Ötven éve nem látott állatbetegség bukkant föl Magyarországon

  • Narancs.hu/MTI
  • 2025. március 7.

Katasztrófa

A ragadós száj- és körömfájás Kisbajcson jelent meg, az egész Dunántúlt érinti a korlátozások egy része.

A Győr-Moson-Sopron megyei Kisbajcson, egy 1400 szarvasmarhát nevelő telepen felbukkant a ragadós száj- és körömfájás nevű állatbetegség, amely utoljára 1973-ban fordult elő Magyarországon – jelentette be Pásztor Szabolcs országos főállatorvos pénteken.

A betegség tünetei – magas láz, levertség, hólyagos elváltozások a szájban és a lábvégeken – hétfőn jelentkeztek először. Szerdán az állatorvos értesítette a hatóságot, helyszíni vizsgálattal egybekötött mintavétel zajlott, és azonnal zárlat alá helyezték a telepet. A betegség vírusát a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma csütörtökre azonosította.

Pásztor Szabolcs elmondta, a betegség nagyon ragályos, a szarvasmarhák mellett minden párosujjú patás állat fogékony rá, így a sertések, juhok, kecskék, bivalyok is. Emberre nem veszélyes, ugyanakkor az állatállományokban rendkívül súlyos gazdasági károkkal jár. A fertőző állatokat nem lehet meggyógyítani. Ha egy gazdaságban egy jószág megbetegszik, az összes párosujjú patás állatot el kell pusztítani. Ez a munka elkezdődött, a tetemeket megfelelően kezelik és a telepet fertőtleníteni fogják.

Járványügyi nyomozás zajlik, tisztázni szeretnék, hogyan juthatott be a vírus, a lappangási időszak alatt a telepről hová szállítottak állatot vagy mást. Így lehet felmérni, hogy esetleg merre terjedhetett tovább a betegség.

Ez rendkívüli járványügyi helyzet.

A Dunántúlon a betegségre fogékony állatokra teljes forgalmi korlátozást rendeltek el 72 órára.

Ezután legalább március 17-éig csak az azonnali vágásra szánt állatokat lehet vinni. A vírusra fogékony állatok külföldre szállítását  is felfüggesztették.

Az érintett kisbajcsi telep körül 10 kilométeres körzetben a hatóság minden páros ujjú patás állatot tartó gazdaságban mintát vesz, ezen a körön belül tilos a vadászat. A betegségre fogékony vadakból a megye egész területén a vírus kimutatására alkalmas vérmintát kell venni, állami költségen. A betegségre fogékony állatokat bemutató rendezvényt is tilos lesz tartani az érintett megyében március 17-ig, és nem lehet látogatni azokat a helyeket, ahol ilyen állatfajt mutatnak be. Minden olyan terméket zár alá vesznek, megsemmisítenek, amely a betegség terjedésében szerepet játszhatott, vagy a kitöréshez bármilyen módon köthető.

A címlapképen Pásztor Szabolcs országos főállatorvos sajtótájékoztatót tart a betegségről az Agrárminisztériumban 2025. március 7-én. Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.