Lesz-e fővárosi népszavazás az olimpiáról, és mikor lesz?

Összegyűltek

Belpol

Egy utolsó pillanatban előrángatott jogértelmezési vita is veszélyeztetheti a Momentum Mozgalom kezdeményezését. Nem 138, hanem 150 ezer érvényes aláírásra hajtanak, és közben már a népszavazási kampányra készülnek.

Az LMP 23 ezer aláírást adott át a hétvégén az olimpiaellenes népszavazást hivatalosan kezdeményező Momentum Mozgalomnak.

A Momentum saját számokat utoljára február 5-én közölt, akkor 110 ezernél jártak. Titkos forrásaink abbéli közlése, hogy hol is áll épp a Momentum, több mint elegendő okot ad feltételeznünk, hogy a február 17-i, pénteki határidőre bőven összegyűlik majd a budapesti referendum kiírásához elvben és előzetesen szükségesnek mondott 138 ezer aláírás. Ám még ekkor sem mondhatják el a kezdeményezők, hogy győztek: hiszen a törvény érvényes aláírásokat követel meg, és lapzártánkkor még az sem teljesen egyértelmű, hogy pontosan hányat.

Az aláírások ellenőrzésekor a választási szervek gyakran meglepően magas százalékban bukkannak érvénytelen szignókra. Nyáron az MSZP azt állította, hogy 240 ezer aláírást gyűjtött az állami földeladások leállítását célzó kezdeményezéséhez, de a választási iroda ezek közül alig több mint 180 ezret fogadott el érvényesnek. Nem is sikerült az országos népszavazás kiírásához szükséges, 200 ezres küszöböt megugrani (lásd: Elment a hajó, Magyar Narancs, 2016. augusztus 11.).

A kormányzathoz közeli műhelyben az avatott szakemberek egy másik csodafegyvert is kikovácsoltak: ifj. Lomnici Zoltán, a Civil Összefogás Fórum jogásza az aláírásgyűjtés harmadik hetében azt pendítette meg, hogy a népszavazás kiírásához talán nem is elég a 138 ezer támogató választópolgár. Aligha kétséges, hogy ha ezen múlik, a CÖF bíróságon támadja majd meg az aláírások összesítésének eredményét.

A népszavazási törvény értelmében a helyi népszavazás kötelező elrendeléséhez szükséges aláírások számát az önkormányzat határozhatja meg a választópolgárok 10 és 25 százaléka közötti tartományban. A Fővárosi Önkormányzat a minimális 10 százalék mellett döntött – persze az aláírásgyűjtés még így is jóval nehezebb feladat Budapesten, mint egy országos népszavazásnál, ahol az összes magyar választópolgár közül kell szerezni 200 ezer támogatót. A fővárosi választási iroda a Momentum Mozgalom kérdésének hitelesítésekor 1 385 262 választópolgárt talált a budapesti névjegyzékben, ennek a 10 százalékaként adódik a 138 527 összegyűjtendő aláírás.

 

Mennyi…

Csakhogy az említett 1 385 262 ember az állandó budapesti lakosok körét fedi le, míg a Fővárosi Választási Bizottság (FVB) minapi határozatában megállapította, hogy aláírásra jogosult az is, akinek bejelentett tartózkodási helye van a fővárosban. Ez alkotmányosan nem is lehet másként, helyi önkormányzati választáson az ideiglenes lakcímmel rendelkezők is részt vehetnek, és ugyanezt az elvet kell alkalmazni a helyi népszavazásra is. Ám így a 138 527 fő valójában kevesebb, mint az összes aláírásra jogosult 10 százaléka, ami ellentétes lehet az eredeti törvényhozói szándékkal.

„Az FVB jegyzőkönyvi döntésével az érintett helyi népszavazás vonatkozásában rögzítette a bejelentett lakcímmel rendelkezők tekintetében is az aláírási jogkört, arról azonban szakmai viták zajlanak, hogy a szükséges aláírások száma változni fog-e ezzel párhuzamosan. A meccs sportnyelven szólva még messze nem lefutott” – írta a Magyar Időkben a spor­tos ifj. Lomnici. A Momentum Mozgalom tájékoztatása szerint körülbelül 110 ezer ideiglenes budapesti lakos van jelenleg, az ő beszámításuk 11 ezerrel, körülbelül 150 ezerre emelné a szükséges aláírások számát. „Rámegyünk a 150 ezerre, de ha mégsem jönne össze, akkor beleállunk a perbe is” – mondja a Momentum egy jogásza.

Az FVB várhatóan nem változtat a saját maga által is megerősített 138 ezres számon, de a bizottság döntésével szemben a Nemzeti Választási Bizottsághoz, végső soron a Kúriához lehet fordulni. Ha az érvényes aláírások száma 138 ezer és 150 ezer között lesz, akkor minden bizonnyal a legfelsőbb bírói fórum mondja majd ki a végső szót. „Mivel ilyen helyzet még nem állt elő, joggyakorlat sincs a kérdésben. Egy analógiát azért hozhatunk: ahol a sima önkormányzati választásoknál a választópolgárok százalékában van meghatározva a jelöltté váláshoz szükséges ajánlások száma, ott a bírói gyakorlat következetesen azt mondja, hogy a bejelentett tartózkodási hellyel rendelkezőket nem kell beszámítani” – magyarázza Tordai Csaba alkotmányjogász.

Ha a Kúria az esetleges perben a Momentum ellen döntene, az mindenképpen komoly jogsérelemmel járna. Ha azt mondják, hogy a bejelentett lakcímmel rendelkezők aláírása nem érvényes, akkor az ő választójogukat korlátozzák. Ha a szükséges aláírások számát emelik 150 ezer környékére, azzal pedig a jogbiztonság sérül, hiszen a népszavazás kezdeményezői így önhibájukon kívül, menet közben szembesülnének újabb, az eredetileg meghatározottnál erősebb követelménnyel.
A megnyugtató megoldás nyilván a jogszabályok egyértelműsítése lenne, de ha a Momentum kezdeményezése e jogi bizonytalanságon bukik el, utólag keveseket vigasztal majd a tisztázódott helyzet.

…az annyi?

A február 17-én leadott aláírások megszámlálásáért az FVB felel. Persze nem a Fővárosi Közgyűlés által megválasztott három tag, hanem erre a célra kijelölt alkalmazottak végzik majd a szignók összesítését, s a folyamatot a népszavazás kezdeményezője is figyelemmel kísérheti. „Ha nem is mindennap, de ott leszünk az aláírások ellenőrzésénél. Arra nem számítunk, hogy valaki csalni próbál majd, ilyen még sosem történt. A számlálók kapni fognak egy írásos útmutatót, ezt megvizsgáljuk, és természetesen a betartatását is próbáljuk ellenőrizni” – mondja a Momentum jogásza.

A szervezetnél előzetesen körülbelül 15 százalékos hibaaránnyal számolnak, ami azt jelenti, hogy a 138 ezer érvényes aláíráshoz összesen 163 ezret, a 150 ezerhez 176 ezret kellene leadniuk. Jogászforrásunk úgy látja, az MSZP nyári bukása a maga majdnem 25 százalékos hibaarányával kiugróan gyenge teljesítmény, bízik benne, hogy nem ismétlődik meg. A földügyi népszavazásnál három okból lett nagyon magas az érvénytelen aláírások aránya. Sok gyűjtőív azért ment a kukába, mert az aláírásgyűjtő aktivista rosszul vagy hiányosan adta meg a saját adatait. Rengeteg választópolgár a személyi igazolványa számát adta meg a lakcímkártyán található személyi szám helyett, vagy hiányosan töltötte ki a személyi számot. Végül nem kevesen voltak, akik többször is aláírtak az MSZP-nek, a nemzeti választási iroda akkori tájékoztatása szerint a rekorder tizenkétszer szignálta az íveket (ilyenkor csak az első aláírás érvényes).

Az utóbbi ravaszkodást a Momentum sem igen tudja kivédeni, ráadásul a neten terjedő felhívások szerint kormánypárti aktivisták szándékosan arra biztatták egymást, hogy a megtévesztés kedvéért minél többször írják alá az olimpiaellenes ívet. Ugyanakkor a Momentum standjainál az adatokat minden esetben maguk az aktivisták vették fel, a választópolgárnak csak aláírnia kellett. „Egy csomó ívet átnéztem, és nem találkoztam olyannal, hogy valaki a személyi igazolvány számát adta volna meg, az is csak párszor fordul elő, hogy hiányzik a személyi szám utolsó négy számjegye” – mondja jogász forrásunk. Arra persze nincs garancia, hogy a többi párt által szolgáltatott vagy az otthonról beküldött ívek is ilyen minőségűek lesznek.

Mikor lesz?

A Momentumnál a népszavazás legvalószínűbb időpontját tavasz végére, nyár elejére teszik. Azonban az is benne van a pakliban, hogy a hatóságok a törvényi határidők kreatív kihasználásával a Nemzeti Olimpiai Bizottság szeptember 15-i döntése utánra halasztják a referendumot. „Ez azonban nehezen elképzelhető, mert politikailag iszonyú kockázatos lenne a kormánynak. A függőben lévő népszavazás eleve csökkenti a magyar pályázat győzelmi esélyét, ha pedig mégis nyernénk, és az emberek utólag mondanának nemet az olimpiarendezésre, az hatalmas öngól lenne a Fidesznek” – mondja momentumos forrásunk.

Az aláírások megszámolására 45 napja lesz a választási bizottságnak. Az eredménnyel szembeni jogorvoslat újabb 20 napot vehet el, valószínűleg a folyamat ezen fázisában érkezik majd a CÖF-ös kifogás, de elvben bármilyen más, az aláírásokkal kapcsolatos problémával is meg lehet keresni az NVB-t, illetve a Kúriát. Ha a jogerős döntés is a Momentumnak kedvez, az eredményről nyolc napon belül tájékoztatni kell Tarlós István főpolgármestert, aki a Fővárosi Közgyűlés soron következő ülésén informálja a képviselő-testületet. A közgyűlés ezután 30 napon belül elrendeli, a választási bizottság pedig újabb 15 napon belül kitűzi a referendumot. Az időpontnak a kitűzéstől számított ötvenedik és hetvenedik nap közé kell esnie.

Számításaink szerint, ha mindenki teszi a dolgát, az egész folyamat négy, négy és fél hónap alatt kipöröghet, azaz júniusban már szavazhatnánk az olimpiáról. De az sem elképzelhetetlen, hogy hét hónaposra nyúlik, és csak a NOB szeptemberi döntése után lehetne megtartani. (És akkor azzal az eshetőséggel még nem is számoltunk, hogy a Fővárosi Közgyűlést esetleg bírósági úton kell rávenni a népszavazás elrendelésére, ami újabb 30 napot vehet igénybe.) Az időzítés külön jelentőséget kapna, ha a kormány úgy akarná kifogni a szelet a budapesti referendum vitorlájából, hogy hasonló témában országos népszavazást jelent be. Ezt a lehetőséget a momentumosok vetették fel – annyi racionalitása feltétlenül lenne, hogy vidéken nagyobb az olimpia támogatottsága, ráadásul országosan az érvénytelenséget is könnyebb megjátszani. Ugyanakkor a Kúria egyszer már elkaszált egy országos népszavazási kérdést az olimpiarendezéssel kapcsolatban, és minden trükközési lehetőség dacára azt is nehéz megoldani, hogy az országos népszavazás megelőzze a budapestit. Ráadásul, ha a kormány politikailag felül is üthetné a Momentum kezdeményezését, jogi értelemben Budapest pályázott az olimpiára, így a végső szót is a fővárosiak mondhatják ki. Ezért is hangzik így a Momentum kérdése: „Egyetért-e ön azzal, hogy Budapest Főváros Önkormányzata vonja vissza a 2024. évi nyári olimpiai és paralimpiai játékok megrendezésére irányuló pályázatát?”

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.