Palkovics László miniszterjelölti meghallgatásán beszélt arról, hogy a leendő a Technológiai és Ipari Minisztérium vezetőjeként miként képzeli el csapatát. Eszerint a technológiért és iparért fejlesztős tárca miniszterhelyettesi pozícióját Koncz Zsófia kaphatja, a közlekedéspolitikáért pedig Vitézy Dávid, a BKK korábbi alapító-vezérigazgatója felelhet majd - írja a hvg.hu.
A Technológiai és Ipari Minisztériumhoz egyébként az állami infrastruktúra, bányászat, ipar, technológia, klímaváltozás, körforgásos gazdaság, hulladékgazdálkodás területei tartoznak majd.
Palkovics elsősorban arról beszélt, hogy bár „gyakran éri Magyarországot az a vád, hogy összeszerelő ország”, ez nem igaz, és az ipari országok térképén Magyarország jó helyen áll: a magyar ipari termékekben a high tech részaránya 70 százalék, épp úgy, mint Dániában vagy Németországban – mondta a leendő miniszter a Telex közvetítése szerint.
Palkovics szerint a jelek azt mutatják, hogy a magyar ipar jól van, sem az energetikai problémák, sem a szállítási láncok megszakadása nem jelentkezett az „orosz-ukrán háború” miatt.
Palkovics elmondta, hogy az ipari termelés 5,5 százalékkal nőtt, ami azért különösen jó mutató, mert a járműipar kisebb növekedése mellett sikerült elérni, és beszélt arról, hogy a vírusválság hatásait kompenzáló beruházások támogatására 2000 milliárd forintot szántak, 2021-ben ezek a beruházások Palkovics szerint most érnek be.
Sikerként említette, hogy az innovációs ráfordítások 2010-ben 300 milliárd forintot értek el, mostanra ez 800 milliárdra nőtt – mondta a miniszter, hozzátéve, hogy, igaz, euróban a növekedés kevesebb, de így is csaknem kétszerese 1,1 milliárd helyett 2,1 milliárd euró. Palkovics kijelentette azt is, hogy szerinte a foglalkoztatáspolitikában a kormány sikeres volt, és a koronavírus elelnére is csökkent a regisztrált álláskeresők száma.
Palkovics a modellváltó egyetemeket is említette, amelyek szerinte hozzájárulnak a kutatásfejlesztés forrásainak növeléséhez. Beszélt arról, hogy az élelmiszeripar is kiemeltebb szerepet kap a jövőben, az akkumulátorgyártást pedig hangsúlyozottan stratégiai fontosságú területként említette. Az autóbusz- és vagongyártásben azt szeretné, ha 2030-ra tízből hét járművet Magyarországon gyártanának, a hadiiparban pedig azt szeretné elérni, hogy a Honvédség ellátását az évtized végére Magyarországon gyártott eszközökkel biztosítsák.
Palkovics a Budapest-Belgrád vasúti beruházást említve kijelentette, hogy az ukrajnai háború nyomán egyértelmű az előbbi fontossága, mert az Oroszországon keresztül Európát Ázsiával összekötő vonalak később sem biztos, hogy visszatérnek a korábbi használati szintre. A vasúton való személyszállítás egyébként országhatárokon belül is nagyobb prioritást kap majd Palkovics elmondása szerint, és arra törekednek, hogy az autóbuszközlekedésnek úgy nevezett ráhordó szerepe lesz.
