett javuló szegénységi adatokról jelenteni, 2015 és 2020 között 63 százalékkal esett vissza a gyermekszegénység aránya Magyarországon. Az, hogy csökkent, életszerűnek tűnt, a mérték azonban nem, mert közben a segélyirodákon alig csökkent a nyomás, és a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek száma sem fogyatkozott meg ennyire. 

A kutatók Németh Zsolttól, a KSH korábbi elnökhelyettesétől is segítséget kértek, ő pedig azt mondta, ilyen, ami az ábrán látszik, természetes módon nem fordulhat elő. 

Az adatok szerint 2020-ban például

322 olyan egyfős háztartás volt Magyarországon, amelynek euróban mért jövedelme a tizedesvessző után hét számjeggyel is megegyezett. 

Az egyik kutató, Tátrai Annamária munka közben azzal szembesült, hogy a KSH-nál közölték vele, az ábrákat és számításokat, amelyeket a kutatószobában látott, nem viheti ki onnan, adatvédelmi okokból.

Furcsaságokat mások is találtak már a szegénységgel kapcsolatos KSH-adatokban. A Társadalmi Riport 2022-es kötetében Huszár Ákos jelezte, hogy 2015-ben a háztartások 9 százalékánál, 2019-ben pedig a minta 13 százaléka esetében, tehát

minden nyolcadik háztartásnál a nettó jövedelem magasabb, mint a bruttó, ami nyilvánvalóan lehetetlen.

Tátrai Annamária és Gábos András most azért fordult a nyilvánossághoz, mert megrendült a bizalmuk a 2017 óta közölt magyarországi jövedelemadatok megbízhatóságában, pedig kutatóként csak a KSH és az Eurostat információból tudnak dolgozni. 

FRISSÍTÉS: 

A KSH szerdán közleményt adott ki a cikkre válaszul, amelyben tagadták, hogy manipulálták volna az adatokat. Azt írták: 

"A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elhivatott a felhasználók objektív és transzparens tájékoztatása mellett. A hivatal által közölt statisztikai adatok mind nemzetközi, mind hazai viszonylatban transzparens módon összevethetők, így alkalmasak arra, hogy független igazodási pontként szolgáljanak. A KSH törvényben meghatározott feladata a gazdaság, a társadalom és a környezet állapotának és folyamatainak statisztikai adatokkal történő bemutatása. A KSH működésében szakmailag független, hiteles és az adatainak feldolgozásában a nemzetközi standardoknak megfelelően jár el.

Ezen hazai és nemzetközi sztenderdek mentén végzi el az EU-SILC felmérést is, amelynek eredményeit az Eurostat minden évben validálja és ezt követően a saját adatbázisában publikálja. Ugyanakkor a KSH jelenleg az EU más tagállamaihoz hasonlóan a népszámlálási adatok alapján – 5 évre visszamenő – revíziót hajt végre.

A statisztikai adatok gyűjtése és feldolgozása szigorú szakmai és etikai szabályok szerint történik. A KSH minden adatsorát megfelelő szakmai felügyelet alatt dolgozza fel, és minden esetben átláthatóan és pontosan kommunikálja az eredményeket. A szándékos manipuláció vádját határozottan visszautasítja a KSH. A rosszindulatú interpretációt, a hangulatkeltést, az intézmény hírnevének rontását jogilag vizsgálhatja a hivatal."

FRISSÍTÉS 2: 

A KSH csütörtökön újabb közleményben magyarázta a talált furcsaságokat. Ismételten hangsúlyozták, hogy a hivatal működésében és az adatok feldolgozásában egyaránt a nemzetközi standardoknak megfelelően jár el; a szegénységi adatok forrását képező EU-SILC-adatfelvétel eredményeit az Eurostat minden évben validálja, ezt követően saját adatbázisában publikálja; a statisztikai adatok gyűjtése, feldolgozása szigorú szakmai és etikai szabályok szerint történi; a KSH minden adatsorát megfelelő szakmai felügyelet alatt dolgozza fel, és minden esetben átláthatóan, pontosan kommunikálja az eredményeket. 

Hozzátették, hogy 2018-ban módszertani fejlesztést hajtottak végre az EU-SILC-adatok feldolgozásában az adatminőség fejlesztése érdekében, ennek részeként a jövedelmi adatok ellenőrzéséhez és a hiányzó adatok pótlásához közvetlenül a NAV és a MÁK adminisztratív kereseti adatait is felhasználják. "A jövedelem eloszlásában jelentkező kiugrások, illetve sűrűsödési pontok az adminisztratív adatforrásból származó kereseti adatoknál is megfigyelhetők a közfoglalkoztatási bér, a minimálbér, valamint a garantált bérminimum vonatkozásában" – írták magyarázatként arra, hogy minek köszönhető a közvetlenül a szegénységi küszöb feletti kiugrás. 

A KSH érvelése szerint ugyanis "a kiugrás összefüggésben van a keresetek minimálbérkörnyéki torlódásával. A nettó minimálbér és a szegénységi küszöb ezekben az években legfeljebb csak kismértékben tért el egymástól, ebből következően részben magyarázható a jövedelmeknek a szegénységi küszöb körüli torlódása." 

Hozzátették, hogy 2023-ban az ezzel kapcsolatos kutatói megkeresésre válaszul nekiálltak a kutatás nagyrevíziójának a 2022. évi népszámlálás adatainak segítségével. Az adatállományok 5 évre visszamenő, teljes körű revíziója folyamatban van, a hivatal az eredményeket 2025 II. félévében publikálja.

Ezen túlmenően 2023-ban a becslési eljárás további pontosítására és finomhangolására került sor, amelyet a nagyrevízió keretében visszamenőlegesen is alkalmazni fognak. Ugyanakkor a revízió eredményeként a változások érdemben nem befolyásolják majd a relatív jövedelmi szegénységi arány alakulását – írták, hozzátéve, hogy az EU-SILC-adatfelvétel egy mintavételes felmérés, a válaszadók önbevallás alapján szolgáltatják az adatokat. A mintavételes felvételek sajátja, hogy a becslésekhez meghatározott mintavételi hiba tartozik.

A KSH azt is közölte, hogy 2017 és 2022 között a relatív jövedelmi szegénységi arány értéke nem mutatott jelentős különbségeket, 12,8 és 12,1% között mozgott. Az egyes évek adatai közti változás a mintavételi hibahatáron belül (kb. +/– 1,5 százalékpont) volt.

Emellett arra is emlékeztettek, hogy a létminimummal kapcsolatos felvetésekre a KSH az elmúlt években már reagált, 2016-ban közölték, hogy a szegénység mérésére onnantól kezdődően kizárólag – megegyezően az EU-tagországok gyakorlatával – a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés komplex mutatót használják.

Arról, hogy a kutatók nem vihették ki a kutatószobából az adatokat, azt írták, "a kutatószobában a kutatók biztonságos, zárt helyiségben érhetik el a kutatásra előkészített, közvetlen azonosításra alkalmatlan adatokat tartalmazó állományokat, a statisztikai adatok kiemelt szintű védelme, illetve az adatvédelemmel kapcsolatos jogszabályok szigorú betartása mellett", illetve a kutatói tájékoztatóra hivatkoztak. 

"A hivatal a kutatónak a kutatószobában előállított eredményeket adatvédelmi ellenőrzést követően adja át, annak szakmai tartalmát nem vizsgálja, nem validálja. Az adatvédelmi ellenőrzés célja kizárólag az egyedi adatok védelme. Ezek a szabályok szintén az Eurostat ajánlásait, nemzetközi gyakorlatát követik, amelyek alapján a kutatószoba fennállása alatt számos kutató több száz kutatást végzett el és használta fel publikációjában az eredményeket. A cikkben említett esetben a KSH az előbbieknek megfelelően járt el, azaz a kutató által előállított eredmények adatvédelmi vizsgálata során a kutatót tájékoztatta arról, milyen módon juthat hozzá az adatokhoz, azonban a kutató a többszöri tájékoztatás ellenére sem reagált, igényét a továbbiakban nem jelezte a hivatal felé" – írták a közleményben.

"Az áltudományos cikkben szereplő állítások ellenére a Központi Statisztikai Hivatal továbbra is hisz és elkötelezett az adatok valódi tudományos célú hasznosításának támogatásában, és változatlanul nyitott a kutatókkal folytatott szakmai párbeszédre, együttműködésre" – írták a közleményben. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Levél egy távoli galaxisból

Mészáros Lőrinc olyan, mint a milói Vénusz. De már nem sokáig. Ő sem valódi, s róla is hiányzik ez-az (nem, a ruha pont nem). De semmi vész, a hiány pótlása folyamatban van, valahogy úgy kell elképzelni, mint a diósgyőri vár felújítását, felépítik vasbetonból, amit lecsupáltak a századok. Mészáros Lőrincnek a története hiányos, az nem lett rendesen kitalálva.

A gólem

Kicsit sok oka van Karoł Nawrocki győzelmének a lengyel elnökválasztás június 1-jei, második fordulójában ahhoz, hogy meg lehessen igazán érteni, mi történt itt. Kezdjük mindjárt azzal a tulajdonképpen technikai jellegűvel, hogy az ellenfele, Rafał Trzaskowski eléggé elfuserált, se íze, se bűze kampányt vitt.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.