Kiállítás

Hallják, hogy dübörgünk?

A múlt, ahogy parancsolja? Politikai időutazás a középkorban: Magyar és orosz példák

Kritika

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Ez az egyszerre szórakoztató és tanulságos kiállítás két, számunkra kiemelt fontosságú példán szemlélteti, hogyan próbálják saját szekerükbe fogni a múltat a néplélek többé-kevésbé professzionális mérnökei, nálunk és Oroszországban. Hogy kicsit a következtetésig szaladjunk: a számtalan példa dacára is inkább esetlegesnek és alacsony hatásfokúnak tűnő magyar múlthajlítási praktikákhoz képest a putyini Oroszország sok tekintetben előttünk jár, és ez nem csupán a kurzusfilmekre, kulturális presztízsberuházásokra és propagandakiadványokra elszórt milliókon, milliárdokon múlik.

A kiállítás kurátorai (Klaniczay Gábor, Tóth G. Péter), illetve a velük együttműködő kutatók (Olga Kalasnyikova, Kanyó Ferenc, Rév István) egy rendkívül gazdagon dokumentált tárlatot raktak össze, csak győzzük befogadni a megannyi szöveges, képes-hangos illusztrációt – mely folyamnak a végén megpihenhetünk egy, a kiállítótérben felépített jurtában. Az egyes szekciókhoz írt szövegek egyszerre tájékoztatnak az utóbbi évtizedek történeti-módszertani vitáiról, az új megközelítéseknek köszönhető eredményekről, és arról is, hogyan fordíthatók mondjuk, a molekuláris biológia kínálta innovációk a múlt mitizálásának szolgálatába. A Colin Renfrew világhírű régész által archeogenetikának elnevezett (manapság sokszor archeogenomikának hívott) tudományterület például a régészek és természettudósok (mindenekelőtt a molekuláris biológusok) együttműködésében rendkívül fontos eredmények sorát szállította az elmúlt években – ezekből is kapunk egy kiadós válogatást. Ugyanakkor a kiállítás kurátorai és szerzői afelől sem hagynak szemernyi kétséget sem, hogy a politikai megrendelők el is téríthetnek amúgy ígéretes kutatásokat, pláne, ha erre a történészként amatőr genetikus kutatók maguk is hajlamosak (mint történt ez a szaktudásukat a hun leszármazás elméletének alátámasztására szánó szegedi genetikus duóval). Aba Sámuel teljes genomvizsgálata például (mely a kásleri hipotézis szerint egyenesen Attiláig vezet majd vissza minket) csupán az érme egyik oldala. A hivatalos emlékezetpolitika másik, még fontosabb szelete a magyar külpolitika Orbán-kori „turanista”, „eurazsianista” fordulatának alátámasztása a magyarság keleti eredetének, hun-szkíta leszármazásának hangsúlyozásával. Mindehhez újabb kutatóműhelyeket is létrehoztak, de igyekeztek felkarolni az önszorgalmú hagyományőrzők kezdeményezéseit is, hiszen kormányunknak szüksége volt az őstörténeti ezotéria terén különösen aktív mindenkori széljobb politikai erő szavazataira is.

A félresikerült kvázi történeti kurzusművek (meg a nagyon is sikeres legújabb Hunyadi-eposz) plakátjai és trailerei is a kiállítás részét képezik, ahogyan az őspálosok „titkának” leleplezése is. Ők azok, akik a táltos hagyományt vitték volna tovább, szinte búvópatakként, magukat derék keresztény (s tényleg magyarországi alapítású) remeterendnek álcázva.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.