Kiállítás

Hallják, hogy dübörgünk?

A múlt, ahogy parancsolja? Politikai időutazás a középkorban: Magyar és orosz példák

Kritika

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Ez az egyszerre szórakoztató és tanulságos kiállítás két, számunkra kiemelt fontosságú példán szemlélteti, hogyan próbálják saját szekerükbe fogni a múltat a néplélek többé-kevésbé professzionális mérnökei, nálunk és Oroszországban. Hogy kicsit a következtetésig szaladjunk: a számtalan példa dacára is inkább esetlegesnek és alacsony hatásfokúnak tűnő magyar múlthajlítási praktikákhoz képest a putyini Oroszország sok tekintetben előttünk jár, és ez nem csupán a kurzusfilmekre, kulturális presztízsberuházásokra és propagandakiadványokra elszórt milliókon, milliárdokon múlik.

A kiállítás kurátorai (Klaniczay Gábor, Tóth G. Péter), illetve a velük együttműködő kutatók (Olga Kalasnyikova, Kanyó Ferenc, Rév István) egy rendkívül gazdagon dokumentált tárlatot raktak össze, csak győzzük befogadni a megannyi szöveges, képes-hangos illusztrációt – mely folyamnak a végén megpihenhetünk egy, a kiállítótérben felépített jurtában. Az egyes szekciókhoz írt szövegek egyszerre tájékoztatnak az utóbbi évtizedek történeti-módszertani vitáiról, az új megközelítéseknek köszönhető eredményekről, és arról is, hogyan fordíthatók mondjuk, a molekuláris biológia kínálta innovációk a múlt mitizálásának szolgálatába. A Colin Renfrew világhírű régész által archeogenetikának elnevezett (manapság sokszor archeogenomikának hívott) tudományterület például a régészek és természettudósok (mindenekelőtt a molekuláris biológusok) együttműködésében rendkívül fontos eredmények sorát szállította az elmúlt években – ezekből is kapunk egy kiadós válogatást. Ugyanakkor a kiállítás kurátorai és szerzői afelől sem hagynak szemernyi kétséget sem, hogy a politikai megrendelők el is téríthetnek amúgy ígéretes kutatásokat, pláne, ha erre a történészként amatőr genetikus kutatók maguk is hajlamosak (mint történt ez a szaktudásukat a hun leszármazás elméletének alátámasztására szánó szegedi genetikus duóval). Aba Sámuel teljes genomvizsgálata például (mely a kásleri hipotézis szerint egyenesen Attiláig vezet majd vissza minket) csupán az érme egyik oldala. A hivatalos emlékezetpolitika másik, még fontosabb szelete a magyar külpolitika Orbán-kori „turanista”, „eurazsianista” fordulatának alátámasztása a magyarság keleti eredetének, hun-szkíta leszármazásának hangsúlyozásával. Mindehhez újabb kutatóműhelyeket is létrehoztak, de igyekeztek felkarolni az önszorgalmú hagyományőrzők kezdeményezéseit is, hiszen kormányunknak szüksége volt az őstörténeti ezotéria terén különösen aktív mindenkori széljobb politikai erő szavazataira is.

A félresikerült kvázi történeti kurzusművek (meg a nagyon is sikeres legújabb Hunyadi-eposz) plakátjai és trailerei is a kiállítás részét képezik, ahogyan az őspálosok „titkának” leleplezése is. Ők azok, akik a táltos hagyományt vitték volna tovább, szinte búvópatakként, magukat derék keresztény (s tényleg magyarországi alapítású) remeterendnek álcázva.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Magyar Péter szupersztár

Napok alatt tökéletesen összeállt a Tisza Párt által koordinált zarándokút, Magyar Péter speciális országjárás keretében gyalogol el Budapestről Nagyváradra. De miért nem a sajtószabadsággal foglalkozik? Elmondta.

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.