Az LMP 23 ezer aláírást adott át a hétvégén az olimpiaellenes népszavazást hivatalosan kezdeményező Momentum Mozgalomnak.
A Momentum saját számokat utoljára február 5-én közölt, akkor 110 ezernél jártak. Titkos forrásaink abbéli közlése, hogy hol is áll épp a Momentum, több mint elegendő okot ad feltételeznünk, hogy a február 17-i, pénteki határidőre bőven összegyűlik majd a budapesti referendum kiírásához elvben és előzetesen szükségesnek mondott 138 ezer aláírás. Ám még ekkor sem mondhatják el a kezdeményezők, hogy győztek: hiszen a törvény érvényes aláírásokat követel meg, és lapzártánkkor még az sem teljesen egyértelmű, hogy pontosan hányat.
Az aláírások ellenőrzésekor a választási szervek gyakran meglepően magas százalékban bukkannak érvénytelen szignókra. Nyáron az MSZP azt állította, hogy 240 ezer aláírást gyűjtött az állami földeladások leállítását célzó kezdeményezéséhez, de a választási iroda ezek közül alig több mint 180 ezret fogadott el érvényesnek. Nem is sikerült az országos népszavazás kiírásához szükséges, 200 ezres küszöböt megugrani (lásd: Elment a hajó, Magyar Narancs, 2016. augusztus 11.).
A kormányzathoz közeli műhelyben az avatott szakemberek egy másik csodafegyvert is kikovácsoltak: ifj. Lomnici Zoltán, a Civil Összefogás Fórum jogásza az aláírásgyűjtés harmadik hetében azt pendítette meg, hogy a népszavazás kiírásához talán nem is elég a 138 ezer támogató választópolgár. Aligha kétséges, hogy ha ezen múlik, a CÖF bíróságon támadja majd meg az aláírások összesítésének eredményét.
A népszavazási törvény értelmében a helyi népszavazás kötelező elrendeléséhez szükséges aláírások számát az önkormányzat határozhatja meg a választópolgárok 10 és 25 százaléka közötti tartományban. A Fővárosi Önkormányzat a minimális 10 százalék mellett döntött – persze az aláírásgyűjtés még így is jóval nehezebb feladat Budapesten, mint egy országos népszavazásnál, ahol az összes magyar választópolgár közül kell szerezni 200 ezer támogatót. A fővárosi választási iroda a Momentum Mozgalom kérdésének hitelesítésekor 1 385 262 választópolgárt talált a budapesti névjegyzékben, ennek a 10 százalékaként adódik a 138 527 összegyűjtendő aláírás.
Mennyi…
Csakhogy az említett 1 385 262 ember az állandó budapesti lakosok körét fedi le, míg a Fővárosi Választási Bizottság (FVB) minapi határozatában megállapította, hogy aláírásra jogosult az is, akinek bejelentett tartózkodási helye van a fővárosban. Ez alkotmányosan nem is lehet másként, helyi önkormányzati választáson az ideiglenes lakcímmel rendelkezők is részt vehetnek, és ugyanezt az elvet kell alkalmazni a helyi népszavazásra is. Ám így a 138 527 fő valójában kevesebb, mint az összes aláírásra jogosult 10 százaléka, ami ellentétes lehet az eredeti törvényhozói szándékkal.
„Az FVB jegyzőkönyvi döntésével az érintett helyi népszavazás vonatkozásában rögzítette a bejelentett lakcímmel rendelkezők tekintetében is az aláírási jogkört, arról azonban szakmai viták zajlanak, hogy a szükséges aláírások száma változni fog-e ezzel párhuzamosan. A meccs sportnyelven szólva még messze nem lefutott” – írta a Magyar Időkben a sportos ifj. Lomnici. A Momentum Mozgalom tájékoztatása szerint körülbelül 110 ezer ideiglenes budapesti lakos van jelenleg, az ő beszámításuk 11 ezerrel, körülbelül 150 ezerre emelné a szükséges aláírások számát. „Rámegyünk a 150 ezerre, de ha mégsem jönne össze, akkor beleállunk a perbe is” – mondja a Momentum egy jogásza.
Az FVB várhatóan nem változtat a saját maga által is megerősített 138 ezres számon, de a bizottság döntésével szemben a Nemzeti Választási Bizottsághoz, végső soron a Kúriához lehet fordulni. Ha az érvényes aláírások száma 138 ezer és 150 ezer között lesz, akkor minden bizonnyal a legfelsőbb bírói fórum mondja majd ki a végső szót. „Mivel ilyen helyzet még nem állt elő, joggyakorlat sincs a kérdésben. Egy analógiát azért hozhatunk: ahol a sima önkormányzati választásoknál a választópolgárok százalékában van meghatározva a jelöltté váláshoz szükséges ajánlások száma, ott a bírói gyakorlat következetesen azt mondja, hogy a bejelentett tartózkodási hellyel rendelkezőket nem kell beszámítani” – magyarázza Tordai Csaba alkotmányjogász.
Ha a Kúria az esetleges perben a Momentum ellen döntene, az mindenképpen komoly jogsérelemmel járna. Ha azt mondják, hogy a bejelentett lakcímmel rendelkezők aláírása nem érvényes, akkor az ő választójogukat korlátozzák. Ha a szükséges aláírások számát emelik 150 ezer környékére, azzal pedig a jogbiztonság sérül, hiszen a népszavazás kezdeményezői így önhibájukon kívül, menet közben szembesülnének újabb, az eredetileg meghatározottnál erősebb követelménnyel.
A megnyugtató megoldás nyilván a jogszabályok egyértelműsítése lenne, de ha a Momentum kezdeményezése e jogi bizonytalanságon bukik el, utólag keveseket vigasztal majd a tisztázódott helyzet.
…az annyi?
A február 17-én leadott aláírások megszámlálásáért az FVB felel. Persze nem a Fővárosi Közgyűlés által megválasztott három tag, hanem erre a célra kijelölt alkalmazottak végzik majd a szignók összesítését, s a folyamatot a népszavazás kezdeményezője is figyelemmel kísérheti. „Ha nem is mindennap, de ott leszünk az aláírások ellenőrzésénél. Arra nem számítunk, hogy valaki csalni próbál majd, ilyen még sosem történt. A számlálók kapni fognak egy írásos útmutatót, ezt megvizsgáljuk, és természetesen a betartatását is próbáljuk ellenőrizni” – mondja a Momentum jogásza.
A szervezetnél előzetesen körülbelül 15 százalékos hibaaránnyal számolnak, ami azt jelenti, hogy a 138 ezer érvényes aláíráshoz összesen 163 ezret, a 150 ezerhez 176 ezret kellene leadniuk. Jogászforrásunk úgy látja, az MSZP nyári bukása a maga majdnem 25 százalékos hibaarányával kiugróan gyenge teljesítmény, bízik benne, hogy nem ismétlődik meg. A földügyi népszavazásnál három okból lett nagyon magas az érvénytelen aláírások aránya. Sok gyűjtőív azért ment a kukába, mert az aláírásgyűjtő aktivista rosszul vagy hiányosan adta meg a saját adatait. Rengeteg választópolgár a személyi igazolványa számát adta meg a lakcímkártyán található személyi szám helyett, vagy hiányosan töltötte ki a személyi számot. Végül nem kevesen voltak, akik többször is aláírtak az MSZP-nek, a nemzeti választási iroda akkori tájékoztatása szerint a rekorder tizenkétszer szignálta az íveket (ilyenkor csak az első aláírás érvényes).
Az utóbbi ravaszkodást a Momentum sem igen tudja kivédeni, ráadásul a neten terjedő felhívások szerint kormánypárti aktivisták szándékosan arra biztatták egymást, hogy a megtévesztés kedvéért minél többször írják alá az olimpiaellenes ívet. Ugyanakkor a Momentum standjainál az adatokat minden esetben maguk az aktivisták vették fel, a választópolgárnak csak aláírnia kellett. „Egy csomó ívet átnéztem, és nem találkoztam olyannal, hogy valaki a személyi igazolvány számát adta volna meg, az is csak párszor fordul elő, hogy hiányzik a személyi szám utolsó négy számjegye” – mondja jogász forrásunk. Arra persze nincs garancia, hogy a többi párt által szolgáltatott vagy az otthonról beküldött ívek is ilyen minőségűek lesznek.
Mikor lesz?
A Momentumnál a népszavazás legvalószínűbb időpontját tavasz végére, nyár elejére teszik. Azonban az is benne van a pakliban, hogy a hatóságok a törvényi határidők kreatív kihasználásával a Nemzeti Olimpiai Bizottság szeptember 15-i döntése utánra halasztják a referendumot. „Ez azonban nehezen elképzelhető, mert politikailag iszonyú kockázatos lenne a kormánynak. A függőben lévő népszavazás eleve csökkenti a magyar pályázat győzelmi esélyét, ha pedig mégis nyernénk, és az emberek utólag mondanának nemet az olimpiarendezésre, az hatalmas öngól lenne a Fidesznek” – mondja momentumos forrásunk.
Az aláírások megszámolására 45 napja lesz a választási bizottságnak. Az eredménnyel szembeni jogorvoslat újabb 20 napot vehet el, valószínűleg a folyamat ezen fázisában érkezik majd a CÖF-ös kifogás, de elvben bármilyen más, az aláírásokkal kapcsolatos problémával is meg lehet keresni az NVB-t, illetve a Kúriát. Ha a jogerős döntés is a Momentumnak kedvez, az eredményről nyolc napon belül tájékoztatni kell Tarlós István főpolgármestert, aki a Fővárosi Közgyűlés soron következő ülésén informálja a képviselő-testületet. A közgyűlés ezután 30 napon belül elrendeli, a választási bizottság pedig újabb 15 napon belül kitűzi a referendumot. Az időpontnak a kitűzéstől számított ötvenedik és hetvenedik nap közé kell esnie.
Számításaink szerint, ha mindenki teszi a dolgát, az egész folyamat négy, négy és fél hónap alatt kipöröghet, azaz júniusban már szavazhatnánk az olimpiáról. De az sem elképzelhetetlen, hogy hét hónaposra nyúlik, és csak a NOB szeptemberi döntése után lehetne megtartani. (És akkor azzal az eshetőséggel még nem is számoltunk, hogy a Fővárosi Közgyűlést esetleg bírósági úton kell rávenni a népszavazás elrendelésére, ami újabb 30 napot vehet igénybe.) Az időzítés külön jelentőséget kapna, ha a kormány úgy akarná kifogni a szelet a budapesti referendum vitorlájából, hogy hasonló témában országos népszavazást jelent be. Ezt a lehetőséget a momentumosok vetették fel – annyi racionalitása feltétlenül lenne, hogy vidéken nagyobb az olimpia támogatottsága, ráadásul országosan az érvénytelenséget is könnyebb megjátszani. Ugyanakkor a Kúria egyszer már elkaszált egy országos népszavazási kérdést az olimpiarendezéssel kapcsolatban, és minden trükközési lehetőség dacára azt is nehéz megoldani, hogy az országos népszavazás megelőzze a budapestit. Ráadásul, ha a kormány politikailag felül is üthetné a Momentum kezdeményezését, jogi értelemben Budapest pályázott az olimpiára, így a végső szót is a fővárosiak mondhatják ki. Ezért is hangzik így a Momentum kérdése: „Egyetért-e ön azzal, hogy Budapest Főváros Önkormányzata vonja vissza a 2024. évi nyári olimpiai és paralimpiai játékok megrendezésére irányuló pályázatát?”
