Az MTA elnöke finoman, de odaszúrt a kormánynak a tudomány ünnepén

  • B. Papp Máté
  • 2018. november 5.

Tudomány

A cenzúrabotrányt követően megkezdődött a Magyar Tudomány Ünnepe. Lovász László, az MTA elnőke arról beszélt, hogy a társadalmi, gazdasági kérdésekben a döntéshozóknak figyelembe kell venniük a tudósok álláspontját.

"Nem lehetünk eredményesek mi, kutatók, mérnökök, tudósok, egymás nélkül. Értenünk kell egymást, ami az egyik legnehezebb feladatunk” – mondta beszédében Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke a Magyar Tudomány Ünnepe (MTÜ) nyitórendezvényén.

Ez az az esemény, amelynek szervezése korábban nagy port kavart. Mint ismeretes, Barabás Beáta főtitkárhelyettes és főszervező több előadást is "letiltott", azaz megakadályozta, hogy a főprogram részeként kerüljenek bemutatásra. A főtitkárhelyettes nem titkolta - és ezt utólag egy interjúban Lovász is elismerte -, hogy a témákat politikailag kényelmetlennek érezték abban az időszakban, amikor az MTA a kutatási pénzek megtartásáért lobbizik a kormánynál. Az Akadémia és az Orbán-kormány viszonya egyébként is nagyon feszült.

„Politikai vonatkozások": így zajlott a botrányhoz vezető betiltás az MTA-n

A Társadalomtudományi Kutatóközpont saját épületében megtartja a letiltott előadásokat.

Az MTA elnöke ünnepi beszédében hozzátette: a tudósok által feltárt eredmények nem csak számukra, hanem a döntéshozók számára is támpontokat kell, hogy nyújtsanak. „A társadalom és a gazdaság jövőjét meghatározó döntéseknek, tudományosan is megalapozottnak kell lenniük” – fűzte hozzá. Bár nem fogalmazott egyértelműen, ki lehetett hallani a beszédéből, hogy a "döntéshozók" alatt a politikusokra gondol, már csak azért is, mert a kormányban felvetődött például a Közgazdaságtudományi Intézet felszámolása, többek között azért, mert elemzései nem igazán támasztják alá a kormány gazdaságpolitikáját.

Palkovics a Magyar Narancsnak az MTA-vitáról: „Az nem megy, hogy mindent finanszírozunk"

A miniszter nem állt el átalakítási terveitől.

Üzenet a "döntéshozóknak"

Lovász szerint amikor 2014-ben megválasztották, az volt az egyik célja, hogy az Akadémia iránt a közbizalom tovább erősödjön. „Ez nem jelenthet elefántcsonttoronyba zárkózást. Az Akadémia kötelessége a mindenkori politikai döntéshozás segítése például olyan kérdésekben, mint a környezetvédelem, az oktatás és az egészségügy” – szögezte le. Azt mondta, az is a tudomány alapvető etikai normái közé tartozik, hogy vannak olyan kérdések, amelyekben nincs kiforrott álláspont, hanem tudományos alapon egyformán megalapozott nézetek léteznek párhuzamosan. „Ezt a tényt a döntéshozók tudomására kell hozni. Az elmúlt években ezt tettük és a jövőben is ezt fogjuk tenni.” Hozzátette, emellett a társadalmat is tájékoztatni kell arról, hogy hol tart a tudomány. „Csak így töltheti be az Akadémia, a Nemzet Tanácsadója szerepét” – húzta alá.

Lovász László, az MTA elnöke és Barabás Beáta főtitkárhelyettes

Lovász László, az MTA elnöke és Barabás Beáta főtitkárhelyettes

Fotó: Németh Dániel

 

Felhívta a figyelmet arra, hogy az ünnep rendezvényei nem korlátozódnak az Akadémia területére, a kutatóintézetek is várják az érdeklődőket (itt is kihallottuk az üzenetet: ha nem is a központi rendezvényen, de el fognak hangzani a "kényelmetlen" előadások- a szerk.). A Társadalomtudományi Központban – ide száműzték a problémásnak ítélt prezentációkat - például a „A nők és férfiak szerepe és sikeressége a számítástechinkában nagy adatok alapján”, valamint „A közösségi média jogi oldala” című előadást lehet megtekinteni. „A kutatás csak úgy folyhat, ha annak önállóságot és szabadságot biztosítanak” – tette hozzá.

A környezetünk érdekében

„Amit a világról tudunk, amit az iskolákban megtanultunk, azt a kutatók egymást követő generációinak köszönhetjük. Mester és tanítvány adják egymásnak a tudást, minden területen” – mondta Barabás Beáta, az Akadémia főtitkárhelyettesére, az MTÜ főszervezője, aki a rendezvények elosztásáról, elhelyezéséről döntött.

Pálinkás József magyaráz

Pálinkás József magyaráz

Fotó: Németh Dániel

 

Elmonda, alapvető igény amióta az ember létezik, hogy választ keres az őt érdeklő jelenségekre, történésekre. Hozzátette, a természetünkhöz tartozik, hogy az ismereteket környezetünk javára szeretjük fordítani.

Szerinte a MTÜ keretén belül a számos tudományos előadás mellett arra is választ kaphatunk, mit kell tennünk ahhoz, hogy jó döntéseket hozzunk. „Elkerülhető a kutatók életében a szubjektivitás? Törekednünk kell a szigorú, tényeken alapuló eredményközlésre, hogy a befogadó a lehető legobjekívebben férhessen hozzá az ismeretekhez.”- tette fel a kérdést, majd vonta le a következtetését.

Az MTA tagjai a Magyar Tudomány Ünnepén

Az MTA tagjai a Magyar Tudomány Ünnepén

Fotó: Németh Dániel

 

Mint ismeretes a közelmúltban a MTA letiltotta a fentebb olvasható két előadást politikai okokból, azokat egy kiszivárgott belső levelezés alapján a „Főtitkárhelyettes Asszony nem engedélyezte”. Lovász erről később egy interjúban azt mondta, hogy ő nem így döntött volna, illetve egyébként sem cenzúráról van szó, a prezentációk meg lesznek tartva, csak nem az MTÜ részeként, hanem a Társadalomtudományi Kutatóközpontban. Azt is elmondta, hogy az Akadémia „sorsdöntő” tárgyalásban van a kormányzattal, a „sajtó” (helyesen kormánysajtó – a szerk.) azzal vádolja őket, hogy politizálnak, ezért óvatosak akarnak lenni, és távol akarják tartani magukat mindentől, aminek politikai felhangjai lehetnek.

Figyelmébe ajánljuk

Miért utálják ennyire az amerikaiak Európát?

J. D. Vance alelnök vezetésével az évtizedekre visszavezethető Európa-ellenesség lett a hivatalos amerikai álláspont. Az ellenszenv nem újkeletű, az okok között vannak a szokásos jobboldali történelmi fantazmagóriák és jogos kritikák is, de meg kell tanulni együttélni vele.