Öt napja lebeg az Identitás Generáció molinója a Radetzky-laktanya romos épületén

Belpol

Cikkünk megjelenése után a kerület polgármestere tájékoztatta lapunkat: a molinót eltávolították és felszólították a tulajdonost az épület állagmegóvására.

Október 23-a reggel óta lengedezik a Bem téri Radetzky-laktanyán egy molinó, amire a „Nem adjuk az örökségünk” feliratot nyomtatták. A molinót az Identitás Generáció (IG) nevű, 2016-ban alakult, fiatalokból álló szélsőjobboldali, iszlám- és bevándorlásellenes szervezet helyezte el az épületen, erről képeket is megosztottak a Facebook-oldalukon és egy videót is közzétettek, ahogy behatolnak a romos épületbe és kitűzik a molinót a tetejére.

Identitás Generáció

Ők voltak azok, akik 2017 szeptemberében iszlamizáció- és bevándorlásellenes felvonulást szerveztek, vagy akiknek a vezetőjét, Bódi Ábelt tavaly áprilisban nem engedték be Angliába, miközben egy brit Identitás-sejt konferenciájára igyekezett osztrák kollégájával, Martin Sellnerrel. Bódi idén áprilisban az Alfahírnek adott hosszú interjújában fejtegette, miért hagyta cserben a Fidesz a jobboldali fiatalokat, és ők azért dolgoznak, hogy „legyen a magyar jobboldalnak jövője.”

Az IG szervezett továbbá tavaly októberben egy demonstrációt Erdogan látogatása ellen is, ahol Puzsér Róbert szólalt volna fel, ám a 444 tudósítása szerint Puzsér inkább hazament, amikor meglátta, hogy mindössze 12 ember jelent meg a rendezvényen.

Mostani akciójukról a közösségi oldalukon azt írják, annak célja kettős:

  • egyrészt fel akarják hívni az előző városvezetés figyelmét arra, hogy „Budapest épített öröksége egyedülálló és a velünk élő történelem, így a mindenkori emlékezetpolitika alappillére”, ezért annak „lebontása és felújítása egyaránt szimbolikus: aprópénzre váltjuk a kollektív emlékezetünket, vagy megőrizzük a minket követőknek?”
  • másrészt üzenni kívánnak a jövendő városvezetésnek is: „úgy gondoljuk, hogy a legrosszabb újbaloldali identitáspolitikákon fölhergelt zöldbal városvezetés elsődlegesen jobban tenné, ha a meglévő értékek megőrzésére koncentrálna, és csak azután vezetné be a női kvótát a képzőművészeti alkotások köztéri reprezentációjában – amennyiben feltétlenül ragaszkodik ehhez a kontraproduktív gyakorlathoz.”
false

 

Fotó: Identitás Generáció Facebook-oldala

 

Omladozó laktanya

A helyszín azért érdekes, mert az egykori laktanya épülete előtt tartották az 1956-os forradalom hatalmas, szimbolikussá vált tömegtüntetését, 1989-ben pedig MDF székház lett belőle. Mivel műemléki védettséget élvez, lebontani nem lehet, ám az épület rendkívül rossz és romos állapotban van. Ahogy azt a hvg.hu megírta, 2016-ban a HB Reavis ingatlanfejlesztő cég vásárolta meg, majd 2019 februárjában eladta a WS Buda Project Kft.-nek. A lap kiderítette, hogy a projektcég Waberer György és Scheer Sándor közös cége, akik mindketten erősen kötődnek a NER-hez. Scheer korábban a Market Zrt. tulajdonosa volt, Waberer pedig a szállítmányozó cége eladása után ingatlanbefektetésekbe kezdett.

Az épület azóta is rohad le, áprilisban a Szövetség a II. kerületért videón mutatta be, hogy az épület milyen rossz állapotban van és a terület balesetveszélyes. A civilek akkor arra figyelmeztettek, hogy „azonnal kötelezni kell az ingatlan tulajdonosát a károk elhárítására, ha ez nem történik meg, akkor a helyi hatóságoknak kell elvégezniük a biztonságossá tételi munkákat, majd kiszámlázni azt a tulajdonosnak!”

Eltávolítás és állagmegóvás

A civil szervezet frakcióvezetője Őrsi Gergely MSZP-s képviselő volt, akit október 13-án megválasztottak a II. kerület polgármesterének. A mostani eset kapcsán Őrsi lapunknak elmondta, hogy a molinót ő maga is észrevette és azonnal intézkedni kezdett, ám mivel az épületbe balesetveszélyes behatolni, egy kosaras autót kellett rendelniük a molinó eltávolításához. A polgármester azt mondta, ő is jelen lesz a molinó eltávolításánál, amire hétfőn kora délután kerül sor.

A polgármester felvette a kapcsolatot az épület tulajdonosával is, aki az akcióról nem tudott. Őrsi hozzátette, mielőbb tárgyalni kell a tulajdonosokkal arról is, hogy hárítsák el a balesetveszélyt, és végezzenek állagmegóvást az ingatlanon, amin változtatási tilalom van ugyan, de ez csak a bontásra és építésre vonatkozik – az állagmegóvás kötelességük lenne, ahogy erre már tavasszal is felhívták a tulajdonosok figyelmét.

UPDATE: Cikkünk megjelenése után néhány órával Őrsi Gergely, a kerület polgármestere arról tájékoztatta lapunkat, hogy egy kosaras autó segítségével eltávolították az IG molinóját a Bem téri épület tetejéről, az épület tulajdonosától pedig azt kérik, gondoskodjon az állagmegóvásról. Emellett felveszik a kapcsolatot a katasztrófavédelemmel is.

"Felszólítjuk az épület tulajdonosait, hogy azonnal gondoskodjanak az épület szakszerű lezárásáról és a szükséges állagmegóvó munkák elvégzéséről, illetve a katasztrófavédelemmel is felvesszük a kapcsolatot. A Radetzky-laktanya nem reklámfelület, nincs helye a leromlott állapotú épületen balesetveszélyesen kihelyezett molinónak, ezért azt ma leszedtük" - írja Őrsi a közösség média oldalán.

Figyelmébe ajánljuk

A hatalom lába

A hetvenes években a brazíliai Recifét groteszk városi legenda tartotta lázban. Eszerint egy önálló életre kelt „szőrös láb” (perna cabeluda) terrorizálta a város lakosságát.

Akarsz-e?

Ha mindenki ennyire elviselhetetlen, mi értelme szaporodni? – ez valószínűleg csak nekem jutott eszembe, amikor elsötétült a kép, a filmkészítők nem hatoltak ilyen mélységekbe. Ellenkezőleg, valamiféle pozitív végkicsengést is ragasztottak a sztorihoz az utolsó két-három percben, de erről majd később.

Innen nézve

  • Pálos György

A szerző második regényének kiemelten fontos szereplője egy ház Brassó belvárosában, eredetileg a Sfântul Ioan (a szocialista diktatúra éveiben Majakovszkij) utcában, nem messze a nevezetes Aro szállodától.

A kék ég felettünk

Jobb hangversenyt elképzelni sem tudtunk volna Kurtág György 100. születésnapján: a koncert nemcsak muzsikusokat, hanem mindenféle jelességeket és a széles közönséget is a Müpába vonzotta, megközelíthetővé tette Kurtág György életművét, miközben miniatűröket és nagyobb műveket, a pianínótól a nagyzenekarig mindent felsorakoztatott. Meg egy világsztárt.

Bársonyos halálvágy

A Kurtág György 100. születésnapjára szervezett fesztivál zenetörténeti esemény. Száz évet megért, sőt azon túl is alkotó világhírű zeneszerzőre nem akad sok példa: a tengerentúlról a 2012-ben bekövetkezett haláláig aktívan komponáló, mások mellett Eötvös Péter által is nagyra becsült Elliott Carter nevét tudjuk felidézni egyedüliként, Európából pedig Kurtág Györgyét, akit a százegyedik esztendejébe lépve a Die Stechardin című új operájának bemutatásával ünnepeltek.

Szlava Ukraini!

Négy éve tart a háború Ukrajnában. Pontosabban a teljes körű katonai invázió tart négy éve, mert a háború már 2014-ben elkezdődött. Csak az akkor senkit sem érdekelt Ukrajna határain kívül. Valójában ez a háború sem érdekel már szinte senkit. Alig szerepel a vezető hírek között.

Rész és egész

  • Molnár T. Eszter

A mű és a befogadó viszonya mindig aktív, különösen igaz ez a performatív művészetekre, ahol a mű a befogadóval egy térben születik meg, lehetőséget teremtve az azonnali interakciókra is. De milyen színház az, amelyik a tervezhető nevetésen vagy megrendülésen túl is számít a közönség aktivitására? Mitől közösségi és mitől részvételi? Hogyan működik a beavató, illetve hogyan az osztályteremszínház?

A láthatatlan színész

Elsősorban rendezőként ismerjük Porogi Dorkát, ő rendezte egyebek közt az Antigonét a Radnóti Színházban, vagy az Elfriede Jelinek művéből készült Árnyékot a Trafóban. Jóval többet rendez azonban a határon túl, erdélyi magyar színházakban, talán azért is, mert a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen végezte a rendező szakot.

Szerelmi csalódás

A Pelsőczy Réka – Perczel Enikő alkotópáros (előbbi rendezőként, utóbbi dramaturgként jegyzi a produkciót) az első jelenetben jelzi, hogy a tavaly 250 éve született Jane Austen legismertebb regényének új adaptációjával valamiképpen a mára is szeretnének reflektálni. Ennek jegyében a mű kerettörténetet kapott a „színház a színházban” technikával.