Színház

Kliséből játék

Biró Zsombor Aurél: 2031

Kritika

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Ezúttal azonban a klisés témákból érvényes jelenetek bontakoznak ki. A történet középpontjában a darab címét is adó évben, 2031-ben lezajlott esemény áll, amikor a színművészetis osztályfőnök, Gelléry Károly (Fekete Ernő) a tanítványát, Andort (Béres Bence) molesztálta. Ez az emlék tör elő egy osztálytalálkozónak is beillő év végi összejövetelen. A két érintetten kívül négy volt rendező szakos hallgató is a meghívottak között van: Hanna (Mentes Júlia), Bálint (Tasnádi Bence), Misi (Vizi Dávid) és Ricsi (Lengyel Benjámin). Egymás utáni jelenetekben, a karakterekre jellemző belépővel érkeznek a színészek, utolsónak szinte berobban a „buliba” szétázva, csapzottan Petra (Kanyó Kata), aki nem más, mint Hanna gondosan titkolt szerelme.

Lassan, szinte vontatottan, semmittevő lazasággal indul az előadás: szokásos, buli eleji, az oldódást segítő italozós small talk („mennyit érhet ez a ház”, „hogy megy a sorod” stb). Ha nem lenne az összeszokott csapat (a Katona fiatalokból álló, pár éve leigazolt „minitársulatának” színészei játsszák a darab legtöbb szerepét) védjegye a „lötyögve” kezdés, az első néhány epizód akár unalmasnak is tűnhetne. Tarnóczi Jakab rendező munkáinál, aki a legtöbbször dirigálta őket eddig, megszoktuk már: a felszín alatt kibontakozásra váró mélyebb rétegek forrnak. Ezúttal azonban Dohy Balázs a rendező, aki az indítás e hagyományát nem töri meg, sőt nála az eddigieknél is egyértelműbb a fokozatos építkezés, amely egy végső katarzisban, tökéletes időzítéssel kulminál: Dohy a puskaport egyértelműen a gondosan előkészített végjátékra tartogatja.

Nem kell egyetérteni a szexuális zaklatásnak a szerző, Biró Zsombor Aurél által sugallt értelmezésével (a szövegkönyvet Dohyval közös koncepció alapján írta), hogy megérezzük, ezeknek a friss diplomás színészeknek van mondanivalójuk róla. Játékuk autentikus, nélkülözi a belterjessé tevő sallangokat, összekacsintásokat és a témáról korábban kialakult, már-már elcsépelt narratívákat. A mondandó legalább annyira – ha nem jobban – szól a szcénán kívüliekhez, mint a bennfentesekhez és azokhoz is, akik egyébként másként ítélnék meg a bemutatott konfliktus mibenlétét, vagy pusztán közömbösek a #metoo iránt.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”