A Központi Statisztikai Hivatal évek óta olyan adatokat közöl a magyarországi szegénységről, amelyek vagy tévesek, vagy manipuláltak – fogalmaz diplomatikusan a Válasz Online cikke, amely két szakembernek a fura jelenséget feltáró tanulmányával együtt jelent meg szerdán.
A cikk arról szól, hogy az UNICEF 2023 nyarán tanulmányt készített a gyermekszegénységről, és számításaihoz adatokat kért az európai országoktól. A magyar statisztikát látva a szervezetnél elbizonytalanodtak, mert azt látták, hogy nálunk nagyon sok családnak pont a szegénységi küszöbnél egy hajszálnyival nagyobb a jövedelme.
Az UNICEF-es kutatók máshol ilyet nem láttak, nem értették, mi lehet e jelenség mögött, ezért segítséget kértek magyar statisztikusoktól. Először azt feltételezték, hogy az infláció hatására a magyar kormány olyan intézkedést vezetett be, amely kiegészítette a szegények jövedelmét egy bizonyos határig.
A magyar kutatók is megnézték ezt a jelenséget, ábrát készítettek az adatokból, és arra jutottak, hogy a 2010-es évek közepétől nőtt meg toronymagasan a szegénységi küszöb fölé épp beférők száma az adatok szerint.
Ezzel egy időben a KSH el is kezdett javuló szegénységi adatokról jelenteni, 2015 és 2020 között 63 százalékkal esett vissza a gyermekszegénység aránya Magyarországon. Az, hogy csökkent, életszerűnek tűnt, a mérték azonban nem, mert közben a segélyirodákon alig csökkent a nyomás, és a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek száma sem fogyatkozott meg ennyire.
A kutatók Németh Zsolttól, a KSH korábbi elnökhelyettesétől is segítséget kértek, ő pedig azt mondta, ilyen, ami az ábrán látszik, természetes módon nem fordulhat elő.
Az adatok szerint 2020-ban például
322 olyan egyfős háztartás volt Magyarországon, amelynek euróban mért jövedelme a tizedesvessző után hét számjeggyel is megegyezett.
Az egyik kutató, Tátrai Annamária munka közben azzal szembesült, hogy a KSH-nál közölték vele, az ábrákat és számításokat, amelyeket a kutatószobában látott, nem viheti ki onnan, adatvédelmi okokból.
Furcsaságokat mások is találtak már a szegénységgel kapcsolatos KSH-adatokban. A Társadalmi Riport 2022-es kötetében Huszár Ákos jelezte, hogy 2015-ben a háztartások 9 százalékánál, 2019-ben pedig a minta 13 százaléka esetében, tehát
minden nyolcadik háztartásnál a nettó jövedelem magasabb, mint a bruttó, ami nyilvánvalóan lehetetlen.
Tátrai Annamária és Gábos András most azért fordult a nyilvánossághoz, mert megrendült a bizalmuk a 2017 óta közölt magyarországi jövedelemadatok megbízhatóságában, pedig kutatóként csak a KSH és az Eurostat információból tudnak dolgozni.
