Palkovics az MTA-elnök háta mögött hívatta be magához az akadémia vezetőit

  • narancs.hu
  • 2019. január 14.

Belpol

A 168 óra forrása szerint a tárcavezető törvénytelenül járt el.

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnökét megkerülve rendelte be magához eligazításra az intézmény összes kutatóközpontjának és független intézetének igazgatóját Palkovics László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium minisztere - állítja a 168 óra.

A hetilap forrása felhívta a figyelmet, hogy a tárcavezető törvénytelenül járt el, mert az akadémia vezetői Lovász László MTA-elnöktől kapták a kinevezésüket, a munkáltatójuk pedig az intézet.

Palkovics és Lovász között egyre komolyabb a helyzet, a közelmúltban az MTA-elnök szúrt oda a miniszternek:

Az MTA elnöke finoman, de odaszúrt a kormánynak a tudomány ünnepén

A cenzúrabotrányt követően megkezdődött a Magyar Tudomány Ünnepe. Lovász László, az MTA elnőke arról beszélt, hogy a társadalmi, gazdasági kérdésekben a döntéshozóknak figyelembe kell venniük a tudósok álláspontját. "Nem lehetünk eredményesek mi, kutatók, mérnökök, tudósok, egymás nélkül. Értenünk kell egymást, ami az egyik legnehezebb feladatunk" - mondta beszédében Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke a Magyar Tudomány Ünnepe (MTÜ) nyitórendezvényén.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.