Színház

Kliséből játék

Biró Zsombor Aurél: 2031

Kritika

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Ezúttal azonban a klisés témákból érvényes jelenetek bontakoznak ki. A történet középpontjában a darab címét is adó évben, 2031-ben lezajlott esemény áll, amikor a színművészetis osztályfőnök, Gelléry Károly (Fekete Ernő) a tanítványát, Andort (Béres Bence) molesztálta. Ez az emlék tör elő egy osztálytalálkozónak is beillő év végi összejövetelen. A két érintetten kívül négy volt rendező szakos hallgató is a meghívottak között van: Hanna (Mentes Júlia), Bálint (Tasnádi Bence), Misi (Vizi Dávid) és Ricsi (Lengyel Benjámin). Egymás utáni jelenetekben, a karakterekre jellemző belépővel érkeznek a színészek, utolsónak szinte berobban a „buliba” szétázva, csapzottan Petra (Kanyó Kata), aki nem más, mint Hanna gondosan titkolt szerelme.

Lassan, szinte vontatottan, semmittevő lazasággal indul az előadás: szokásos, buli eleji, az oldódást segítő italozós small talk („mennyit érhet ez a ház”, „hogy megy a sorod” stb). Ha nem lenne az összeszokott csapat (a Katona fiatalokból álló, pár éve leigazolt „minitársulatának” színészei játsszák a darab legtöbb szerepét) védjegye a „lötyögve” kezdés, az első néhány epizód akár unalmasnak is tűnhetne. Tarnóczi Jakab rendező munkáinál, aki a legtöbbször dirigálta őket eddig, megszoktuk már: a felszín alatt kibontakozásra váró mélyebb rétegek forrnak. Ezúttal azonban Dohy Balázs a rendező, aki az indítás e hagyományát nem töri meg, sőt nála az eddigieknél is egyértelműbb a fokozatos építkezés, amely egy végső katarzisban, tökéletes időzítéssel kulminál: Dohy a puskaport egyértelműen a gondosan előkészített végjátékra tartogatja.

Nem kell egyetérteni a szexuális zaklatásnak a szerző, Biró Zsombor Aurél által sugallt értelmezésével (a szövegkönyvet Dohyval közös koncepció alapján írta), hogy megérezzük, ezeknek a friss diplomás színészeknek van mondanivalójuk róla. Játékuk autentikus, nélkülözi a belterjessé tevő sallangokat, összekacsintásokat és a témáról korábban kialakult, már-már elcsépelt narratívákat. A mondandó legalább annyira – ha nem jobban – szól a szcénán kívüliekhez, mint a bennfentesekhez és azokhoz is, akik egyébként másként ítélnék meg a bemutatott konfliktus mibenlétét, vagy pusztán közömbösek a #metoo iránt.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Mi az üzenete a Hadházy Ákos és Perintfalvi Rita elleni támadásoknak?

Bő húsz éve elvetett mag szökkent szárba azzal, hogy egy önjelölt magyar cowboy egyszer csak úgy döntsön: erővel kell megvédenie gazdáját a betolakodótól – ha jóindulatúan szemléljük a Hadházy Ákossal történteket. Ennél valószínűleg egyszerűbb a Perintfalvi Ritával szembeni elképesztően alpári hadjárat: nem könnyű érveket hozni amellett, hogy ez valaminő egyéni ötlet szüleménye.

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.