Őszig meghosszabbítják a veszélyhelyzet idejére vonatkozó rendeleteket

Belpol

A kormány által beadott javaslat szeptemberig meghosszabbítja a veszélyhelyzethez kapcsolódó rendeleteket. 

Kedden késő este nyújtotta be a kormány a parlamentnek azt a törvénymódosító javaslatot, amellyel főszabály szerint őszig meghosszabbítják a most érvényben lévő veszélyhelyzettel összefüggő intézkedéseket. 

Tavaly novemberben a parlament 90 napra megadta a felhatalmazást a kormánynak a rendeleti úton való kormányzásra a veszélyhelyzet alatt, ám az akkor kihirdetett veszélyhelyzet hatálya február 8-án lejárt. Addig számos kormányrendeletet hoztak a veszélyhelyzettel összefüggésben, de mivel február 8-án még nem kezdődött el a parlament tavaszi ülésszaka, hogy újabb 90 napra megadhassa a felhatalmazást a kormánynak, ezért a kormány akkor január 29-én hozott saját hatáskörben 15 nappal meghosszabbította a veszélyhelyzet alatt hozott kormányrendeletek hatályát.

Ezután fogadta el a parlament február 22-én a 2021. évi I. törvényt, amely újból hatályba léptette a korábban a veszélyhelyzet idején hozott kormányrendeleteket, de úgy szólt, hogy „a kihirdetését követő 90. napon hatályát veszti”.

Ez május 23-án következne be, a most beadott törvénymódosítás viszont úgy rendelkezik, hogy 

"a törvény a 2021. évi őszi országgyűlési ülésszak első ülésnapját követő 15. napon hatályát veszti". 

Az őszi ülésszak az országgyűlési törvény szerint minden év szeptember elsejétől december tizenötödikéig tart, de hogy az első ülésnapot mikor tartják, az a házelnöktől (Kövér Lászlótól) függ. Az elmúlt években az őszi ülésszak első napját nem nagyon tartották meg szeptember 15-e előtt, ez pedig azt jelenti, hogy

a törvény szövege szerint a vonatkozó kormányrendeletek sem fogják hatályukat veszteni szeptember vége előtt.

A törvény szövege olyan paragrafusokkal is kiegészül, amelyek lehetővé teszik a kormánynak, hogy akár korábban is megszüntesse a veszélyhelyzetet - és erre az esetre vonatkozóan is rendelkezik a rendeletek átmeneti szabályairól -, a veszélyhelyzethez kapcsolódó rendeletek meghosszabbítása viszont azt sejteti, hogy a veszélyhelyzet sem fog megszűnni addig. 

A javaslat indoklása szerint azért van minderre szükség, mert bár leszögezik, hogy "Magyarország Európa egyik legeredményesebb oltási programjával küzd a koronavírus világjárvány ellen", de "az új vírusvariánsok azonban Európa-szerte terjednek és Magyarországon is jelen vannak, ezért elengedhetetlen a fokozott védekezés".

Azt is írják, hogy a védekezéshez "gyors és hatékony döntéshozatalra van szükség", a járvány elmúlt egy éve pedig "bebizonyította, hogy a korábban elfogadott rendkívüli és átmeneti jogi keretek jól szolgálták ezeket a célokat". 

"A világjárvány elleni védekezés gazdasági és társadalmi hatásai túlmutatnak a veszélyhelyzet időtartamán. A javaslat ezért szükség esetén biztosíthatja a megfelelő méltányosságot olyan esetekben, amikor a veszélyhelyzeti kormányrendeletek ideiglenes továbbalkalmazása az állampolgárok szempontjából lényeges" - áll az indoklásban, magyarán a veszélyhelyzettel kapcsolatban hozott rendeletek eszerint a veszélyhelyzet megszűnése után is hatályban maradhatnának.

Igaz, a kormány a vonatkozó rendeleteken is rendszeresen módosít. 

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül.